A 2013-as szintre fog visszaesni 2020-ban a nemzetközi utazások száma az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) szerint. A tavalyi 1,4 milliárdos utazószámmal szemben idén csak egy milliárdra lehet számítani a koronavírus-járvány miatt – számol be a Deutsche Welle. Előrejelzések szerint a korábban több mint 700 milliárd dollár értékűre becsült globális turizmus a 450 milliárd dolláros szintet sem fogja elérni idén.
Más, turizmussal összefüggő szervezetek sem látják fényesebbnek a helyzetet: a Turisztikai Világtanács (WTTC, World Travel and Tourism Council) becslése szerint is 2020-ban három havi utazás eshet ki teljes egészében – írja a G7. Ha majd elmúlik a járvány miatti félelem, szerintük akkor is körülbelül tíz hónap szükséges ahhoz, hogy visszaálljon a turizmus a járvány előtti szintre – azonban ez más, korábbi vizsgált esetek tükrében túlzóan optimista becslésnek tűnik.
Az elmúlt években megszokott világot lényegében egyik napról a másikra változtatta meg a koronavírus. A korábbi olcsó utazásoknak, a határtalanság érzésének egy időre biztosan vége.
Miután az elmúlt tíz évben 70 százalékkal nőtt az egy főre jutó repülések száma, valamint a turizmus a globális GDP-növekedési szintet meghaladó ütemben fejlődött, a koronavírus-járvánnyal – átmenetileg ugyan – de vége szakadhat ennek az aranykornak.
Sovány vigasz az átmenetiség azoknak az országoknak és régióknak, amelyek egy teljesen kimaradó szezon elé néznek idén. Az évről évre a nyári szezonban szerzett bevételre támaszkodó turisztikai kis- és középvállalkozások, családi apartmanok különösen szorult helyzetbe kerülhetnek. Ezen pedig az sem változtat, hogy a járvánnyal különböző mértékben sújtott országok sorra enyhítenek a korlátozásaikon, valamint kétoldali megállapodások sorával oldják fel határzáraikat szomszédaikkal az Európai Unió tagállamai is.
Éppen mától, május 15-étől kezdődően megnyitják egymás közti határaikat a balti államok, kitárta egymás felé kapuit már május 5-én Ausztrália és Új-Zéland, valamint tárgyalnak további „biztonságos turistafolyosók” létrehozásáról. Például Horvátország próbál a turistafolyosós ötletével előretörni Olaszországgal szemben: Ausztriával és Szlovéniával megállapodva csábítaná a horvát partszakaszokra az eredetileg Olaszország felé irányuló tömeget. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök már azon aggódik, hogy a szinte kizárólag turizmusból élő dél-olaszországi régiók teljesen kimaradnak idén az európai turizmusból.
Azonban ha most fel is oldják a korlátozásokat, aggodalmak fűződnek ahhoz is, hogy az állandósuló járványveszély, első körben a járvány őszi-téli időszakra jósolt második hulláma miatt tartósan csökkenhet az utazási kedv. Vannak továbbá különleges esetek is: esélyes, hogy a Diamond Princess óceánjáró esetét, a hajón kialakult járványgócpont történetét hallva tartósan csökken a kereslet az összezárt, luxushajón töltött nyaralások iránt.
Ennél fontosabb azonban, hogy kevesebb lett azok száma, akik megtehetik, hogy elutaznak valahová: megnövekedett a munkanélküliség és a recesszió miatt általánosan visszaesett a kereslet más ágazatokban is. Részben a korlátozások, részben a korlátozottabb anyagi lehetőségeik miatt az előrejelzések szerint többen választanak idén belföldi, nem távoli úticélokat, egyenletesebben fog szétoszlani a korábban tenger- és óceánpartokra koncentrálódó turistaözön.
Némi kapaszkodót adhat azonban múltbéli esetek vizsgálata. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) más, korábbi járványok légi közlekedésre gyakorolt hatását vizsgálva megállapította, hogy jellemzően a járványok kitörése után egy-három hónappal került mélypontra a légi közlekedés. A mélypont után 3-4 hónappal azonban visszaállt az ágazat az eredeti teljesítményére, a 2003-as SARS és a 2015-ös MERS járványok esetén a kirobbanásuk utáni 6-7. hónapban már eltűnt a vírusok légi közlekedésre gyakorolt hatása.
Fontos ugyanakkor, hogy a vizsgált legsúlyosabb járvány, a 2003-as SARS is szinte fényévekre marad el a COVID-19-től. Míg akkor világszinten nem érte el a járványban elhunytak száma az ezret sem, a mostani koronavírus-járványban már több mint 300 ezer ember vesztette életét világszerte.
Elég optimista tehát az IATA arra vonatkozó becslése, hogy a légi közlekedés a koronavírus-járvány hatásait tíz hónap alatt maga mögött hagyhatja. A Turisztikai Világtanács már ennek a dupláját, 21 hónapot jósol a helyreállásra. Érdemes nem csak a járványokhoz hasonlítani: az elemzések szerint a terrortámadások miatti megnövekedett félelem átlagosan 13 hónap alatt múlik el, politikai zavargások esetén 27 hónap kell a helyreálláshoz, valamint természeti katasztrófák esetén 24 hónap a regenerálódási időtartam.
(G7, Deutsche Welle, WeForum)
