Hétgyermekes családot szakított szét a gyámhivatal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korláton, miután névtelen telefonos bejelentés érkezett arról, hogy a gyerekek éheznek, ellátatlanok és nem járnak rendesen iskolába. A hét gyerekből hatan 2017 óta védelembe vétel alatt álltak a család rossz anyagi és lakhatási körülményei miatt, de a gyerekek a családban maradhattak, mert a szülők követték a családgondozó által előírt nevelési tervet, idén júliusban végül mégis elvették őket. Ráadásul nemcsak szüleiktől, de egymástól is elszakadtak: három nevelőszülőhöz kerültek, szüleikkel csak hetente egyszer beszélhetnek telefonon – számolt be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A kiemelés valódi oka azonban, hogy a gyámhivatal úgy ítélte meg, a gyerekek védelembe vétele óta romlottak a körülmények, mert veszélyessé vált a ház, amiben a család lakott. Csakhogy mire ez megtörtént, a falu már összefogott értük: az önkormányzat a rendelkezésükre bocsátott egy üresen álló sportöltözőt, ami bár nem lakhatási célú ingatlan, jobb körülmények közt tudtak élni, mint korábban. Ráadásul ez csak egy átmeneti megoldás, hiszen a településen zajló telepfelszámolási program kereteiben augusztus végén újonnan kialakított szociális bérlakáshoz jutnak. A gyámhivatalnak két hónapot kellett volna várnia, de nem tette, ezért is állnak a szülők értetlenül a történtek előtt.
Az önkormányzat és a helyiek levélben fordultak a járási hivatalhoz, melyben arról írtak, meglepte őket a család szétszakításának híre, ugyanis nem tartják felelőtlennek Erzsébetet és Lászlót.
Az óvodavezető írásos véleményében cáfolta a család ellen felhozott vádakat: nem tapasztalja, hogy elhanyagolnák a szülők az intézménybe járó három gyereküket. Bár szegényesebb az öltözködésük, de tiszták, rendszeresen járnak óvodába és orvosi igazolást visznek, ha hiányoztak. A testvérek segítik, óvják egymást és szeretik az édesanyjukat, aki szépen beszél velük, soha nem hallották kiabálni – állítja az óvodavezető. A három nagyobb gyerek pedig az iskola által kiadott vélemény szerint megfelelően halad a tanulmányaival – sorolja a TASZ.
Vagyis csak egy ok maradt: a szegénység. A családot elsősorban lakhatási nehézségei miatt szakították szét, annak ellenére, hogy azt törvény tiltja.
A gyámhivatal sem a falu lakosainak aláírását, sem a polgármester részletesen indokolt kérelmét, sem a pedagógusok véleményét nem vette figyelembe.
Bár a TASZ szerint nem telik el hónap úgy, hogy ne keresné meg jogsegélyszolgálatukat egy újabb szegénységben élő család azzal, hogy a lakhatási körülményeik vagy az anyagi helyzetük miatt elvették tőlük a gyerekeiket, ez az eset még őket is meglepte, hiszen egy további borzasztóan szomorú részletet tartogatott számukra.
2017-ben az ombudsman állapította meg: minden harmadik gyereket anyagi okok miatt emelnek ki családjukból, korábbi vizsgálatai óta pedig nem történt előrelépés ezen a téren. A gyermekek alapvető igénye, hogy szüleik, testvéreik körében nőhessenek fel, ezt pedig nem szabad elvenni tőlük. Ezt – a gyerekek alapvető jogait sértő – gyakorlatot csak az állam tudja, és köteles is megszüntetni, érdemi, hatékony gyermekjóléti alapellátás és egyéb szociálpolitikai eszközök alkalmazása révén.
A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a gyerekek kiemeléséről szóló gyámhivatali határozat számon kéri a szülőkön az együttműködés hiányát, holott az anya maga fordult segítségért a gyermekjóléti szolgálathoz és az önkormányzathoz. A határozat idézi a gyermekjóléti központ helyzetértékelését is, amiben leírják:
„Az édesanyának feladata volt a fogamzásgátlás, ennek ellenére felelőtlenül újabb gyermeket vár.”
A fogamzásgátlás kérdése azon az úgynevezett esetkonferencián is előkerült, amelyet a gyerekek kiemelése után tartott a hivatal. Ezen a szülők és a gyermekjóléti központ esetmenedzsere mellett részt vett a családsegítő, a védőnő, a polgármester, illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is, és arról egyeztettek, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük a gyerekek hazakerüléséhez.
Ekkor elhangzott: az anyának „el kell köttetnie” magát.
„Ilyesmit azonban nem lehet előírni: a gondozási-nevelési terv előírhatja a szexuális tájékoztató foglalkozáson való részvételt, a családsegítő vagy a védőnő pedig segíthet az ingyenes fogamzásgátlásban, de a végleges és visszafordíthatatlan sterilizáció előírása teljesen jogellenes„
– írja a TASZ.
A jogsértések sora itt még nem ért véget: a szülők kezdeményezték július végén a gyermekek hazagondozását, de a gyámhivatal jogellenes módon közölte, nem hajlandó lefolytatni az eljárást. Hiába próbálta felvenni a kapcsolatot a szervezet a hivatallal, onnan azt a választ kapták: vegyék tudomásul a döntést, vagy indítsanak pert a szülők, ha akarnak. Azt azonban talán mondani sem kell, hogy egy ilyen per évekig is elhúzódhat, ügyvéd nélkül pedig esélye sincs nyerni egy szegénységben élő családnak, így végül a TASZ vállalta a szülők jogi képviseletét azért, hogy a család újra együtt lehessen, és ne büntesse őket azért az állam, mert szegénységben élnek.
