Frissítés, május 22: Megkérdőjelezte a közöttük lezajló telefonbeszélgetésről a magyar minisztérium által közölt leirat hitelességét Gabi Askenazi izraeli külügyminiszter. Május 21-én, délután azt közölte,
„nagyra értékeli Magyarország Izrael melletti kiállását az EU-ban és más nemzetközi fórumokon”, de sem a szuverenitás, sem a nemzeti identitás, sem a bevándorlás nem volt témája a beszélgetésnek.
A magyar Külgazdasági és Külügyminiszérium az eset kapcsán magyarázkodásra kényszerült, azt írták, „fordítási hiba” történhetett a leiratban.
A részletekről az IzraelInfo tegnapi cikke számolt be.
Telefonon gratulált az új, Benjamin Netanjahu-vezette izraeli kormánynak Szijjártó Péter, aki csütörtökön Gabi Askenazi új, jeruzsálemi külügyminiszterrel beszélt. A két miniszter az MTI tudósítása szerint egyetértett abban, hogy
„a nemzetközi politikai életben a képmutatás, az elfogultság, és a politikai korrektség miatt érik támadások a patrióta, nemzeti alapon álló és a nemzeti érdekeket érvényesítő kormányzatokat.”
Hozzátették, „mivel mind Izraelnek, mind Magyarországnak ilyen kormánya van, garantált a két ország stratégiai együttműködésének további fejlesztése”.
Az izraeli kormány, Benjamin Netanjahu pártjának, a Likudnak a szűk választási vereség után, a koronavírus-járvány körüli, rendkívüli intézkedések közepette, egy az addig kormányzó, és Netanjahu által elnökölt jobboldal és a választás tulajdonképpeni nyertese, az ellenzéki Kék-Fehér Koalíció közötti különalku eredményeként állt fel. Netanjahu, aki Orbán Viktor közeli, stratégiai szövetségese a nemzetközi porondon, eközben azonban úgy lett miniszterelnök, hogy az ország történelmében először, hivatali visszaélés és vesztegetés ügyében kell egy jeruzsálemi bíróság előtt megjelennie.
Mindezt ellensúlyozva Netanjahu még a kampányban megígérte, és májusban be is jelentette, Izrael egyszerűen annektálja Ciszjordánia egyes, zsidó telepesek által lakott területeit, tényszerűen kiszakítva azokat az oslói békefolyamat által a Palesztin Hatóság fennhatósága alá rendelt területek közül. A májusban bejelentett lépésre válaszolva a palesztinok pedig máris felmondták az Izraellel eddig betartott biztonsági egyezményeik nagy részét.
A miniszterelnök a vádlottak padján
Az Al Jazeera beszámolója szerint a miniszterelnök megpróbálta elérni azt, hogy ne kelljen tárgyalása első, nyilvános napján megjelennie a vádirat felolvasásán. Netanjahu arra hivatkozott, biztonsági kísérete fizetése arra a napra az államkasszát terhelné, ugyanakkor felesleges ezzel járványhelyzetben kiadásokat áldozni.
A bíróság ezt a kérelmét azonban elutasította, a sajtó pedig inkább azt valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a nyilvános, megalázó helyzettől próbálta csupán megkímélni magát.
A tárgyalás első, kitűzött napja május 24-re esik, és Netanjahunak és ügyvédeinek ennek során kell bizonyítania, hogy az ellene felhozott hivatali visszaéléses és vesztegetési vádak nem állnak meg. A kormányfőt ugyanis az izraeli főügyészség azzal vádolja, hogy közel 500 millió dollár (közel 160 milliárd forint) értékben biztosított különböző törvényi kedvezményeket a Bezeq nevű, telekommunikációs és médiacégnek, cserébe pedig őt és pártját jó színben feltüntető médiát biztosítottak neki.
Egy másik, kapcsolt ügy szerint ő, és felesége Szárá 200.000 amerikai dollár értékben fogadtak el nagy értékű ajándékokat egy hollywoodi producertől és számos más kereskedelmi társaságtól, ezek közé drága pezsgők és szivarok is tartoztak.
Egy harmadik kapcsolt ügy szerint pedig az erősen Izrael-párti, amerikai nagyvállalkozó, Sheldon Adelson tulajdonában álló Jediot Ahronot nevű újságnak is biztosított Netnajahu kedvezményeket, ugyancsak a számára pozitív médiáért cserébe.
A vádpontok súlyossága miatt, azok bizonyítása esetén Benjamin Netanjahu akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat, ebből a célból a miniszterelnök már jóval beiktatása előtt kénytelen volt lemondani mentelmi jogáról is, miután az izraeli parlament, a Kneszet azt felfüggesztette.
