Több mint 5 ezer futár sztrájkolt Brazília 10 városában, illetve Argentína és Mexikó több településén a hét folyamán. A dolgozók a nemzetközileg összehangolt demonstrációval jobb munkakörülményeket követelnek az online futárcégektől. A World Socialist Web Site szerint az ellenállás már azóta fokozódik, hogy Dél-Amerikát is elérte a koronavírus-járvány, hiszen a futárok a veszélyhelyzetben még kiszolgáltatottabbak.
A dolgozók online szervezték meg a sztrájkot, a #BrequeDosApps (fékezzük meg az alkalmazásokat) és #YoNoReparto (nem fogok kiszállítani) hashtagek és hívószavak segítségével.
A WSWS egy brazil futárral is beszélt, aki elmondta, a WhatsApp kommunikációs alkalmazáson keresztül találták meg egymást az emberek és kezdtek el demonstrációt szervezni, aminek az eredménye az lett, hogy több országban is egyszerre szüntették be a munkát tömegesen.
A sztárjkot São Paulo-ban, Brazília legnagyobb városában tüntetés is kísérte: a futárok blokkolták a bejáratait azoknak a plázáknak, éttermeknek és raktáraknak, amelyek az őket foglalkoztató Loggi futárcéget bízták meg a termékeik és ételeik kiszállításával.
Thousands of food delivery and transport service workers striked and protested in #Brazil on Wednesday, demanding better work conditions and the suspension of random account suspensions, often done by companies like Rappi, Ifood, Loggi and UberEats. pic.twitter.com/lUPldBrnOu
— th1an1 (@th1an1) July 2, 2020
A most demonstráló latin-amerikai dolgozók elégedetlenségének az alapja, hogy ezek a futárcégek teljesen online működnek, a nekik dolgozók pedig nem minősülnek alkalmazottaknak, hanem a cég telefonos applikációján belül „szabadúszó vállalkozóként” jelentkezhetnek szállítási feladatokra.
Ez pedig probléma, hiszen így ezeket az embereket nem védik a munkavállalói jogok és nincs biztosításuk sem, a teljesített fuvarok után járó pénzen kívül a cégek semmivel nem tartoznak nekik. Ezt a foglalkoztatási formát a haknigazdaság jellemzi a legjobban, a jelenségről – amelyet itthon főleg a Wolt és a Netpincér GO képvisel – itt írtunk bővebben.
A most tüntető futárok nem is követelnek sokat, pusztán olyan alapvető fejlesztéseket, mint hogy legyen a városban egy állomás, ahol napközben tölthetik a telefonjaikat (ami nélkülözhetetlen munkaeszköz a kiszállítások teljesítéséhez), valamint legyen biztosítva számukra mosdó, ivóvíz és egy konyha, ahol két fuvar között leülhetnek enni.
Emellett balesetbiztosítást is szeretnének, és azt, hogy segítsen nekik a cég, ha például ellopják a biciklijüket.
A futárok élete a koronavírus-járvány miatt még nehezebb lett, hiszen az otthonmaradás miatt drasztikusan megnőtt az ételrendelések és az online vásárlások száma. A kiszállításban dolgozók órabére viszont aligha növekedett, a megnőtt igény miatt pedig sokszor napi 14 órát is dolgoznak.
A WSWS hozzáteszi, az iFood – Latin-Amerika legnagyobb ételszállító startupja – szállításonként 1500 forintnyi bónuszt adott azoknak a futároknak, akik sztrájk helyett munkába álltak. A demonstrálók viszont több olyan futárral is találkoztak a városban, akik ezt elvállalták, és közülük többeket arra kényszerítettek, hogy menjenek haza és ne dolgozzanak, másokat pedig sikerült rávenniük, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz.
Diego Barreto, az iFood igazgatóhelyettese a brazil CNN-nek azt nyilatkozta, a dolgozók legtöbb követelését már teljesítette a vállalat, állítása szerint a futárok már így is többet keresnek a minimálbérnél. A WSWS azonban úgy véli, hogy ez csúsztatás, ugyanis ahhoz, hogy egy futár elérje a minimálbér összegét, a haknigazdaság vállalkozójaként többet kell dolgoznia, mint egy hagyományos, alkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalónak.
