Az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogértelmezését osztva iránymutató döntést hozott a nyílt internetre vonatkozó uniós szabályok értelmezéséről. A Fővárosi Törvényszék azután fordult az EU legfőbb bírói fórumához, miután a Telenor Magyarország Zrt. bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett az NMHH 2017-ben született két elmarasztaló döntésével szemben – tájékoztatta a médiahatóság az MTI-t.
A közleményben ismertetik: az uniós bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban az NMHH álláspontját osztotta és kimondta: nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak, és ezek elérését korlátozás nélkül biztosítják akkor is, ha a többi internetes tartalom a díjcsomagban foglalt adatkeret kimerülése miatt már nem, vagy csak lassítva érhető el.
Az NMHH üdvözli az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatát, és biztos abban, hogy ennek alapján a Fővárosi Törvényszék előtt is hamarosan lezárulhatnak a Telenor által kezdeményezett eljárások. Az uniós bíróság döntése hosszú távon abból a szempontból is fontos, hogy a magyar bíróságnak – és a többi tagállam bíróságainak is – más, tartalmilag hasonló ügyekben is az EU-s határozat alapján kell majd döntenie.
Ezért a most született döntés várhatóan hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését.
A bíróságon tárgyalt ügy részleteiről a hatóság közleménye felidézte: az NMHH 2017-ben kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére, mivel a szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban az uniós rendelettel ellentétesen, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat.
A csomagok feltételei szerint a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből – ezt nevezik nullás díjszabásnak – és az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.
A cég a hatóság döntései ellen két keresetet indított a Fővárosi Törvényszéken, amely aztán előzetes döntéshozatalért fordult az EU-s bírósághoz a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve.
Az uniós bíróság szerint egyrészt a végfelhasználók jogainak korlátozását jelenthetik az olyan csomagok, ahol kombinálják a „nullás díjszabást” és azokat az intézkedéseket, amelyek az egyéb szolgáltatások és alkalmazások forgalmát blokkolják vagy lassítják.
Ez ugyanis a kiemelt alkalmazások és szolgáltatások használatát fokozza, míg a többi alkalmazás használatát csökkenti, ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok a végfelhasználók védelme körében a fogyasztókon túl a tartalomszolgáltatókat is védik – így például a közösségi és zenei oldalak üzemeltetőit vagy a különféle alkalmazások fejlesztőit is.
Az uniós bíróság szerint egyértelműen sérti a forgalommal kapcsolatos, egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód általános kötelezettségét az a gyakorlat, hogy egyes alkalmazások – objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélkül, pusztán kereskedelmi megfontolásból – korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradnak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már kimerült, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni – ismertette az NMHH.
Mi is az a hálózatsemlegesség és miért fontos?
Szabó Attila, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének jogi munkatársa az év elején közölt átfogó elemzést a hálózatsemlegesség/netsemlegesség kérdésről a Mércén. Ebben a szakértő a netsemlegességet így határozta meg:
„Ha például egy szolgáltató bizonyos oldalak elérhetőségét gyorsabbá teszi, akkor beavatkozik a tartalomszolgáltatásba. Gondoljunk csak bele, ha a mobilnet szolgáltatón az egyik videómegosztó folyamatosan szaggat, míg a másik gördülékenyen fut, akkor biztos, hogy csak a tartalom alapján fogunk választani? A netszolgáltatót technikai módszerekkel és árkedvezményekkel nagy befolyással lehetnek arra, hogyan választunk a tartalmak között.”
A digitális korban tehát az egyes infrastruktúrák vagy platformok tulajdonosai aránytalanul nagy befolyást szerezhetnek annak meghatározására, hogy a fogyasztók milyen tartalmakkal és szolgáltatásokkal találkozhatnak.
Ennek komoly kihatása lehet a politikai szabadságjogainkra, hiszen csorbulhat a véleménypluralizmus alapvető demokratikus elve, ha semmilyen legitimitással nem rendelkező magáncégek befolyásolhatják, milyen álláspontok mennyire hozzáférhetőek az emberek számára. Van egy versenyjogi dimenziója is a dolognak, hiszen felmerülhet annak lehetősége, hogy egyes szolgáltatásokat gyorsabban, másokat lassabban teszik elérhetővé a netszolgáltatók, és így indokolatlan versenyelőnyben részesíthetnek egyes szereplőket.
A mostani magyar esetben a Telenor esetében fel sem merült, a szólásszabadság vagy a véleménypluralizmus alapértékeinek megsértése, ugyanis az emlegetett kedvezménye díjcsomagok semmilyen tartalmi dimenziót nem érintettek. Ahogy az Európai Unió bíróságának fent ismertetett okfejtéséből is látható, itt csupán versenyjogi megfontolások merültek fel.
Frissítés 09. 17. – Reagált a bírósági döntésre a Telenor
A cég közleménye így fogalmaz:
A Telenor Magyarország megismerte és sajnálattal veszi tudomásul az Európai Bíróság döntését. Mindemellett vállalatunk továbbra is elkötelezett aziránt, hogy internetszolgáltatóként az ügyfelek valódi igényének megfelelő szolgáltatásokat nyújthasson.
A konkrét üggyel kapcsolatban fontos tudni, hogy a Telenor Magyarország már közel két éve megfelel az NMHH azon döntéseiben foglalt kötelezettségeknek, ami kapcsán – az NMHH határozatokkal szemben indult bírósági felülvizsgálat során – az Európai Bíróság a jelen döntését meghozta. Ennek megfelelően, az érintett csomagokban (MyChat és MyMusic) a Telenor az internet szolgáltatás elérhető sebessége vonatkozásában nem különbözteti meg az online zenei és üzenetküldő szolgáltatásokat az egyéb típusú adatforgalomaktól. Így az Európai Bíróság mostani döntése után a Telenor előfizetői nem fognak változást tapasztalni.
Az európai szabályozás eddig is egyértelműen védte a közjóként értelmezett netsemlegességet a nagyvállalatok üzleti érdekivel szemben, de a globális techipar központjának számító USA-ban nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Ugyan az Obama-adminisztráció korábban az európaihoz hasonló szabályozásokat vezetett be, és az igazságszolgáltatás is hozott olyan ítéleteket, amelyek közműként tekintenek az internetre, és ennek a netsemlegesség természetes velejárója kell, hogy legyen. 2017 óta azonban a Trump-kormányzat szisztematikusan kezdte el visszabontani a korábbi előírásokat.
Ha többet szeretnétek megtudni a hálózatsemlegességről, illetve annak amerikai vonatkozásairól, mindenképp ajánljuk a humorista, John Oliver két műsorát is ebben a témában.
(MTI / Mérce)
