Egy vasárnap esti megállapodás szerint a világ olajfelhasználásának mintegy 10%-ával, napi 9,7 millió hordóval csökkentik a kitermelést az OPEC+ országok, a kőolaj-kitermelők több mint egy hónapnyi olajháború után ezzel a lépéssel kívánja megállítani az olajár drasztikus esését. Szakértők szerint azonban ez nem biztos, hogy sikerülni fog.
A döntés nyomán több mint egy dollárral nőtt az olaj ára, azonban mivel a koronavírus-járvány 30 százalékkal vágta vissza a fogyasztást globálisan, szakértők szerint a most életbe léptetett termeléscsökkentés nem biztos, hogy elegendő a korábbi árszint újbóli eléréséhez. A kőolaj-kitermelők, vagyis az OPEC+ tagjai az elmúlt években hatékony megoldást dolgoztak ki az árak szinten tartására: kartellként megállapodtak abban, mikor mennyi kőolajat dobnak piacra, és a kínálat ellenőrzésével az árak alakulását is befolyásolni tudták.
Ez a rendszer omlott össze március elején, amikor a csökkenő kereslet nyomán Oroszország meglátta a lehetőséget az egyébként is eladósodott amerikai olajipar bedöntésére, valamint a szaúdiak is az 1991-es iraki háború óta nem látott mértékben vágták vissza a kőolaj értékesítési árát, hogy növeljék piaci részesedésüket az oroszokkal szemben. Ennek hatására március 9-én több mint 27 százalékos csökkenéssel bekövetkezett minden idők harmadik legnagyobb zuhanása a kőolaj-árfolyamon. Az ezt követő hetekben lényegében arra vártak az egymásra egyre nagyobb nyomást helyező felek, hogy ki adja fel hamarabb, a termeléscsökkentésről szóló döntést hosszú tárgyalássorozat és spekulációk egész sora előzte meg. Egy adott ponton az oroszok arról nyilatkoztak, hogy az ország akár évekig is kibírná a 25 dolláros hordónként ár miatt kieső bevételt az egyéb tartalékaiknak köszönhetően.
„A második negyedévre várható mély keresletre tekintettel a termeléscsökkentés ezen szintje nem befolyásolja az olajárakat a közeljövőben. Viszont a csökkentés egy jelzés arra, hogy a termelők innentől kezdve hajlandóak kontrollálni a kitermelésüket, szemben az eddigi árháborús helyzettel.”
– mondta el Suvro Sarkar, a DBS Bank energiaipari elemzője az Al Jazeerának. A Goldman Sachs és a UBS elemzői szerint a Brent olaj hordónkénti ára újból 20 dollárra eshet vissza a jelenlegi 32 dolláros szintről – ez különösen annak tekintetében jelentős, hogy év elején még 70 dollárba kerül egy hordó.
Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok önkéntes alapon még a megegyezésnél is nagyobb mértékben fogják vissza az olajkitermelést, így a jelenlegi szinthez képest 12,5 millió hordóval csökken várhatóan a napi kínálat. Ez egyfajta kiegyenlítés azután, hogy a szaúdiak márciusban az olajháború részeként napi 2,6 millió hordós növeléssel rekordmagas szintre emelték napi termelésüket.
A megállapodás hosszas tárgyalássorozat után született meg, a jelenlegi formája támogatást élvez mind a Kremlin, mind Szaúd-Arábia és Trump részéről is, azonban még így sem tökéletes a nemzetközi termeléscsökkentés terve: csütörtökön Mexikó ellenállásán csúszott meg majdnem a tárgyalási folyamat, illetve az OPEC+-en kívüli kitermelők közül sem jelezte mindenki, hogy csökkenteni fognak. Az OPEC+ csoport kérésére Kanadának, Norvégiának és Brazíliának kellene még csökkentenie a termelését, napi mintegy 5 millió hordóval, utóbbi még nem jelezte, hogy meg is teszi ezt.
Az olajár zuhanása nagy hatással volt a benzinárakra Magyarországon is: 2016. február vége óta most márciusban először 300 forint alá került a 95-ös benzin literenkénti ára,
miután a nyomott világpiaci áraknak köszönhetően mintegy 70 forinttal csökkentette a Mol a benzinárakat, valamint a gázolaj ára is 40 forinttal csökkent az elmúlt hetekben. Amennyiben a jelenlegi lépés – legalább átmenetileg – stabilizálja az olajpiacot, áremelkedés következhet.
