Városfejlesztéssel, közösségszervezéssel, helyi ügyekkel, közlekedéssel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó helyi, fővárosi és országos civilszervezetek közös levelet írtak a fővárosi- és a nagykörút mentén fekvő hat kerületi önkormányzat vezetéséhez. Ebben arra kérik a polgármestereket és a képviselő testületeket, hogy induljon el a lakosság és a széleskörű érintettek bevonásával a Nagykörút komplex újra tervezése, aminek célja, hogy
a szebb napokat látott közlekedési folyosó a belváros kapuja helyett újra pezsgő életének része, Pest főutcája, egy vonzó úticél, a közelben élők és dolgozók, alkotók közösségi tere, egy igazi városi korzó lehessen.
Levelükben felsorolták az elsődleges városfejlesztési szempontokat, amik mentén a Nagykörút rövid- és hosszútávon is az érintettek bevonásával alakulhatna át, a modern elvárásoknak, környezeti igényeknek és az emberközpontúbb városnak megfelelően. A főbb pontok:
- Védtelen közlekedők előnyben részesítése, közlekedési felületek akadálymentesítése
Védtelen közlekedők, közterület-használók alatt a gyalogosokat, kerékpározókat, egyéb mikromobilitási eszközökkel járókat, köztük is kiemelten a gyerekeket, időseket, mozgáskorlátozott személyeket értjük. Ha az ő igényeiknek megfelelően tervezzük a közterületeket, szervezzük a közlekedést, akkor az mindenki számára kellően vonzó, biztonságos lesz.
A járdákon férjenek el kerekesszékkel, babakocsival vagy egymás mellett sétálva akár két gyerekkel is az emberek. Legyen hol megpihenni, legyen árnyékot adó növényzet. Ebből adódóan a Nagykörúton nem a járda rovására, hanem az autóforgalom csökkentésével kell létrehozni parkoló- és biciklisávokat.
- Gyerekbarát, fogyasztási kényszer nélküli közösségi terek
Ahhoz, hogy Budapest belső része vonzóvá váljon a gyermekes családok számára is – a szétterült, távoli agglomerációval szemben – olyan tereket kell biztosítani a lakóhelytől sétatávolságban, legfeljebb 500 méterre, ahol a játék biztonságos, és zöldfelületeket, közösségi tereket találhat több korosztály is. Az utcák kialakításából adódjon, hogy lakóutcában ne lehessen 30 km/h-nál vagy 20 km/h-nál gyorsabban közlekedni.
Fontos, hogy legyen árnyék, le lehessen ülni, és kellően rugalmas legyen ahhoz, hogy befogadjanak különböző felhasználói igényeket. A fogyasztási és nem fogyasztási terek tervezett elrendezése, igényes utcabútorok, játékok, rugalmasan használható terek tervezése szükséges.
- Több és jobb minőségű zöldfelület és közterület, gondos fenntartás és tulajdonosi szemlélet erősítése
A klímaváltozás hatásainak mérséklése, a közterületek természetes hűtése érdekében elengedhetetlen, hogy több zöldfelületnek szorítsunk helyet a közterületeken. Emellett a fenntartáson is szükséges javítani, és erősíteni kell a helyi lakosságban a tulajdonosi szemléletet, mivel így hosszútávon jobban megőrizhető a szép, rendezett környezet.
A Nagykörúton a bővíteni szükséges a zöldfelületeket és gondoskodni kell a fák védelméről a fizikai és vegyi hatások ellen. A kapualjak környezetében lehetne létrehozni olyan zöldfelületet, ami kifejezetten az ott lakók személyes gondozású tereként működne.
- Levegőminőség és zaj
A kevesebb zaj és jobb levegő szükséges azoknak, akik a Nagykörúton laknak és szellőztetni szeretnének, szükséges ahhoz, hogy kellemes legyen sétálni, találkozni, vásárolni, kiülni egy teraszra. Túl nagy zajban nem lehet beszélgetni. A gépjárműforgalom mennyiségének csökkentésén túl a sebesség csökkentése is segíti ezt.
Éjszaka, vagy torlódásmentes órákban gyakori a lámpától lámpáig gyorsítás majd fékezés Budapest több főútvonalán, amit sebességkorlátozással és rendszeres ellenőrzéssel meg kell fékezni. A régi szennyező dízel járművek, majd egyéb szennyező járművek fővárosi tilalmát ki kell dolgozni.
- Kultúra
A Nagykörút funkcionális összetételét tudatosan kell formálni, erősíteni kell a kultúra szerepét mind a nagyobb intézmények (színházak, mozik), mind üzlethelyiségek szintjén, mind a szabad terek programozásával, valamint a környékbeli kulturális szereplők összehangolásával.
Meg kell jeleníteni, hozzáférhetővé kell tenni az épített örökséget, világörökséget, azzal kapcsolatos információkat. Maguk a nagykörúti épületek olyan értéket képviselnek, amik világhírű brand alapját képezhetnék, mégis a hétköznapi használat során kevesen gondolnak erre.
- Helyi gazdaság élénkítése, vonzó vásárlási, vendéglátási környezet megteremtése
A Nagykörút gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítása elősegítheti a helyi gazdaság megerősítését is, mivel a gyalog és kerékpárral közlekedők jellemzően helyben vásárolnak, összességében többet az autóval közlekedő vásárlókhoz képest. Emellett az üresen álló üzlethelyiségek hasznosítása, mozgássértült és rövidtávú parkolóhelyek kialakítása, és a rendezett, biztonságos tér létrejötte is helyi vállalkozásokat segítenék.
Emellett az utcai illemhelyek és pihenési lehetőségek fejlesztése is vonzóbbá tehetné, a villamos megállok miatt könnyen elérhető, körúti vásárlási lehetőségeket. Azonban ezek megszervezésére egy „profi bevásárlóutca menedzsment szervezetet” kell megbízni.
- Tájékoztatás, szemléletformálás, részvételiség
A társadalmi szempontból hasznos szokások népszerűsítése, ezzel kapcsolatos aktivitás és igények felkeltése, érzékenyítés, a passzivitás, érdektelenség feloldása, érdeklődés felkeltése szükséges ahhoz, hogy a városlakók a városfejlesztésnek tevékeny résztvevői és ne csak passzív elszenvedői legyenek. Ehhez közérthető, a hétköznapi életben értelmezhető módon kell bemutatni egy-egy célkitűzés hasznát, a meghozandó áldozatokról őszintén kell beszélni. és gyakorlatias információkkal kell segíteni a szokások, életmód változását.
Nem lehet fejleszteni, döntést hozni a nagykörútról a helyi érintettek megkérdezése nélkül, és különösen koherens jövőkép közös megfogalmazása nélkül.
A helyi lakók, közösségek, civil szervezetek az igazi szakértői a lokális igényeknek. Természetesen a városban sokféle érdek ütközhet, ezt tudatosan kell oldani mediálással, a közös nevező keresésével.
- Menedzsment
Mindez nem képzelhető el a Nagykörút menti hat kerület és a Főváros együttműködése, vagy még inkább, egy közös utcamenedzsment szervezet létrehozása nélkül, aminek feladata a jövőkép részvételi kialakításánál kezdődik, harmonizálja a különféle szabályozásokat, kidolgozza az egyes szakaszok profilját, ügyel a helyi identitás megőrzésére, szabályozza a kívánt funkcionális mixet és a folyamatos üzemeltetés, monitorozás és visszacsatolás rendszerében felügyeli és fejleszti a Nagykörút működését.
„A Nagykörút elsősorban ne az átmenő gépjárműforgalmat szolgáló tengely, hanem Pest kulturális, kereskedelmi, vendéglátó főutcája, zöld, árnyas korzó, a Hungária gyűrű és a Kiskörút közötti terület fő találkozóhelye legyen. Ennek érdekében leendő forgalmi és közterületi kialakításnak garantálnia kell a közlekedők biztonságát, biztosítani kell a levegő és zajszennyezés jelentős csökkenését és elő kell, hogy segítse a környék kulturális, gazdasági és környezeti megújulását.”
A levél aláírói:
Civilek a Palotanegyedért, C8 Civilek Józsefvárosért, Energiaklub, Greenpeace, Járókelő Közhasznú Egyesület, Kortárs Építészeti Központ- Budapest100, Kulcs a Városhoz, Közlekedő Tömeg Egyesület, Levegő Munkacsoport, Magyar Kerékpárosklub, Magyar Közlekedési Klub, Mindspace, Miutcánk, Rehab Critical Mass, Színes Erzsébetváros, Újlipótváros – Szuperblokk, Valyo, Velo Budapest
A teljes levél itt olvasható el.
