2020-ban Európában ugyan már szinte mindenhol hozzá lehet férni elektromos hálózathoz, Magyarországon azonban így is 1 millió embert fenyeget az, hogy áram nélkül marad, mert nehezen tudja fizetni a számlákat. Márpedig ha áram nincs, akkor semmi nincs: nem lehet mosni, nem lehet főzni, és nem lehet részt venni a digitális oktatásban sem. A megoldás nem egyszerű, hiszen a probléma abban a rendszerszintű mulasztásban gyökerezik, hogy a kormány szociálpolitikája éppen azokon segít a legkevésbé, akiknek a leginkább szüksége lenne rá.

Előremutató kezdeményezések  azonban így is születnek arra, hogy hátrányos helyzetű településeken is mindenki hozzáférhessen az áramhoz.

Ilyen kezdeményezések résztvevői beszélgettek múlt pénteken a Mérce Facebook-oldalán közvetített műsorban: a Polgár Alapítvány az Esélyekért támogatásával tavaly jött létre egy úgynevezett ügykoalíció, amelyben roma közösségi vezetők fogtak össze, hogy tudatosítsák ennek a kiszolgáltatottságnak a fontosságát, és átfogó megoldásokat keressenek. Hozzájuk csatlakozott az 1 Magyarország Kezdeményezés, egy országos civil hálózat, amely az egyre inkább szétszakadó közösségek újraegyesítésén dolgozik. A beszélgetés a Roma Sajtóközpont közreműködésével jött létre, és Bombera Krisztina vezette.

Az áramszegénység az energiaszegénység egyik alesete, és azt a helyzetet írja le, amikor a háztartások az anyagi körülményeik és a háztartási eszközök magas fogyasztása miatt bevételeik aránytalanul nagy részét költik e célra, ezért gyakran nem is tudják fedezni kiadásaikat

– ismertette a beszélgetés elején Bajomi Anna Zsófia szociálpolitikus. Az, hogy valaki ilyen helyzetbe kerül-e, sok mindentől függ, és nemcsak az egyéni jövedelmektől, hanem attól is, hogy milyen az adott ország vagy kormány szociálpolitikája és a szolgáltatók adósságrendezésben való segédkezése.

Tény, hogy Magyarország még sokat fejlődhetne abban, hogy jobban segítse a rászorulókat, de mindez persze aligha enyhíti azoknak az aggodalmát, akiknek azonnali megoldásokra van szükségük, hiszen a napi alapvető tevékenységeiket nem tudják ellátni áram nélkül.

Lépné Soós Anita, Baks – egy  Csongrád-Csanád megyei, csaknem 2000 lakosú település -polgármestere elmondta, szerencse, hogy náluk nagyon erős a szolidaritás, így azok az emberek, akiknek szükségük van segítségre, nem tudnak elveszni. Mindez a pandémia alatt is bebizonyosodott, ugyanis nehéz volt a digitális oktatást átvészelniük, de azonnal közösen feltérképezték a szükségleteket, és egyéni felajánlásokból tudtak eszközöket biztosítani a gyerekeknek.

Ugyanakkor a polgármester szerint a járványhelyzet még inkább rávilágított arra, hogy az áramszegénység azért is sürgető probléma, mert az életünk egyre több része kapcsolódik a digitális világhoz.

Farkas László polgármester, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke hozzátette, náluk, Tiszaburán a diákoknak durván a fele tudott csak bekapcsolódni a digitális oktatásba – a többieknek maradt az, hogy papírlapon kapták meg a feladatokat. Búza Károly, a Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE) ügykoalíciójának egyik baksi tagja szerint a járvány és a digitális oktatásban, valamint az online információkhoz való hozzáférésben tapasztalható különbségek egyre nagyobb szakadékot, valóságos sötét lyukat képeznek a társadalmi rétegek között.

Sikeres kezdeményezések

Habár az eddig leírtak alapján talán érezhető, hogy nem mindig volt vidám a beszélgetés, a meghívott vendégek szerencsére reménykeltő megoldásokról is bőven tudtak mesélni. Farkas elmondta, hogy náluk korábban sikerült megállapodni az energiaszolgáltatóval, hogy az önkormányzat részletben fizesse ki nekik azt, hogy feltöltőkártyás mérőórákat szereljenek fel.

Az önkormányzat szociális keretéből nem telt arra, hogy állják ezt a beruházást, viszont az érintett közfoglalkoztatottakkal kötöttek egy olyan szerződést, hogy 3 hónapig 20 ezer forintot befizetnek, így a település vezetése vissza tudta fizetni a szolgáltatónak a költségeket. Noha időbe telt, mire az emberek ráéreztek, hogyan tudják az előre fizetős rendszerben kontrollálni a fogyasztásukat, a projekt így is sikeres volt, 25 családnak segítettek vele.

A feltöltőkártya azonban önmagában nem megoldás, sőt, több hátránya is van, például épp az, hogy a fogyasztásért már előre fizetni kell, pontosított Rostás Aranka, a PAE-koalíció másik tagja. Ráadásul a feltöltőkártyások most még nehezebb helyzetben vannak, ugyanis a Nemzeti Közművek által meghirdetett veszélyhelyzet alatt érvényes kikapcsolási  moratórium rájuk nem vonatkozik. Hiába tehát a moratórium, ez önmagában nem garantálja, hogy ne maradjanak energia nélkül otthonaikban. Lépné Soós Anita pedig arra emlékeztetett, nem minden településen van kártyafeltöltési lehetőség, így például Bakson sokaknak  plusz kiadás és idő, hogy beutazzanak a városba, és egységeket vásároljanak.

Miskolcról Kerek Judit civil- és esélyegyenlőségi referens vett részt a beszélgetésen, aki arról számolt be, hogy a megyeszékhely melletti Lyukóbányán 2016-ban hoztak létre egy mentorprogramot. A leszakadó városrészben 10 helyi asszony a mentor, és ők dolgoznak együtt egy szociális és egy egészségügyi koordinátorral. Kerek szerint fontos, hogy ezek a nők legyenek azok, akik járják a falut, és személyesen segítsenek a lakosoknak, ugyanis bennük bíznak annyira, hogy beengedjék őket az otthonukba.

Fenntartanak egy mentorházat is, ahova bemehet bárki, és elvégezhet olyan dolgokat, amiket otthon áram és víz híján nem feltétlenül tud: lehet fénymásolni, segítenek összerakni az életrajzot munkára való jelentkezéshez, van mosoda és zuhanyzó, valamint pékáru-osztást is szerveznek, és a védőnői szolgálat is mindennapos. Kerek úgy fogalmazott, direkt ők vitték ki a programot, és nem azt várják, hogy a rászorulók menjenek be a városba a segítségért, mert így a Lyukóbányán lakók is úgy érezhetik, hogy a társadalom részei.

Bakson nagy hangsúlyt fektetnek az emberek képzésébe és átképzésébe a pályázati források segítségével, az pedig különösen jól jött, hogy a faluban többen kitanulták a napelemek összeszerelését a Fényhozók Alapítvány támogatásával. Ezután már fel tudták állítani azt az elérhető célt 2017-ben, hogy megújuló energiaforrásból segítsék áramhoz a rászorulókat. Rostás Aranka, a Fényhozók kurátora elmondta, náluk eddig 12 család kapott egy szigetszerű, napelemes rendszert, amihez nem kellett sok dolog, csupán 1 akkumulátor, napelemi zsinór, kapcsolók és elosztók.

A képzésen részt vett lakók fel is tudták szerelni a lakóknak, és egy erős közösség is kialakult a közös projekttel. Így a háztartások már fényhez tudnak jutni, de emellett futja még nagyjából annyira, hogy egy mobilt fel tudjanak tölteni. Nem sok, de arra azért elég, hogy valaki ne vaksötétben élje le az életét. Korábban egyébként volt a faluban olyan család, akik 20 évig zseblámpával és gyertyával világítottak.

„A szegény ember is szereti a fényt” – tette hozzá Rostás Aranka, aki szerint jelenleg további 30 család vár arra, hogy elkezdődjön az újabb megújuló energiaforrás építése.

Korszerűsítés és megújuló energia: több legyet egy csapásra

Bajomi Anna szociálpolitikus emlékeztetett arra, hogy több lábon álló segítségnyújtás kellene ahhoz, hogy jelentősen csökkentsük az áramszegénység által veszélyeztetettek számát, és ennek egyik ága lehetne a háztartási gépek cseréje a rászoruló háztartásokban. Sokan talán nem is gondolnak erre, de a régi gépek fogyasztása sokszorosa a modernebbeknek, így miközben a szegény háztartások jellemzően régebbi gépekhez jutnak csak hozzá, a számlájuk is magasabb lesz.

Előremutató lenne az is, ha a számlák közérthetőbbek lennének, így a háztartások könnyebben megértenék az elszámolás láttán, hogy mi mennyit fogyaszt az otthonukban. Maga az adósságkezelés is lehetne könnyebb, ha a szolgáltatók olyan stílusban fogalmaznának, ami az érintettek számára is egyszerű, világos és érthető. A szociálpolitikus üdvözlendőnek tartja, hogy az EU-s energiacsomagba bekerült, hogy minden tagországnak oda kell figyelnie a rászoruló családokra, és be kell mutatniuk, hogy fogják őket segíteni e téren. Úgy véli, fontos eredmény, hogy a döntéshozóknak erről a problémáról immáron muszáj gondolkodniuk.

Farkas László szerint szükséges lenne az önkormányzatok szerepének átalakítására, ugyanis sok olyan pályázat van, amely energetikai korszerűsítésre vagy hasonló zöld beruházásra vonatkozik, de ezeket általában a településeknek előre kell finanszíroznia, és csak utólag térítik meg – a halmozottan hátrányos falvaknak erre viszont nincs lehetősége. Pedig ha ilyen fejlesztések a rosszabb helyzetű településeken is megvalósulnának, az nemcsak az áramszegénység problémáját oldhatja meg, de még munkahelyeket is teremtene.

Tiszabura polgármestere hozzátette, a szolidaritási hozzájárulásnak is emelkednie kell. Farkas úgy fogalmazott, érti a többi önkormányzat azon panaszát, hogy az általuk megtermelt pénzt elveszik és újraosztják, de tényleg sok rászorulón lehet vele segíteni, hiszen ezeken a kis településeken alig van bármilyen adóbevétel, amiből gazdálkodhatnának.

Búza Károly az áramminimumot emelte ki mint potenciálisan jó megoldást, vagyis azt, hogy alanyi jogon járjon mindenkinek valamennyi energia ingyenesen. Emellett azt is  többször hangsúlyozta: muszáj rendszerszinten cselekedni.

„Rengetegen elvesztették a munkahelyüket, sok ember napról napra él. Akik napszámban vannak, ott nincs tartalék, ha történik egy válsághelyzet, másnap már nem foglalkoztatják, és nem tudja, honnan teremtse elő tovább a pénzt” – magyarázta Búza Károly.

Bajomi Anna hozzátette, ha esetleg elsőre úgy hangzik, hogy az alanyi jogon járó áram ötlete nehezen keresztülvihető, az sem rossz alternatíva, hogy úgynevezett szociálisan célzott rezsicsökkentés menjen végbe, ami azt jelentené, hogy a rászorulóknak bizonyos mennyiségig olcsóbb az áram egységára. Lépné Soós Anita, Baks polgármestere pedig azt fűzte hozzá, hogy jó lenne, ha a jövedelem alacsonyabb százaléka lenne végrehajtható.

A PAE-ügykoalíció tagjai a beszélgetés végén azt is elmondták, hogy már elindult egy tárgyalás a kormánnyal. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Botos Barbarával pozitív kimenetelű tárgyalásuk volt, szerintük nyitott arra, hogy meghallgassa a javaslatokat, és közösen gondolkodjanak az olyan zöld javaslatokon, amelyek egyben a rászorulókon is rendszerszinten segítenének. Egyelőre még csak tárgyalás alatt áll az ügy, a következő lépés, hogy munkacsoportokat hozzanak létre, de a közösségi vezetők így is rendkívül bizakodóak, és remélik, hogy akár még az áramminimum is felmerülhet megoldásként a későbbiekben.

Farkas László hozzátette, ők az Országos Roma Önkormányzattal Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökével tartják a kapcsolatot, aki ezért a témáért felel, így az áramszegénységgel kapcsolatos problémákat és az eddig részletezett megoldásokat neki is szeretnék bemutatni. A polgármester szerint ez már csak azért is fontos, mert így már elébe lehetne menni annak, hogy a hátrányos helyzetű családokat érintő áramproblémák a járvány esetleges második hullámában megismétlődjenek.

De bármit is hozzon a jövő, egy biztos: azon az állapoton, hogy az ország tizedének gondot okoz az elektromos áram-számlák befizetése, minél hamarabb változtatni kell.

A teljes beszélgetés megnézhető a Mérce Facebook-oldalán: