A Gyermekjogi Civil Koalíció Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére alakult 2015-ben, amely a gyermekjogok és gyermekvédelem területén ma létező legszélesebb szervezeti háló. A koalícióhoz olyan, a gyermekek védelmével és a gyermekjogok érvényesítésével foglalkozó civil szervezetek és szakemberek csatlakoztak, akik az ENSZ Gyermekjogi egyezményének rendelkezéseivel teljes összhangban végzik tevékenységüket, és aktív szerepet vállaltak a szakmai együttműködésben.

1. A Kormány, mint a Részes Állam képviselője gondoskodjon az Európa Tanács Lanzarote Egyezményének mielőbbi végrehajtásáról ^[1]
2. A kormányzati szervek teremtsék meg az egyes esetek rendszerszintű kivizsgálását végző szakmaközi fórumok létrejöttének és rendszeres, valódi működésének feltételeit minden olyan kormányzati és nem kormányzati szereplő, intézmény részvételével, amelyek a gyerek jóllétéért és biztonságáért, valamint az erőszak és kizsákmányolás áldozatainak ellátásáért felelősek.
3.  Az Országgyűlés tartson vitanapot a gyermekbántalmazás és a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak (ideértve a gyermekpornográfiát is) problémájáról, és dolgozzon ki egy stratégiát (intézkedési tervet) a megelőzésre és a gyermekek hatékonyabb védelmére és a gyermekek szexuális kizsákmányolását érintő bűncselekményekkel kapcsolatos bűnüldözés hatékonyságának javítására.
4. A Kormány indítson tudatosságnövelő (felvilágosító, ismeretterjesztő)  kampányokat a széles nyilvánosság, valamint az elkövetők és áldozatok számára is, melynek keretében nyújtsanak tájékoztatást a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és szexuális, érzelmi és fizikai bántalmazásáról, valamint a rendelkezésre álló megelőző intézkedésekről, szolgáltatásokról.
5. A Kormány biztosítsa, hogy a szexuális erőszak és kizsákmányolás  gyermek és felnőtt áldozatai megfelelő minőségű és ideig tartó ellátást és támogatást kaphassanak erre specializálódott országos, multidiszciplináris segítő rendszer keretében, amelynek forrásai folyamatosan biztosítottak. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai számára legyen biztosítva kötelező szakképzés, melynek része az erőszak természetrajzának ismerete, az áldozatokra gyakorolt hatása, a trauma tüneteinek felismerése és a megfelelő áldozatsegítés.6.    A Büntető törvénykönyv (Btk.) 204. § szerinti gyermekpornográfia bűncselekmény elnevezését a magyar kormány által is ratifikált és jogrendbe beültetett Lanzarote-i Egyezmény terminusának megfelelően gyermekek elleni szexuális bűncselekménynek tekintsék és ennek megfelelően a meghatározott bűncselekményeket hatásos, arányos és elrettentő szankciókkal büntessék, a nyomozást és a büntető eljárásokat a gyermekek legfőbb érdekében és jogaik tiszteletben tartásával végezzék, valamint az Interpol ajánlásának megfelelően változtassák meg „gyermekkel szembeni szexuális erőszakról készült felvétel”-re.7.    A gyermekekkel szembeni szexuális erőszak elkövetőivel szemben legyen kötelező a foglalkozástól való eltiltás alkalmazása a Btk.  52.§ -a  szerint (ideértve a gyermekekkel közvetve vagy közvetlenül összefüggő foglalkozást is).8.    A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a büntetőjogi szankciók mellett a szexuális erőszak elkövetői számára is, ha szükséges és indokolt,  biztosítsanak (önkéntes, vagy kötelező formában) orvosi, terápiás és más egyéb szolgáltatást, illetve álljon rendelkezésre olyan ingyenesen hívható zöldszám, amelyen keresztül segítséget kérhetnek, illetve szükség esetén továbbirányíthatóak  egy terápiás központba.9.    A kormányzati szervek hívjanak össze egyeztetést a szaktárcák, társhatóságok, civil szervezetek és szakértők közreműködésével a gyermekekkel szembeni szexuális erőszak jogerősen elítélt elkövetők adatait tartalmazó elkülönült nyilvántartás kidolgozásáról. A nyilvántartásnak elsődlegesen a gyermekek védelmét kell céloznia, és meg kell felelnie a jogállamiság követelményeinek is. A széleskörű nemzetközi gyakorlat és a várható erős társadalmi hatás miatt hatástanulmány készítése és széleskörű szakmai egyeztetés mindenképpen javasolt.