Recep Tayyip Erdoğan török államfő mindig is szerette az összeesküvés-elméleteket, egy tegnap tartott sajtótájékoztatón azonban még tőle is szokatlan képtelenséggel állt elő, amikor arra utalt, hogy a világjárvány mögött nem más, mint egy török nemzetellenes gülenista kurd-örmény-görög-szaúdi lobbi áll.
Autoriter vezetők szerte a világban próbálják saját politikai céljaikra felhasználni a világjárványt, ebből pedig egyértelmű, hogy a török elnök sem maradhat ki:
Erdoğan az elmúlt hónapokban leginkább azzal volt elfoglalva, hogy az ellenzéki vezetésű városok járványmegelőzési lépéseit akadályozza meg.
Ankara, Isztambul, Eskisehir és Antalya ellenzéki polgármesterei például március végén adománygyűjtő kampányba kezdtek és az állampolgárok anyagi támogatását kérték ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a kialakult válsággal szemben. A kormány azonban egyből lépett, és „nem létezhet állam az államon belül” indokkal az adományok számára fenntartott bankszámlákat letiltották. Ezzel nemcsak a járvány miatt indított adománygyűjtést lehetetlenítették el, de többek között az évtizedek óta zavartalanul működő szegénykonyhák számláit is befagyasztották, így ezek működése is ellehetetlenült.
Mersin városában még ennél is tovább mentek, amikor megtiltották a szintén ellenzéki vezetésű önkormányzatnak, hogy ingyen kenyeret osszon a rászorulóknak. Adana városában pedig a szintén ellenzéki vezetés által létrehozott szükségkorházat záratta be a kormány arra hivatkozva, hogy nem felelt meg az előírásoknak. Azaz mivel már az ellenzék ellen mostanra teljes mértékben kijátszották a járvány kártyát, épp ideje lett, hogy Erdoğan előszedje a másik nagy kedvenc aduászát: a gülenista kurd-örmény-görög-szaúdi közös lobbit.
Történt ugyanis, hogy a héten Törökországban is elkezdték feloldani a korlátozásokat, kedden délután Erdoğan egy ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy attól még, mert éppen világjárvány van, nem fogják csökkenteni Szíriában, Irakban és Líbiában a török katonai jelenlétet. Erdoğan arról beszélt, hogy a kormány semmi esetre sem ad helyet a gülenisták, a Kurdisztáni Munkáspárt, az örmény és görög lobbisták vagy éppen az Arab-öböl országai által irányított szervezkedéseknek, akik abban bíznak, hogy ez a válság megtörheti a török kormányt.
Erdoğannak nem ez az első problémás kijelentése a napokban. Múlt héten, amikor bejelentette, hogy rövidesen megkezdik a korlátozások feloldását, külön kitért arra, hogy a járvány okozta korlátozások semmilyen hatással nem voltak a török hadsereg határon túli akcióira. Amihez hozzátette:
„ha csak kevesen is maradtak, de még mindig található országunkban a „kard maradékából”, akiknek semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy kihasználják ezt a helyzetet”.
A „kard maradéka” kifejezést a – török állam szerint egyébként soha meg sem történt – örmény népirtást túlélőkre és az ő leszármazottjaikra használják. Erdoğan tehát az örmények ellen fordult.
Kijelentésének meg is lett a hatása: pár napra rá Isztambul – jelentős örmény lakossal rendelkező – Bakirköy negyedében valaki meg is próbált felgyújtani egy örmény templomot.
Szerencsére az épületben komolyabb kár nem keletkezett és az elkövetőt is elkapták – őt elmondása szerint is az vezérelte, hogy bosszút álljon az örményeken a járvány kitöréséért.
Az örmény kisebbség célkeresztbe állítása sajnos nem új dolog Törökországban: 1915 és 1917 között másfél millió örmény állampolgár fizetett az életével azért, mert az akkori vezetés kollektíve árulóknak kiáltotta ki őket. Mindamellett, hogy a török állam azóta se volt hajlandó elismerni a népirtás tényét, mint látjuk, még most is szeretik bűnbakként kezelni a kisebbségeket.
A kérdés pedig csak az, hogy a közel-keleti keresztények üldözése miatt annyira aggódó Fidesz-KDNP-kormány vajon tesz-e bármi lépést a most éppen ilyen alaptalanul támadott törökországi örmények ügyében.
