Lényegesen alacsonyabb a földgáz piaci ára, mint a hazai lakossági ár, az állami Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) viszont díjcsökkentés helyett inkább komoly tartalékfelhalmozásba kezdett. A G7 számításai szerint csak 2020 első félévében 56 és 76 milliárd forint közötti összeg gyűlhetett össze az állami cégeknél, amiből kényelmesen meg lehetne finanszírozni egy újabb 12 ezer forintos rezsicsökkentést, vagy akár tartósan is lejjebb lehetne szállítani a lakossági díjakat.
A jelenlegi piaci trendek alapján egyelőre semmi nem utal arra, hogy rövid, vagy akár középtávon kilőne a gáz ára: Kotek Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa a G7-nek azt mondta, a felhalmozott készletek és a kínálat alakulása fényében nem várható, hogy nagymértékben növekednének az árak 2020 végéig. Ennek ellenére nem sok esély mutatkozik arra, hogy a kormány megkockáztatna egy újabb tartós rezsicsökkentést. Bár a lap információi szerint a kormányzat folyamatosan figyeli a lehetőségeket, és követi, hogy mennyi tartalék gyűlt fel az állami cégeknél, így sem fogják tartósan lejjebb szállítani az árakat.
A kormány általában azzal érvel, hogy a gáz ára így is nálunk az egyik legalacsonyabb Európában – az esetleges árcsökkentéssel kapcsolatos kérdéseket most is ezzel pattintotta le magáról az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az energiahivatal gyűjtése szerint egyébként az uniós fővárosok közül még júliusban is Budapesten kellett a legkevesebbet fizetnie a háztartásoknak a földgáz-ellátásért, de ezt persze érdemes árnyalni néhány tényezővel.
Többek közt például azzal, hogy maga a gáz (a molekulaár, ami az áfa mellett a lakossági számlák legnagyobb részét teszi ki) már nem nekünk a legolcsóbb az unióban, illetve hogy ha a jövedelmekhez viszonyítjuk a rezsiköltségeket, akkor máris csak az uniós középmezőnybe tartozunk.
Amíg azonban – utóbbi szempontokat nem éppen hangsúlyozva – azt lehet mondani, hogy nálunk a legolcsóbb a gáz, egyáltalán nincs lépéskényszerben a kormány, így annak a kockázatát sem kell felvállalnia, hogy ha egy esetleges csökkentés után mégis olyan váratlan esemény történik a gázpiacon, ami miatt vissza kell emelni a lakossági díjakat.
Más kérdés, hogy elvileg a kormány döntése nélkül is csökkenhetne a lakossági díj, mivel az állami cégeknek meghatározott árak, így lakosság által fizetett 66 forint is maximális árként van definiálva – vagyis az MFGK és az NKM is eltérhetne a számára jogszabályban meghatározott díjaktól. A lap azonban hiába kérdezte meg a két állami céget, vannak-e erre vonatkozó terveik, nem kaptak válaszokat. Mindenesetre – a G7 feltételezése szerint – nem valószínű, hogy meghoznának egy ilyen döntést kormányzati jóváhagyás nélkül.
Mindez azt jelenti, hogy tartós rezsicsökkentés feltehetően nem lesz, a lap forrásai szerint valószínűleg maradnak a 2018-ashoz hasonló egyszeri juttatások.
Ha azonban ezzel ismét megvárják a választásokat, és addig tényleg nem jön jelentős változás a szektorban, akkor 2022-ben egészen hatalmas összeg állhat majd a kormány rendelkezésére, hogy újból bevesse az egyszer már bevált választási csodafegyvert
– írja a G7.
A korábbi fogyasztási adatok alapján, a következő bő másfél évben a már eddig felhalmozott pénz mellé további 200-300 milliárd forintnyi tartalék jöhet össze, amiből 6-9 hónapig lehet fedezni a teljes lakossági fogyasztást, vagyis egy átlagos háztartásnak alsó hangon fél évig nem kellene gázszámlát fizetnie, ami a választások előtt nagyon jól jöhet a kormánynak.
