Míg 2019-ben csupán a munkavállalók két százaléka jelezte, hogy „nagyon fél” állása elvesztésétől, ez az arány idén májusra 11%-ra növekedett. 2018-hoz képest továbbá 85 százalékról idén 78 százalékra csökkent azok aránya, akik nem félnek a következő fél évben történő elbocsátástól vagy munkahelyük megszűnésétől – derül ki a Policy Agenda legújabb, 1000 munkavállalót bevonó telefonos felméréséből, amelyben a munkavállalókat a munka világához kapcsolódó félelmeikről kérdeztek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a FES megbízásából készült felmérés különös tekintettel vizsgálta a kifejezetten a koronavírus-járvány következtében kialakult félelmeket, a járványhelyzetben megváltozó foglalkoztatottságot és jövedelmi helyzetet.

A szervezet előző két évi hasonló kutatásához hasonlítva világosan látszik, hogy a koronavírus számottevő bizonytalanságérzetet hozott a munkavállalók életébe. 2018-2019 során még a dolgozói társadalom harmada utalt arra, hogy félhet, hogy a jövőben nem bírja fenntartani meglévő életszínvonalát,

mára már az emberek negyven százaléka tart attól, hogy egzisztenciálisan lecsúszhat, illetve az emberek negyede már kifejezetten érzi is életszínvonalának csökkenését.

Az életszínvonal fenntartásán túl előtérbe került a munkahely elvesztésének kérdése is. A korábbi években még kevesen tartottak attól, hogy elvesztik állásukat, azonban a koronavírus-járvány hatására a korábbi félelmek felerősödtek a lakosság körében.

A kiszolgáltatottság növekedésének fontos tényezője a munka elvesztése: a jelen helyzetben a dolgozók kénytelenek elfogadni a csökkentett munkaidőt és az esetenként jelentősen csökkentett munkabért, továbbá sok esetben kénytelenek voltak kivenni szabadságukat is.

A járvány a dolgozók 41%-át érintette munkavégzésükben, 6%-ukat elbocsátották, 16% otthoni munkavégzésre kényszerült, 12%-nak rövidítették a munkaidejét. A dolgozók 8%-át szabadságra küldték, közülük minden negyediket fizetés nélküli szabadságra.

Ezen lépések kapcsán a dolgozók 20%-ának már a válság első hónapja alatt megszűnt vagy csökkent a jövedelme.

A csökkenő bérek és a rendkívüli helyzet növelték az anyagi kiszolgáltatottságot, a koronavírus-járvány okozta munkajövedelem elvesztése miatt a háztartások jelentős része nagyon gyorsan felélte tartalékait. A járvány előtt a magyar társadalom kétharmada érezte úgy, hogy nincs anyagilag felkészülve váratlan kiadásra, most a megkérdezett dolgozók 48%-a mondta azt, hogy rendelkezik kisebb váratlan kiadásokra elegendő megtakarítással. Arról, hogy mekkora összeg szükséges egy kisebb váratlan kiadásra, szintén a munkavállalókat kérdezték: a válaszok átlaga 368 ezer forint lett, a fővárosiak átlaga 444 ezer forint, a nagyvárosokban élőké 330 ezer.

Bár a fővárosban élők szubjektív anyagi biztonsága az egyik legalacsonyabb, saját bevallása szerint a budapestiek 54%-a rendelkezik elegendő megtakarítással, míg a kisvárosi dolgozók esetén ez az arány 45%.

A Mércén beszámoltunk a Policy Agenda korábbi évi felméréseiről is: 2018-ban kiderült, hogy dolgozók 51%-a nem érzi úgy, hogy „jelenlegi munkahelye, munkakörülményei veszélyeztetik egészségét”, azaz a további 49% eltérő mértékben, de tart ettől. Ugyanezen évben a dolgozók mindössze 10%-a mondta, hogy nem aggódik a nyugdíjazásával összefüggésben, mert úgy gondolja, nyugdíja elegendő lesz a megfelelő életszínvonal fenntartására. A 2018-as felmérésről írt összefoglaló itt olvasható.