Szinte semmiféle mértékben nem csökkentené reálisan Magyarország levegőszennyezésének mértékét a napokban nyilvánosságra hozott, kormányzati Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) nevű intézkedési terv. A Levegő Munkacsoport blogján megjelent összegzés rámutatott, mivel az semmiféle konkrét intézkedést nem tartalmaz például a lakossági hulladékégetés kiküszöbölésére, de a régebbi, használt autók beváltási rendszerére sem.
Lukács András, a szervezet elnöke – miközben afelől is kétségét fejezte ki, hogy az OLP egyáltalán minden elemében megvalósul, felhívta a figyelmet arra, még ha így is lenne, a levegőszennyezettséget ezek az intézkedések szinte semmilyen, mérhető arányban nem csökkentenék a következő tíz évben.
„Üdvözöljük a program számos elemét, ugyanakkor komoly aggályaink is vannak, hiszen az eddigi tervek, mint például a 2011-ben elfogadott légszennyezettség-csökkentési program és a Nemzeti Környezetvédelmi Program sem kerültek végrehajtásra. Továbbá az OLP nem tartalmaz érdemi intézkedéseket például a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetések felszámolására, valamint a régi használt autók behozatalának korlátozására”
-közölte Lukács.
A környezetvédő szervezet azt is elmondta, a magyarországi program tervezetét a kormány 2019 júliusában bocsátotta társadalmi egyeztetésre, és valóban pozitív irányban tért el az eredeti tervektől néhány apróbb pontban, a fent említett két, komoly problémát azonban semmiféle módon nem kezeli.
Sőt, a lakossági hulladékégetési gyakorlat témájában a szakértők visszalépést is tapasztaltak.
Az OLP fő irányvonalának jelenleg az épületek energiahatékonyságának növelése, a tüzelőberendezések felújítása, egyes szilárd tüzelőanyagok lakossági felhasználásának korlátozása, és a közlekedés károsanyag-kibocsátását csökkentené, utóbbit például az elektromos üzemű autók elterjedését ösztönző szabályozásokkal. Mindez a Levegő Munkacsoport szerint is hozzájárulna a tisztább környezethez, ugyanakkor közel sem elég.
Felhívták a figyelmet arra, az Európai Unió klímacéljaival összhangban elfogadott jogszabálya szerint már tavaly április 1-ig minden tagállamnak elő kellett volna állnia a saját, 2020 és 2030 között a légszennyezettséget csökkentő intézkedési tervével.
Az OLP mostani publikációja viszont nem csupán azt jelenti, hogy a magyar kormány több mint egy év késéssel tette csak ezt meg, de azt is, annak intézkedései minden bizonnyal elmaradnak majd az EU által elvárt légszennyezettség-csökkentés mértékétől.
Az OLP, ahogyan azt a Levegő Munkacsoport is kiemelte, tehát végül céljaként határozta meg az olyan tüzelőanyagok, mint a lignitszén lakossági felhasználásának korlátozását is. Ez papíron mindenképpen előretörés, hiszen, ahogyan azt a Mérce decemberi, Sajó-völgyi riportja kapcsán is megírtük, 2011-ben a második Orbán-kormány még a környék szociális tüzelőjének egy részét is környékbeli lignitbányákból nyert tüzelővel váltotta ki és osztotta ki. Most, a Mészáros Lőrinctől jelentős felárral, 17 milliárd forintért visszavásárolt Mátrai Erőmű átalakítását és bezárását is megígérte a kormány, amely Orbán Viktor februári, évértékelő beszéde után sajátos zöld retorikát is magáévá tett.
A Sajó.völgyben egyébként az elégtelen tüzelő és elavult tüzelőberendezések, és szigetelés mellett az aktív szénbányászati tevékenység miatt is mértek a múltban az EU-s határértékeknél jóval magasabb légszennyezettséget, és szálló por-mértéket a Magyar Természetvédő Szövetség munkatársai is.
Hiába jelöli meg másik fókuszpontjának a most publikált terv a magánházak és társasáházak energiahatékonyságának növelését, a régebbi, vidéki családi házakról (az ún. „Kádár-kockákról”) már pár hónapja kiderült: a mostani energetikai korszerűsítési fejlesztési pályázatok körébe ezek már be sem kerültek.
