Tata olyan különleges adottságokkal rendelkezik, ami nem minden településnek adatik meg. Az Öreg-tó már önmagában is óriási rekreációs értékkel bír a helyiek és az ország más területeiről idelátogatók számára, egyéb természeti kincsei, történelmi jelentőségű épületei pedig turisztikai szempontból sem elhanyagolhatók.

Csak idő kérdése volt, hogy egy beruházó is meglássa a lehetőséget a tópartban, így került a képbe év elején az állami támogatásokban részesülő Hell Energy cégcsoport tagja, az Avalon szállodalánc. ^[1] A cég májusban jelentette be hivatalosan: megvásárolt az Öreg-tó partján két telket, amelyekre egy ötcsillagos, 120 szobás szállodát készül építeni, a most kihasználatlanul álló Esterházy-lovarda műemlék épületét pedig étteremmé alakítaná át.

A terület beépítésének híre nagy port kavart, a koronavírus azonban a legrosszabbkor érkezett. Michl József fideszes polgármester a veszélyhelyzet idején egymaga hozott határozatot arról, hogy az Avalon által felvásárolt telkeket kiemelt fejlesztési területként kezeli a város. Erre azért van szükség, mert a két terület közül az egyiknek csupán a 2%-a, a másiknak pedig a 40%-a építhető be, ráadásul két különböző besorolású övezetbe is tartoznak, melyek közül csak az egyikben engedélyezett beépítés. Ezért mind a beépíthetőség mértékével, mind a telkek besorolásával kapcsolatban módosításról kellene döntenie az önkormányzatnak, amit a jelek szerint az Avalon igényei határozhatnak meg.

A polgármesteri határozat ugyanis felszólította az Avalont, hogy adjon be olyan telepítési tanulmányt és beépítési tervet, amely alapján a szabályozási terv módosítását elő lehet készíteni. A cég jelenleg ezen dolgozik, legutóbb néhány napja jelent meg egy poszt a Facebook oldalukon, melyben arról számoltak be, hosszú megbeszélésen vannak túl, ahol tatai építészekkel, hidrogeológusokkal, a tervezett szállodaberuházással kapcsolatos szakmai szereplőkkel közelítették álláspontjaikat. „A megbeszélés pozitív, előremutató és kooperatív volt” – közölték.

Michl arra is felkérte a céget, hogy a beruházás megvalósítására más lehetséges tatai helyszíneket is vizsgáljon meg, az Avalon eddigi kommunikációjából azonban egyelőre az érződik, hogy bármit megtenne a tóparti szállodáért.

Bár a képviselő-testületben kisebbségben lévő ellenzéki képviselők helyi népszavazási kezdeményezést adtak be a tópart védelme érdekében, a helyi választási bizottság és a jegyző is lemondott a veszélyhelyzet idején, így az erről szóló döntést csak múlt hét pénteken tudta meghozni az újonnan felállt bizottság. A kezdeményezést végül arra hivatkozva utasították el, hogy ellentétes az önkormányzati törvénnyel és az alaptörvénnyel is, mivel az önkormányzatnak feladata a rendeletalkotás, ezt pedig nem lehet megakadályozni. (A kérdés így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy Tata város önkormányzata helyi rendeletet alkosson, amelyben megtiltja az Öreg-tó jelenlegi partvonalától számított 100 méteres sávon belüli területre vonatkozóan a jelenleg érvényben lévő településképi rendeletének és építési szabályozásának további módosításait?„)

A képviselőknek van lehetőségük fellebbezni a döntés ellen, amit – a HVG-nek nyilatkozó Popovics Judit ellenzéki képviselő szerint – meg is fognak tenni. Azonban még így is több ponton elvérezhet a dolog, mivel ha végül át is engedné a bizottság, a képviselő-testület még akkor is leszavazhatja az ellenzéki kezdeményezést. Ebből a szempontból egyébként jobb eséllyel indulnak az állampolgárok által kezdeményezett népszavazások, hiszen ezek megtartásához csak a megfelelő számú aláírásnak – jelen esetben 3700-nak – kell összegyűlnie, a bizottság pedig nem kaszálhatja el őket.

A veszélyhelyzet nemcsak a képviselő-testület munkáját nehezítette meg, hanem a Tatáért aggódók szerveződési, tiltakozási lehetőségeit is beszűkítette. Mivel tüntetni egyáltalán nem, de még személyes megbeszéléseket, lakossági fórumokat sem lehetett tartani a járvány idején, így alakult meg végül a Stop Avalon! Tata nevű Facebook-csoport, ahol a civilek el tudtak kezdeni közösen gondolkodni arról, hogyan hallathatnák a hangjukat. A csoport néhány hét alatt 13 ezer fősre duzzadt, a tagok közt több elhivatott természetvédő, ökológus, művészettörténész, építész, jogász és közgazdász van, aki szaktudásával segít, hogy több ezer ember félelmeit szakmai érvekkel alátámasztva tudják képviselni az önkormányzattal szemben. A szállodát ellenző civilek munkájáról és érdekérvényesítési lehetőségeiről a csoport alapító tagjaival, Szalay Ildikóval és Szeidemann Ákossal beszélgettünk.

Mivel a csoport határozottan civil mozgalomként aposztrofálja magát, nincsenek egyszerű helyzetben: úgy látják, azért vannak ilyen sokan, mert határozottan elzárkóznak a pártpolitikától, hiszen a tó és környezetének védelme pártszimpátiától függetlenül sok embernek szívügye (Tata lakossága 23 ezer fő). Ha ezen változtatnának bármelyik irányba – vagyis együttműködnének az ellenzékkel vagy épp a Fideszt hibáztatnák minden mondatukban, az elvenné a fókuszt az ügyről, és sokakat elriasztana. Ugyanakkor teljesen mégsem lehet elzárkózni a pártpolitikától, hiszen – abban az esetben, ha nem lesz érvényes népszavazás – a végső döntés az önkormányzat kezében van, bizonyos jogosítványokkal pedig csak a képviselők, illetve a polgármester rendelkeznek.

Nagyon is tudatos távolságtartásuk ellenére azonban a polgármester és az Avalon is előszeretettel emlegeti őket ellenzékiekként (és nem ellenzőkként), politikai célokat zászlajukra tűző hangos kisebbségként. Emellett azzal is próbálták már őket „lejáratni„, hogy azt állították, a mozgalom elindítói igazából nem is tataiak. Szalay szerint amellett, hogy ez nem igaz, nem lehet elégszer hangsúlyozni: a tatai Öreg-tó védelme nemcsak a helyiek ügye.

„Nem tudom, hogy egy polgármester hogyan érvelhet egy ilyen ügyben ezzel. Őszintén fáj, hogy nekem azt mondják, nem vagyok tatai, mert nem tudom, hogy ha én nem, akkor ki tatai, amikor az egész életem itt zajlott” – mondta.

Az Avalon kommunikációja egyébként meglepően aktív. Míg más beruházásoknál az az általános tapasztalat, hogy a cégek nem igazán lépnek kapcsolatba a lakossággal, terjeszkedésüket nem verik nagy dobra, addig az Avalon egy egész marketingkampányt indított a lakosság szimpátiájának elnyerésére. Amellett, hogy külön Facebook-oldalt hoztak létre a lakosság informálására, osztogattak már ingyen jeges teát és pólót, de szedtek már szemetet is a tó körül – utóbbiról egy közel 2 perces videó is készült, epikus zenei aláfestéssel, lassított felvételekkel a szemetet zsákokba dobó kezekről.

A Stop Avalonra reflektálva a cég előhozakodott a „Go Avalon” jelmondattal, illetve az ellenzői csoportéhoz nagyon hasonló grafikákat és színeket kezdett el használni. Szeidemann Ákos szerint ezzel a megtévesztő és már-már gyerekes stratégiával igyekeznek a bizonytalan álláspontú embereket maguk mellé állítani, illetve a támogatóiknak imponálni.

„Ők a mi grafikáinkat, marketingünket felhasználva próbálnak a másik oldalra hatni. Ráadásul én azt érzem, hogy ez nem a tájékoztatásról szól, mert ha arról szólna, az korrekt lenne. De ez nem tájékoztatás, hanem kőkemény kampány a részükről. A polgármester pedig  olyan érveket felhasználva próbál ellehetetleníteni és elhitelteleníteni minket, amelyek nem valósak„

– mondta Szalay.

A beruházás legnagyobb tétje az Öreg-tó környezeti értékeinek megőrzése, amelyeket olyan jelentős nemzetközi garanciák védenek, mint például a Natura2000 és a Ramsari-egyezmény. Míg előbbi az Avalon által beépíteni kívánt területtel szomszédos erdős területet óvja, utóbbi a vizes élőhelyeket hivatott megőrizni, ugyanis a tatai Öreg-tavon és a környező vizeken telel át évente több tízezer vadlúd.

Ez az esemény minden évben a természet és a város összefonódásának különleges élményét hozza el a helyieknek és az ide látogatóknak. Miközben a vadlúd sokadalom Tata egyik legnagyobb látványossága, az egyik legféltettebb kincse is, amit akár egy kis beavatkozás is könnyen tönkretehet.

A városvezetés eddig sokat tett azért, hogy neves nemzetközi elismerésekben részesüljön Tata a természeti kincseinek védelméért. Nemrég például – Magyarországon először – itt tiltották be a szilveszteri tűzijátékozást, illetve petárdázást a vadludak nyugalma érdekében. Éppen ezért teljességgel érthetetlen, hogy most miért kockáztatná mégis mindazt az önkormányzat, amit eddig féltve őrzött. Mindezek fényében pedig nem könnyű eltekinteni attól, hogy milyen befolyással lehet a döntéshozatalra a kormány által tavaly egymilliárd forinttal megtámogatott Hell jelenléte a háttérben.

A civilek arra is felhívják a figyelmet: mivel egy gazdag kultúrtörténeti táj központi helyén fekvő műemlék ingatlan hasznosítási kérdéséről van szó, bármilyen funkciót is kap, annak hatása lesz a városképre, városi életre, ezáltal nyomot hagy a városlakók és a Tatához érzelmi szálakkal fűződők, és nem utolsósorban a következő generációk identitásában.

Fontos szempont még, hogy a területtel – védettsége mellett – azért sem kezdtek semmit eddig, mert nem vezet hozzá út. Azt azonban még a látványtervek bemutatása után is homály fedi mind a mai napig, hogy pontosan milyen útvonalon keresztül jutnának be az építkezésre a munkagépek, illetve a már megépült szállodához hogyan férnének hozzá a különféle beszállítók és a vendégek a mindennapokban. Az ellenzők – miután megvizsgálták a lehetőségeket – arra a szomorú következtetésre jutottak, hogy az út nagy valószínűséggel Natura2000-es területen vezetne át. Bár az Avalon állítása szerint egyébként nem tervez fákat kivágni az építkezés során, de ha erre mégis szükség lenne, azt ígéri, 3 fát ültetnek minden egyes kivágott fa helyére.

A szállodaépítésről meglepően széleskörű diskurzus zajlik. Az Avalon csupa szépet és jót ígérő marketingjét ellensúlyozva a civilek mellett számos szakmai szervezet fejezte ki aggodalmát az utóbbi hetekben, sőt, a helyi TV-ben élő vita és szakmai beszélgetés is volt már az üggyel kapcsolatban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület állásfoglalása szerint a látványtervek ismeretében nyilvánvaló, hogy egy ilyen méretű komplexum jelentős hatással lenne az Öreg-tó természeti környezetére.

„Egyesületünk a 20 éve megrendezésre kerülő Tatai Vadlúd Sokadalommal is azt kívánja kezdetektől fogva demonstrálni, hogy az Öreg-tóra érkező több tízezres vadlúd tömegek olyan karaktert adnak Tatának, amely méltán világhírű, és amelyet évről-évre érdemes bemutatni a nagyközönségnek„ – írják.

Az egyesület szerint ezt a törékeny egyensúlyt veszélyeztetné a védett terület olyan mértékű beépítése, amelyet a látványtervek előre vetítenek. Ezek alapján mind az esetleges építkezés révén, mind a jövőbeli üzemeltetésből adódóan olyan mértékű fény- és zajhatások, forgalmi hatások és a természeti környezet igen összetett sérülése várható, amelynek következtében a Tatai Öreg-tó nemzetközi jelentősége és Tata világszinten elismert példamutatása is megkérdőjelezhetővé válna.

A beruházás rendkívül fontos műemléki vonatkozásaival kapcsolatban az ICOMOS műemlékvédelmi szakmai civil szervezet adott ki állásfoglalást, miszerint megdöbbenéssel fogadták „annak az idegenforgalmi fejlesztésnek nevezett, túlméretezett, szállodaépítési programnak a hírét, amely megvalósulásával Tata történeti településképében helyrehozhatatlan súlyos kárt okozna.„

A szervezet úgy véli, a táji-, természeti környezet és a barokk történeti település összefonódásának legkiválóbb példája Tata, olyan kimagasló európai kultúrtörténeti érték, ami méltán hozott hírnevet és elismerést városának. A látványosan együtt élő történeti táj és a benne megjelenő építészeti elemek összefüggő harmonikus rendszert alkotnak. Ennek egyik fontos és meghatározó eleme a Lóistálló és ligetes környezete. Ezt tenné tönkre a helyhez méltatlan gigantikus szállodaépítés. Az egyensúlyban lévő természeti – és műemléki környezettől erősen elüt a tervként bemutatott épület, amely tömege, kiterjedtsége és megjelenése révén nem csak a környezetben lévő műemlékekhez képest aránytalan konstrukció, hanem Tata városának kialakult léptékétől és beépítési rendjétől is teljesen idegen. Megvalósulása esetén Tata legfőbb értékeiben keletkeznek visszafordíthatatlan károk, a mai város saját történeti kvalitásait semmisítené meg

– olvasható az állásfoglalásban.

Az ellenzők szerint ráadásul reális az attól való félelem is, hogy a szálloda megépülése más beruházók figyelmét is felhívja a tóparti területekre, és végül körbeépítik az egészet (elég csak a Balaton-parton a semmiből kinövő apartmanokra, a szabadstrandok és nádasok eltűnésére gondolni). „Illúzió azt gondolni, hogy ez itt megáll. Ezért is kellene megakadályozni, hogy megépüljön„ – mondta Szeidemann Ákos.

Legalábbis a tó partján biztosan. Attól ugyanakkor nem zárkóznának el, hogy olyan megoldást találjanak, amely a beruházó, az ellenzők, illetve a terület hasznosítása (tehát a város) szempontjából is elfogadható lenne. Vagyis nem állnának a beruházás útjába, csupán azt kérik, másik területen valósuljon meg – ehhez azonban megfelelő rugalmasságra lenne szükség az Avalon részéről – tette hozzá Szeidemann.

A városvezetés jelenleg két tűz között van, hiszen egyrészt igyekszik megfelelni a beruházó igényeinek, másrészt a lakosság érdekeit is szolgálnia kellene. Michl József polgármester a beruházás bejelentésekor hangsúlyozta: a város komoly feltételeket fog támasztani a cég felé. „Az Esterházyaktól is tanult racionalitással, de ugyanakkor egy végtelen városszeretéssel és a közösség iránti nagy-nagy tisztelettel rakosgatjuk össze ezt a történetet. Tata jó irányba megy, és ezt a jó irányt szeretnénk folytatni, szigorúan (kegyetlenül szigorúan), és mindent nagyon komolyan véve, megvizsgálva adhatunk csak zöld lámpát ennek a történetnek” – mondta.

A szálloda Tatán belüli megépítése mellett szól természetesen a későbbi működéséből származó helyi iparűzési adóbevétel is, ennek mértékével kapcsolatban azonban nem árt tisztában lenni. Az Avalon évi 100 millió forintot lengetett be, ez azonban a civil csoport állítása szerint, az ő szakértőik számításai alapján valójában csak kb. 50 millió lehet, de még a legoptimistább verzió szerint sem több 70 milliónál. Ha 50 millióval számolunk, az Tata költségvetésének mindössze 0,2 százalékát teszi ki, ezzel pedig a város 10 legnagyobb adózója közé sem kerülne be a szálloda – vagyis nem beszélhetünk olyan mértékű adóbevételről, ami soha nem látott fellendülést hozna.

„Kérdés az is, hogy ez a 0,2 százalék ér-e annyit, hogy Tata szívét és tüdejét áldozzuk be„ – tette hozzá Szalay, aki szerint a terület fejlesztését EU-s pályázatokkal is meg lehetne valósítani, így nem lenne szükség magánbefektetőkre.

A turisták pontosan a szóban forgó területért látogatnak Tatára, és a helyi kisvállalkozásoknál költik el a pénzüket. Ha ezt tönkreteszik, vele együtt a helyi turizmus egy része is bedőlhet, hiszen a szállodára igazából senki nem kíváncsi azon kívül a prémium vendégkörön kívül, aki bemegy a szállodába, de ki se teszi a lábát onnan – hívta fel a figyelmet Szalay.

A civil csoport most elsősorban azt szeretné az önkormányzat felé kommunikálni, hogy ne adjon lehetőséget az Avalon által megvásárolt terület nagyobb beépíthetőségére, a cég elégedjen meg azokkal a feltételekkel, amelyekkel megvette a területet.

A labda most az önkormányzat térfelén pattog: ha a helyi választási bizottság el is fogadja az ellenzéki képviselők fellebbezését, a fideszes többségű képviselő-testület még mindig leszavazhatja a népszavazási kezdeményezést. Biztató fejlemény viszont, hogy Michl József polgármester kedden lakossági fórumokat hirdetett meg, így a helyiek közvetlenül is egyeztethetnek az önkormányzattal a beruházásról.

A helyi népszavazás mellett országos szintre is szeretnék elvinni az ügyet, ezért Dr. Bándi Gyulához, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyetteshez fordultak levélben, illetve az Agrárminisztériummal is szeretnének kapcsolatba lépni.

Szombatra tüntetést is szerveznek, hogy békés erődemonstrációval mutassák meg: nem csupán egy „hangos kisebbség” szeretné megóvni az Öreg-tó partjának jelenlegi természeti és építészeti kincseit és nyugalmát.

„2020-ban egy ilyen beruházás mellett nem mehetünk el, a karantén és a globális felmelegedés közepette. A pénz nem írhatja felül az ilyen típusú értékeket” – mondta Szeidemann a tüntetéssel kapcsolatban.

„Nekem nagyon fontos, hogy a mi unokáink majd egyszer azt mondhassák, hogy 2020-ban ez a 13 ezer ember bátor volt, és megvédte ezt a műemléki, látképi, természetvédelmi területet. Hogy ha ez a 13 ezer ember itt van, és segít nekünk, akkor mi meg tudjuk védeni a partot„ – bátorít Szalay mindenkit, akinek – legyen tatai, vagy sem – fontos az Öreg-tó ügye.

A beruházással kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük Michl József polgármestert és az Avalont is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.