A világjárvány által érintett országokban sorozatosan hozzák az újabb és újabb rendkívüli intézkedéseket, hogy lassítsák a járvány terjedését, illetve csökkentsék az általa okozott gazdasági és társadalmi válságot. Nincs ez másképp Törökországban sem, de Recep Tayyip Erdoğan sajátos szempontokat is érvényesít a vészhelyzet kezelésében.

Törökországban jó pár éve komoly gondot jelent a börtönök túlzsúfoltsága, éppen ezért a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) már hónapok óta dolgozott egy olyan törvénymódosításon, melynek értelmében azok, akik büntetésük nagyobb részét már letöltötték, kiszabadulnak, akik pedig fogházakban vannak, házi őrizetbe kerülnek. Az eredeti tervezet szerint e kedvezményekből csak azok nem részesülhetnek, akiket emberölésért, kábítószerrel való visszaélésért, illetve politikai okokból ítéltek el.

Azaz a kormány többek között azt tervezte, hogy hazaküldi házi őrizetbe azokat, akik családon belüli erőszak és a nemi erőszak kerültek a rácsok mögé. Pont most, amikor egyre többen beszélnek arról, hogy a karantén alatt várhatóan növekedni fog a nők és gyerekek ellen irányuló, családon belüli erőszak.

A nagy vitát kiváltó törvénytervezet ellen leginkább a szekuláris – Kemal Atatürk alapította – CHP (Köztársasági Néppárt) és a balliberális HDP (Népek Demokrata Pártja) emelték fel a hangjukat.

Sikerült is elérniük, hogy a nők elleni bűntettek is bekerüljenek a kedvezményre nem jogosult kategóriába. Az elsősorban a kurdok által támogatott HDP azt szerette volna elérni, ha a politikai okokból fogvatartottak helyzetén is változtattak volna, ettől azonban a kormány teljesen elzárkózott.

Pedig Erdoğan Törökországában nem kell nagy dolgot tennie valakinek, hogy politikai fogvatartott legyen. A terrorizmus elleni harc nevében már azért is börtönbe kerülhet valaki, mert például olyan bejegyzést kedvelt a közösségi médiában, ami Erdoğant kritizálta, vagy éppen azért, mert egy kurd népdalt énekelt.

Jó példa erre Dr. Adnan Selcuk Mizrakli meghurcoltatása is, akit egy éve választottak meg a HDP jelöltjeként Törökország legnagyobb kurd városa, Diyarbakir főpolgármesterének. Annak ellenére, hogy a szavazatok 62,92%-át kapta, nem viselhette sokáig a főpolgármesteri címet hiszen augusztus 19-én a belügyminisztérium rendeletével eltávolították hivatalából, arra hivatkozva, hogy terrorszervezeteknek segédkezett.

Mizrakli ellen azonban csak októberben indítottak nyomozást, a vádiratban egy titkos tanú vallomása szerint a volt főpolgármester egy éjjel több órás életmentő műtétet hajtott végre egy súlyosan sebesült kurd fegyveresen, aki a műtét után hazasétált.

Mizrakli tagadta az ellene felhozott vádakat. Ezzel persze nem úszta meg, a perdöntő bizonyíték végül az lett, hogy a politikus tagja egy teljesen legális kurd civil szervezetnek, a DTK-nak (Demokratikus Társadalom Kongresszusa). Március 9-én kilenc év, négy hónap, tizenöt nap szabadságvesztésre ítélték. Ügyvédjei krónikus szívbetegségére való tekintettel a járvány végéig börtönből való kiengedését kérték, ezt azonban a bíróság elutasította.

Ugyan az ellenzéknek sikerült elérni, hogy a nemi erőszakért elítéltek ne kerüljenek ki a börtönökből, de a kormánypárt most egy újabb törvényjavaslattal próbálkozik. A sokak által csak „pedofiltövényként” ismert javaslat már nem először kerül a parlament elé.

Arról van itt szó, hogy Törökországban kétféle házasság létezik: a polgári és az egyházi. Az utóbbi inkább csak formaság, olyannyira, hogy még csak vallási vezetőre sincs hozzá szükség. Az ifjú párt leszámítva elég hozzá három szavahihető tanú és egy vallásosabb ismerős vagy rokon, aki levezeti a pár perces szertartást.

A gond pedig az, hogy míg polgári házasságot csak nagykorúak köthetnek, addig egyházit sok esetben akkor is gond nélkül megtartanak, ha egyik vagy esetleg mind a két fél kiskorú. Sőt, két éve nagy vitát váltott ki, amikor a vallásügyi minisztérium úgy foglalt állást, hogy kilenc évnél idősebb lányoknak megengedett az házasság.

Elsősorban vidéken van erre példa, sok esetben mind a két fél kiskorú és házasságukról a család döntött. A Török Statisztikai Hivatal (TÜIK) adatai alapján az elmúlt öt évben összesen 84 462 gyermek született kiskorú vagy fiatalkorú anyától.

Ha a hatóságok tudomására jut egy ilyen eset, azonnal nyomozás indul, és börtönbüntetést kap az a férfi, akiről bebizonyosodik, hogy kiskorú személlyel volt szexuális aktusa. Most azonban a járvány miatti börtönkiürítést kihasználva, a kormánypárt ismét előterjeszti azt a törvényt, amelynek értelmében ezeket a férfiakat kiengedik, azzal a feltétellel, ha polgári keretek között is összeházasodnak.

Az ellenzéki pártok már most kijelentették, ha a törvényjavaslat valóban beterjesztésre kerül, mindent megtesznek, hogy semmiképp se szavazzák meg, Erdoğan elnöki rendszerében azonban nem olyan biztos, hogy sikerülni fog ez nekik.

Más okokból is felháborodást keltettek a kormány „válságkezelő” intézkedései. A munkavállalók is elégedetlenek a kormány gazdasági lépéseivel. A kedden elfogadott tizenöt pontos gazdasági mentőcsomagnak mindössze egy-két pontja érinti a dolgozókat.

Az egyik értelmében azok, akiket fizetés nélküli szabadságra küldtek, három hónapon keresztül havi 1 177 török lírát (55 300 forint) kapnak majd az államtól. Ez a török minimálbérnek pontosan a fele, sőt ez az összeg sokkal alacsonyabb, mint az a 2847 líra, amit a szakszervezetek egyetlen személy havi megélhetéséhez szükségesnek állapítottak meg.

A rendelet másik, munkavállalókat érintő pontja pedig pont a szakszervezetekhez kapcsolódik, a helyzetre való tekintettel ugyanis a szakszervezetek tevékenységét is felfüggesztették.

A csomag további pontjai azonban kifejezetten kedvezőek, csak éppen kizárólagosan a vállalatokat érintik, amelyek a járvány végeztéig mentesülnek a legtöbb adó-, illeték- és részletfizetés alól.

A kormány persze nem csak ebben a csomagban mutatta meg, mennyire nem törődik a munkavállalókkal. Törökországban egy hónapja folyamatosan vezetik be a különböző korlátozásokat, az iskolák, egyetemek, éttermek, kávézók, sőt még a mecsetek is bezártak, a pénteki imát – amelynek során egy hithű muszlimnak kötelessége mecsetben imádkoznia – például televízión közvetítik. A gyárakat és az építkezéseket azonban továbbra se hajlandóak leállítani.

Éppen ezért van kijárási tilalom csak hétvégéken, amikor nem okoz gondot, hogy a munkavállalók nem tudnak dolgozni menni.

Ezek a hétvégi 48 órás, teljes kijárási tilalmak azonban teljesen értelmetlenek, mivel hétköznapokon továbbra is túlzsúfolt gyárakban és építkezéseken dolgozik több százezer török állampolgár.

Erdoğan kormánya tehát az utóbbi hetekben hozott intézkedésekkel csak még jobban kihangsúlyozta, hogy mi is az az értékrend, amit valóban képvisel.