A koronavírus-járványnak köszönhetően a világ szén-dioxid kibocsátása áprilisban bezuhant: 17%-kal volt kevesebb az előző évhez képest. Ez a Föld szempontjából kedvező fejlemény azonban azóta villámsebességgel visszafordult, májusban ugyanis már csak 5%-kal volt a kibocsátás kevesebb a 2019 májusában mért adatoknál.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) most egy új elemzésben arra figyelmeztette a világ vezetőit, hogy az ebben az évben hozott döntéseik meghatározhatják az emberiség következő 30 évét.
Amennyiben nem ragadják meg a világjárvány nyújtotta példa nélküli lehetőséget, nehéz elképzelni egy olyan jövőt, amelyben elkerüljük a klímakatasztrófát,
nyilatkozta a Guardiannek Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója.
Birol szerint amennyiben a döntéshozók nem lépnek fel határozottan a kibocsátás-csökkentés érdekében, a járvány alatt tapasztalt bezuhanás biztosan csak átmeneti jelenség lesz, és ha újból emelkedni kezd a kibocsátás, „nagyon nehéz elképzelni, hogyan lehet majd levinni a jövőben.”
Az IEA elemzésében összeszámolta, hogy a világ kormányai összesen 8 billió eurót terveznek rákölteni a gazdaságaik helyreállítására a következő néhány hónapban. Ezek a csomagok fogják meghatározni a világ gazdaságát a következő három évben, ami aztán legalább a következő 30 év irányát ki fogja jelölni.
Éppen ezért az IEA új kiadványában egy globális „fenntartható helyreállítási tervet” állított össze, amely ajánlásokat fogalmaz meg a világ összes kormánya és vezetője számára arra nézve, hogyan használják fel a helyreállítási csomagjaikat a zöld gazdaságra történő átálláshoz.
Az ügynökség szerint az ajánlás követésével nem csupán a klímakatasztrófa elkerülésére lenne nagyobb esélyünk, hanem még gazdasági növekedést is produkálna.
A terv végrehajtása a következő 3 évben évente kevesebb mint 1 billió euróba kerülne, és fokozatosan átállítaná a világgazdaságot a zöld energia használatára. Az átállás 2021-23 között történhetne, ez alatt az idő alatt az IEA szerint a terv következtében évente 9 millió új munkahely születne és 4,5 milliárd tonnával csökkenne a karbonkibocsátás mértéke.
Az elemzést az IEA a Nemzetközi Valutaalappal együttműködve állította össze, eddig a spanyol és a dán kormány jelezte érdeklődését a terv iránt, valamint az összesen 30 billió euró tőke felett rendelkező több mint 230 pénzügyi eszközkezelőt képviselő, éghajlatváltozással foglalkozó befektetői csoport (Institutional Investors Group on Climate Change, IIGCC). Az IIGCC vezérigazgatója, Stephanie Pfeifer szerint a befektetők is olyan gazdasági mentőterveket támogatnak, amelyek egy zöldebb jövőt tűznek ki célul, és az IEA elemzése megmutatta, hogy ez nem csak a klímaváltozás szempontjából kívánatos, hanem „gazdaságilag ésszerű” is.
Érdekes eleme a történetnek, hogy az itt felsorolt szervezetek – a befektetői csoport, az IMF, de maga az IEA is – nem a hagyományosan legkörnyezetbarátabb intézmények, most mégis rendkívül hangsúlyosan helyezik le a garast a zöld mentőcsomagok szükségessége mellett. A probléma sürgősségéhez valóban már rég nem fér kétség: mai hír például, hogy Szibériában 38 fokot mértek.
Még a pápa is a cselekvést sürgette vasárnapi miséjén:
„A kijárási tilalmak miatt csökkent a légszennyezettség és ismét felfedte megannyi hely forgalom és zaj nélküli szépségét. Most, a szokásos tevékenységeink újrakezdése során mindannyiunknak felelősségteljesebben kell viselkednünk a közös otthonunk megóvása érdekében.”
