Nagy port kavart az elmúlt napokban a volt perui magyar nagykövet, Kaleta Gábor ügye, akit az ügyészség 19.000 gyermekpornográf kép birtoklásával vádolt meg, s aki tettét beismerve végül 1 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amit az ügyészség el is fogadott. Az ügyet kísérő társadalmi felháborodás már ezen a ponton is hatalmas volt, azonban a történet itt nem ért véget: szerdán reggel az Index hírül adta, hogy Kaleta ügyvédje fellebbezett, élt a jogorvoslat lehetőségével, és fellebbezett az ítélet ellen, így az ügy másodfokon folytatódni fog.

Az ítélet kapcsán támadt közfelháborodásra a politkai pártok sem voltak restek reagálni, a DK „pedofilbarát ügyészséget” emlegetett, az MSZP szerdán törvényjavaslatot nyújtott be a szabályozási környezet megváltoztatására, a Momentum felvetette a kérdést, vajon nyomoz-e tovább az ügyészség az ügyben, miután egy-egy pedofil kép felhasználója általában egy óriási hálózat tagja.

A kormánypárti reakciók azonban ezken túlmenvén a egyenesen az ítéletet meghozó bíróságot támadták: Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a bíráskodás függetlenségét kérdőjelezte meg múlt heti posztjában – mint a kormánypártok az utóbbi hónapokban többször is. A bíróság szapulása közepette azonban mások mellett a Kaleta-ügyet feltáró indexes újságíró, Dezső András is arra hívta fel a figyelmet, hogy az enyhének tűnő ítélet alapvetően nem egy kivételes, Kaleta személyét valamiért kiemelten kezelő bírói döntés: Magyarországon, büntetlen előélettel gyermekpornográf képek birtoklásáért még soha senki nem kapott letöltendőt. 

A Kaleta-ítéletre a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is felháborodottan reagált: szerintük az áldozatok oldaláról nézve végtelenül bántó, hogy a bűncselekmény súlyosságát, a tényt, hogy több ezer gyereket érintett, nem tükrözi az ítélet. 

Ugyanakkor a gyermekvédők azt is hangsúlyozzák: elsősorban nem az ítéletettel – illetve nem csak az ítélettel -, hanem sokkal inkább a jogrendszerrel van a baj.

„Bár a gyermekpornográfia tulajdonképpen a gyerekek szexuális bántalmazásának, kizsákmányolásának és az ellenük elkövetett erőszaknak a dokumentálása, a magyar büntetőjog nem ennek megfelelően kezeli, így a kiszabott büntetések súlya sem felel meg a bűncselekmény súlyosságának”

-írják.

A Hintalovon szerint a jelenlegi ügynek lehet ugyan legalább annyi előnye, hogy ez a helyzet a jövőben megváltozzon, de ennek az átfutási ideje nagyon hosszúra nyúlhat. Az egyesület addig is egy Facebook-posztban és egy cikkben szedte össze, mit tehetnek a felelős felnőttek azért, hogy vigyázzanak a pedofilok potenciális áldozataira, és hogy a gyermekek is jobban tudjanak vigyázni magukra.

1. Hangsúlyozzák, hogy soha ne posztoljon senki gyerekről meztelen, félmeztelen, alsóneműs, a gyereket ágyban, kádban vagy más intim helyzetben ábrázoló képet. Az Interpol adatai alapján ugyanis  a fél és 6 éves kor közötti gyerekekről készült, leginkább keresett képek kb. 25 perc alatt kerülnek fel a darkwebre. Ezek között azok a képek is szerepelnek, amelyeket a magukat jóhiszeműen cselekvő szülők osztanak meg a nyáron meztelenül pancsoló, félmeztelenül dinnyét majszoló, mosolygó gyerekeikről – úgy, hogy nekik esélyük sincs eldönteni, szeretnének-e ekkora, a megosztás pillanatától számítva örökké, bárki számára hozzáférhető, könnyen és egyértelműen beazonosíható digitális lábnyomot
2. Arra intik a netes felhasználókat, hogy ha böngészés közben olyan felvételre bukkannak, ami gyereket ábrázol pornográf helyzetben, azonnal tegyenek bejelentést az NMHH forródrótján (névtelenül is lehet), annak érdekében, hogy a felvételt elérhetetlenné tegyék: http://nmhh.hu/internethotline/
3. A hintalovon szerint fontos, hogy egymás figyelmét is felhívjuk arra, hogy ne posztoljanak a gyerekeikről intim képeket, és a gyerekek figyelmét is hívjuk fel arra, hogy vannak olyan felnőttek az interneten, akiknek az a céljuk, hogy ilyen felvételeket csaljanak ki tőlük. 

4. A gyermekvédők szűrőprogramot is ajánlanak azokon az eszközökön, amikhez gyerekek is hozzáférhetnek