Egyre több budapesti kerület utasváróinak reklámfelülete kerül Mészáros Lőrinc cégének, a Publimont Zrt.-nek a tulajdonába, pedig ez az egyik utolsó hirdetési felület, amihez az önkormányzatok hozzáférnek, sőt, amiből még bevételük is származhat – írja a Népszava.
Budapesten többnyire a Publimont Zrt. és a JCDecaux Hungary Zrt. osztozik a citylight típusú reklámfelületeken, amikbe beletartoznak az utasvárókon elhelyezett hirdetések is. Olyannyira csak ez a két cég létezik a piacon, hogy az önkormányzatok az utasvárók telepítésére általában nem is hirdetnek közbeszerzést, csupán fogadják a JCDecaux és a Publimont ajánlatait. Azonban a buszok és villamosok pavilonjainak reklámfelületei még mindig inkább az előbbi érdekkörébe tartoznak, ráadásul az önkormányzatokkal kötött hosszú távú szerződések miatt nem is könnyű ezen a helyzeten változtatni.
A reklámcégekkel kötött szerződések általában kikötik, hogy a citylight reklámfelületért cserébe a cégnek ingyenesen utasváró pavilont kell elhelyeznie, valamint, hogy ha épp nincs eladva a reklámhely, akkor azt az önkormányzat hasznosíthatja. Ezen felül egy infovitrint is kap az önkormányzat az utasváróban.
A fideszes vezetésű XVI. kerület azonban ezen a felálláson újított: a buszok és villamosok utasváróin elhelyezett reklámok után közterület-használati díj befizetését írta elő az üzemeltetőnek, ami a kerületben a JCDecaux volt. A cég erre meg is kezdte lebontani az utasváróit, az önkormányzat pedig azóta se hozza nyilvánosságra, hogy kivel és mikor szándékozik új szerződést kötni – pedig egy cég már elkezdett új pavilonokat telepíteni. A Népszavának nyilatkozó DK-s képviselő, Nemes Gábor a Publimont Kft-t „sejti a történtek mögött.”
Nemes szerint valószínű, hogy az egész rendeletmódosítás csak arra kellett, hogy helyzetbe kerülhessen Mészáros cége.
Nem a XVI. kerület az egyetlen, ahol hasonló folyamat zajlott le. Az önkormányzati választások előtt például Csepel sürgősségi indítványban fogadta el, hogy a kerület 15 évre adja el közterületeinek használatát a Publimontnak, ráadásul a piaci árnál alacsonyabb összegért. A szerződésben 60 darab cityboard szerepelt, amit 108,8 ezer forintos összhavi díjért használhat Mészáros cége. A Népszava szerint Budafok-Tétény, a Belváros-Lipótváros és a IV., a XI., a XII. és XVIII. és a XXIII. kerületek is hosszútávú szerződéseket kötöttek a Publimonttal, többnyire még a választások előtt.
Bár az összes többi reklámfelülethez képest a budapesti utasvárók mennyiségben talán elhanyagolhatónak tűnnek, de érdemes figyelembe venni, mennyire megcsappant az önkormányzatok hirdetési lehetőségeinek a száma az elmúlt években. Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusa előtt előbbi cége, a Mahir Cityposter Kft. uralta a szabadtéri reklámpiacot, beleértve a budapestit is: 2006-ban kötöttek 25 évre szóló szerződést a fővárossal. A G-nap után azonban a Mahir hirdetőoszlopait a városvezetés elkezdte elbontani (a szerződésben talált szabálytalanságokra hivatkozva), a cég pedig végül szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségében végezte.
De például júliusban jelentette be azt is a kormány, hogy az önkormányzatok innentől kezdve nem adóztathatják meg a területükön található óriásplakát-helyeket. Ez persze nem az önkormányzatok hirdetési lehetőségeit szűkítette, azonban újabb, sokadik forrásmegvonás az egyre inkább szűkölködő intézményektől.
A Magyar Reklámszövetség adatai szerint a közterületi reklám, aminek nagyjából a felét az utasvárók reklámfelületei alkotják, valamivel több mint 9 százalékát tette ki 2019-ben a 245 milliárdos magyar médiatortának, írja a Népszava. Az utasvárók reklámai az oszlopreklámokkal együtt tavaly 5,3 milliárd forint bevételt termeltek – tehát az esetleges önkormányzati hirdetési lehetőségektől eltekintve sem jelentéktelen, kinek a zsebében landol az ezekből befolyó bevétel.
