„Megszűnhet az állami beruházásösztönzés uniós korlátozása” – jelentette ma be közleményében Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. Azt is közölte, csütörtök este telefonon egyeztetett Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős EU-biztossal.

Amennyiben nem merül fel jogi akadály, a magyar kormány a megállapodás alapján 800 ezer eurónál nagyobb támogatással is ösztönözheti a belföldi befektetéseket. A szóbeli megállapodás értelmében Szijjártó azt is közölte, ma már három újabb cég kaphat a magyar versenyképességi támogatásból: a Kometa 99 Zrt. 576.5 millió forintos beruházásából 282 millió forintot vállal a kormány, a külföldi érdekeltségű CE Glass és Nidec GPM Hungary egyenként ugyancsak 575 millióhoz és 287 millióhoz juthat az államkasszából.

A közlemény tehát érdemben arról tudósít, hogy a magyar kormány azért lobbizik Brüsszelben, hogy a jelenleginél is több magyar adóforintot adhasson a kormány a nagyvállalatoknak.

Arról már sok statisztika tanúskodik, hogy a NER minden eddiginél több pénzt adott a nagyvállalatoknak, de olykor az EU gátat szabott ezeknek – ez történt például a gödi Samsung-beruházás esetében is, amit aztán csak kerülőúton tudott kivitelezni a kormány.

Ha az EU most tényleg rábólint az állami támogatások szabályainak lazítására, akkor még tovább erősödhet a NER gazdaságpolitikájának két alapvető jellemzője. Egyrészt még erősebb lehet a perverz újraelosztás, amely a hétköznapi emberektől von el, hogy a gazdagoknak többet juttasson. Másrészt a „gazdagok szocializmusának” nevezett jelenség is izmosodhat, amelynek keretében a vállalatok profitjai magánkézben maradnak, de a káraikat az állam a társadalomra hárítja – erről nemrégiben az Audi kapcsán írtunk bővebben.

Szintén csak következménye lehet a „vállalati konszolidáció” (corporate consolidation) jelensége is, amely azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenységek egyre nagyobb része egyre kevesebb szereplő kezébe kerül. Arról már korábban is írtunk, hogy a narancsoligarchia tőkeerős nagyvállalatai kaparinthatják meg a koronajárvány miatt bajba kerülő kisebb gazdasági szereplőket. Ha még több pénz juthat a nagyvállalatokhoz, az még inkább rásegíthet erre a folyamatra.

A vállalati konszolidáció persze nem új jelenség, a kapitalizmus 70-es évek óta tartó neoliberális fázisának állandó jellemzője.

A mai szerződésátadási rendezvénnyel tehát tovább bővül azoknak a cégeknek a köre, akik a versenyképességi program keretében kapnak hozzájárulást. Korábban a német Volkswagen Csoporthoz tartozó Audi Hungária Zrt. is kétmilliárd forintos állami támogatásról kötött a magyar kormánnyal szerződést, ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar leányvállalat vírus miatti leállásból fakadó, teljes veszteségét kifizetik Orbánék.

Az EU épp a „felvásárlási dömpingtől” tart

Margrethe Vestagher, aki az Európai Bizottság versenyképességért felelős, liberális biztosa ugyancsak ma reggel közzétette, „Fehér Könyvet” készít az unió annak érdekében, hogy felvázolják, hogyan lehet megakadályozni, hogy kínai, és más, állami támogatásokkal óriási versenyelőnyre szert tevő gazdasági szereplők  felvásárolják a válság miatt bajba került EU-s cégeket.

A vitaanyag számos javaslatot is megfogalmazott arra, hogyan lehet elérni, hogy EU-s, közös támogatási rendszerrel megelőzhessék az EU-n kívüli nagy monopóliumok felvásárlási lázát, sérti ugyanis a gazdasági szabályokat Brüsszel szerint az is, hogy a válság veszteségeit saját nagyvállalatai részére Peking simán kifizeti.

Megalakulna például egy olyan, közös felügyeleti hatóság is, amely bármikor beavatkozhatna egy nagyarányú összeolvadás, vagy felvásárlás leszabályozására, megakadályozására, és a közbeszerzéseknél is be kellene jelenteni, ha az ajánlattevő jelentős, EU-n kívüli állami támogatást kapott.

A terveket a baloldal az Európai Parlamentben kritikusan fogadta, Lidia Pereira portugál szocialista EP-képviselő szerint például az EU-n kívüli monopóliumok mellett egyértelműen arra is törekednie kellene a Bizottságnak, hogy ez a tagállamok részéről se alakulhasson ki, vagy válhasson elfogadható gyakorlattá. Emlékeztetett arra is, a jelenlegi prognózisok alapján az uniós exportban már így is 280 millió eurós mínuszt várnak, a mérleget záró cégek jelentős része pedig állami tulajdonban áll.

„az, hogy a tőkének nincs állampolgársága, csak addig igaz, ameddig a tőke nem törekszik megtérülésre, és nem használják kulturális és civilizációs fegyverként.”

-emelte ki Pereira.

Noha Szijjártó Péter tehát azt mondja, teljes egyetértésben állnak Vestagherrel a cégek EU-s, állami támogatásának kérdésében, a magyar kormány a Fehér Könyv javaslatainak esetleges megvalósulása esetén komoly retorziókkal nézhet szembe például a Budapest-Belgrád vasúti beruházás kínai támogatásának ügyében.

(MTI, Eurológus)