A növekvő nemzetközi ellenállás ellenére sem tágít a Hongkongban bevezetni kívánt nemzetbiztonsági törvénytől Kína, Peking ellenlépésekkel fenyegeti a tervezet ellen felszólaló Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot.
A nemzetbiztonsági törvény tervezetét tegnapelőtt szavazta meg a kínai Országos Népi Gyűlés, a Hongkong autonómiáját nagyban korlátozó, a tüntetések lehetőségét megszüntető intézkedések június végétől kerülhetnek be a hongkongi alaptörvénybe. A most megszavazott törvény szövege szerint ugyanis
Hongkongnak „javítania kell” a nemzetbiztonságát az „árulással és felforgatással” szemben – mégpedig úgy, hogy a helyi rendfenntartó erők mellett a kínai hatóságok is megjelennének a városban.
A tiltakozás lehetőségének alapos megnyirbálása kapcsán Dominic Raab brit külügyminiszter arról beszélt, hogy a törvény bevezetése esetén az Egyesült Királyság szívesen kiszélesítené a mintegy 300 ezer hongkongi brit útlevél-tulajdonos jogait. Eltörölnék a jelenlegi hathónapos vízummentes maximális látogatási időt, valamint könnyebbé válna a brit állampolgárság megszerzése is a hongkongiak számára.
Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan az ENSZ biztonsági tanácsa elé vinné a hongkongi eseményeket és a város függetlenségének kérdését.
Csao Licsian kínai külügyminiszter figyelmeztette a tiltakozó politikusokat: az, hogy Hongkongban mi történik, Peking szerint csupán „belső kínai ügy”, amibe „más országnak nincs joga beavatkozni”.
Mindkét oldal lényegében a nemzetközi joggal és normákkal takarózik, a nemzetbiztonsági törvényt elítélők szerint a nemzetbiztonsági törvény megszegi a kínai-brit visszacsatolási megállapodást, melynek értelmében Hongkongnak 2047-ig független, demokratikus jogállamnak kellene működnie. Peking ezzel párhuzamosan a normakövetést kéri számon a nyugati országokon a belügyeikbe való beavatkozás miatt – még úgy is, hogy Hongkong 1984-ben éppen az Egyesült Királysággal aláírt megállapodás értelmében került ki a brit fennhatóság alól és kapta meg jelenlegi különleges státuszát, ami ötven éven keresztül nyújtana védettséget a városállam számára Kína nyomulásával szemben.
„Határozottan ellenezzük ezt és fenntartjuk a jogot az ellenintézkedések megtételére (…). Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul hagyja abba az értelmetlen politikai manipulációt és tegyen valami hasznosat a nemzetközi közösségért.”
– mondta el Csao egy pekingi sajtótájékoztatón.
Korábban 23 ország politikusai közös nyilatkozatban ítélték el a nemzetbiztonsági törvényt, köztük több amerikai szenátor, egyre több szó esik a nyilatkozatokon túl a tényleges szankciókról is. Trump legfontosabb gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow a napokban arról beszélt, hogy innentől kezdve Hongkongot is Kínához hasonlóan kell kezelni a nemzetközi kereskedelemben és egyéb pénzügyi kérdésekben – ez nagy változást idézne elő a jelentős a hongkongi-amerikai kereskedelemben, 2009 és 2018 között az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei közül a Hongkonggal való kapcsolat hozta a legtöbb profitot. Hongkongban ráadásul 1300 amerikai cégnek is van kihelyezett székhelye.
A tervezet természetesen Hongkongon belül is jelentős ellenállást váltott ki: kiújultak a tavalyi több ezres demokráciapárti tüntetéshullámok, a rendőrök nemrég könnygázzal oszlatták a demonstrálókat, akik a saját ellenállásuk lehetőségéért küzdenek.
