Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EMMI nem hajlandó választ adni a szociális és egészségügyi dolgozók veszélyhelyzet-ügyi kérdéseire

Ez a cikk több mint 4 éves.

Se az érintetteknek, vagyis a szociális dolgozóknak, se Ungár Péter országgyűlési képviselőnek nem hajlandó a koronavírus-járvánnyal és a meghirdetett veszélyhelyzet miatt megváltozott szabályozásokkal és körülményekkel kapcsolatos kérdésekre nem hogy kielégítő, de bármilyen választ adni az Emberi Erőforrások Minisztériuma, írja Facebook oldalán Ungár.

 A képviselőt állítása szerint tucatnyi, a szociális szférában dolgozó ember kereste meg, miután nem jutottak hozzá a munkájuk során létfontosságú információkhoz.

„Sokat mondták, hogy az ellenzéknek konstruktívnak kell lennie a koronavírus idején. Ezzel teljesen egyetértek, én megpróbáltam. Körülbelül egy tucat szociális dolgozó írt nekem a veszélyhelyzet bevezetése után, hiszen nem tudtak információhoz jutni fontos kérdésekben”

– írja bejegyzésében Ungár.

A politikus kollégáival összeállította a kérdéseket, melyek a szociális dolgozók szempontjából fontosak, majd  nem hivatalos megkeresésben, hanem egyszerű e-mailként elküldte a minisztériumnak, így ugyanis az EMMI nem lenne köteles nyilvánosságra hozni a válaszokat, azonban Ungár így sem kapott válaszokat, melyeket eljuttathatott volna az érintetteknek.

A minisztérium azonban tíz napja nem hajlandó válaszolni a kérdésekre, melyek közül több még mindig aktuális, telefonon pedig azt közölték a képviselővel, hogy majd húsz nap múlva válaszolnak.

„Így nagyon nehéz konstruktívnak lenni. A szociális dolgozók a hátukon viszik a jelenlegi védekezést a járványhelyzet ellen. Legalább információt megérdemelnek”

– írja Ungár az eljárásról.

A kérdésekből pedig kiderül, hogy olyan alapvető információknak vannak híján a szociális területen dolgozók, mint hogy milyen szabályok vonatkoznak a családok átmeneti otthonában élőkre, vagy hogy az olyan dolgozók, akik eddig kijártak terepre segítséget nyújtani, berendelhetők-e kórházi munkára.

A kérdések kitérnek olyan dolgokra is, melyekre azóta fény derült – például a közlekedési hozzájárulás, melyet az egészségügyi dolgozók például megkaptak – azonban sok kérdésre a mai napig nem született válasz. A képviselő teljes, a minisztériumnak írt levelét a cikk alján olvashatjátok.

A kormány koronavírus-járvány kezelés területén végzett kommunikációs munkájával kapcsolatban korábban is merültek már fel kritikák, az egyik legjellemzőbb és leglátványosabb, folyamatosan fennálló probléma például az operatív törzs napi sajtótájékoztatója utáni rendszeres kibújás a kérdések alól, amit Kovács Zoltán még szemtől szembe, különösen lekezelő stílusban tett meg, Müller Cecília és társai azonban már előben jelenlévő újságírók híján közvetlen következmények nélkül kerülhetik meg a válaszadást.

Amiatt is többen kritizálták a kormányt és a különböző szerveket, hogy nem adnak megfelelő információkat a járvány elleni védekezés módjáról, a rendelkezésre álló infrastruktúráról, valamint a betegekről és az elhunytakról – habár utóbbiról immár részletes tájékoztatás érhető el a járvány hivatalos magyarországi honlapján.

Az ugyanakkor újdonság, hogy a minisztérium sem az érintett dolgozók, sem egy országgyűlési képviselő kérdéseire nem hajlandó válaszolni a járvány elleni védekezésre és a mindennapi életre vonatkozó kérdésekre, ezzel nemcsak közvetlenül a dolgozók, de a velük kapcsolatba kerülő rengeteg életét is befolyásolva.

Ungár Péter levele:

Tisztelt Miniszter Úr!

A rendkívüli helyzetben számos szociális és egészségügyi területen dolgozó keresett meg személyes kérdéseivel. Olyan kérdésekkel, melyekkel a mindennapokban találkoznak, melyek a feladatvégzés során a gyakorlatban felmerülnek, nehezítik, akadályozzák az amúgy is nehéz, önfeláldozó munkájukat. A kormány számos intézkedést hozott a koronavírus megfékezésére, illetve útmutatókkal támogatják a dolgozókat, de szükségük lenne olyan konkrét válaszokra is, melyek csökkentik a bizonytalanságot, a gyakorlatban segítik a munkájukat.

Kérem Tisztelt Miniszter Urat szíveskedjen a lehetőségekhez képest mihamarabb válaszolni az alábbi kérdéseimre, hogy a dolgozók olyan megnyugtató válaszokat kapjanak, hogy zökkenőmentesebben, akadályok nélkül végezhessék a munkájukat az amúgy is bizonytalan helyzetben.
Valószínű, hogy a gyors változások miatt már nem minden kérdés lesz aktuális, de szeretnék minél teljesebb körű válaszokat adni azoknak, akik aggódva, kétségek között próbálnak helytállni.

A kérdések a következők:

  1. Első körben szeretném megkérdezni Miniszter urat, hogy milyen információs csatornán keresztül kaphatnak konkrét válaszokat, információkat a dolgozók, ha felmerülő kérdéseik vannak? Bár a szociális szakma legnagyobb szervezetei állandó kapcsolatban állnak a szociális államtitkársággal és a szociális területen ellátottak igényeit leginkább a helyi közösségek ismerik és tudják kezelni, ezért önkormányzati hatáskörbe tartozik, ennek ellenére az intézmények dolgozói hogyan informálódhatnak a felmerülő problémákról egységes információkat kapva? Lehet -e egységesíteni országosan a tájékoztatást és a rendelkezéseket?
  2. A második és leggyakrabban feltett kérdés, hogy a szociális szférában, az intézményekben, de a házisegítségnyújtások esetében is szinte minimális a védőfelszerelés. Mikortól tudják folyamatosan biztosítani a megfelelő védőruházatot, (jó minőségű maszk, gumikesztyű, kézfertőtlenítő, esetleg egyszer használatos köpeny) az intézmény dolgozóinak annál is inkább, mivel a járvány idején a dolgozók nagy része számára elkerülhetetlen a fizikai kontaktus, másik ember érintése, közelsége (főként idős/házigondozás)? Milyen beszállítási lehetőségek tudják biztosítani az ellátást?
  3. A jelenlegi helyzet miatt fennállhat az egészségkárosító kockázat, ezért számíthatnak a szociális dolgozók veszélyességi pótlékra?
  4. Történnek -e változtatások a GYOD összegének házhozszállítása esetében? Kiszállítja -e a posta a százezer forint feletti összeget vagy be kell -e menni a megjelölt fiókba?
  5. Az Országos Tisztifőorvos március 17-én kiadott határozata alapján a látogatási tilalom valamennyi szociális szakosított ellátást nyújtó intézményre, a gyermekvédelmi szakellátásra, a javítóintézetekre, valamint a családok és gyermekek átmeneti otthonára is kiterjed. A látogatási tilalommal egyidejűleg a bentlakásos intézményekből való kijárás is tilos a továbbiakban az ott lakóknak. Rendelkezik a határozat továbbá arról is, hogy az intézményekben felvételi zárlatot kell elrendelni. Szeretném ezzel kapcsolatban megkérdezni, hogyan lehet a valóságban a kijárási tilalmat megoldani? A szolgáltatásokat önkéntesen igénybe vevő ellátottakra vonatkozik-e a 30.000-Ft-tól 5.000.000.-Ft-ig terjedő pénzbírság, vagy esetleg azokra a segítő szakemberekre is, akik nem akadályozzák meg őket (pl. a gyermekes családokat) az intézményből való kijutásban?
  6. Vásárlás céljából sem lehet kimenni a Családok Átmentei Otthonából? Ezeket az intézményeket az önkormányzatok fogják élelemmel és gyógyszerrel ellátni, mint a házi karanténban lévőket és a 70 felettieket? Hogy lesz erre kapacitásuk? Az önkormányzatoknak, a fenntartóknak erre milyen forrásuk van?
  7. A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában látogatási tilalom, valamint az intézményi elhagyási tilalom bevezetésre került. Miért kell a gyermekvédelmi gyámoknak és nevelőszülői tanácsadóknak lakásotthonokba később tanítani menni?
  8. A gyermekotthonokban, a Családok Átmeneti Otthonában dolgozók milyen védelmet kapnak, illetve, hogy tudják megvalósítani, hogy ők se adják át a betegséget úgy, hogy náluk a gyerekekkel való érintkezés elkerülhetetlen?
  9. A bezárt nappali intézmények alkalmazottainak milyen lehetőségei vannak egyéb intézményekben elhelyezkedni, illetve, ha nem tudnak munkát végezni, mi biztosítja hosszútávon a megélhetésüket?
  10. Berendelhetik-e az ápolónőt a kórházba, aki eddig hivatalból kijárt időseket gondozni, mert a család nem tudta megoldani, mivel pl. náluk súlyos fogyatékos gyerek is van?
  11. Fontos gyakorlati kérdés, hogy kapnak -e utazási támogatást, illetve ingyenes parkolási lehetőséget a jelenleg munkába járó alkalmazottak, különösképpen a házi gondozásban dolgozók, ha a fertőzés elkerülése végett inkább a gépkocsival való közlekedést választják?
  12. A Házi Segítségnyújtást, hogy lehet megoldani a járvány felerősödése esetén? Milyen lehetőségeket tervez a kormány megvalósítani? Ki fogja a költségeket megtéríteni? Az idős személyek vagy az önkormányzat fog fizetni érte?
  13. Azok esetében, akiket házi gondozásban részesítenek, pl. fürdetnek, hogy kapnak ellátást karantén idején.
  14. A gyógyszertárakban van, hogy órákat kell várakozni a kiszolgálásra. Lehetséges -e egyeztetni a Gyógyszerészi Kamarával, hogy a szociális és egészségügyi dolgozók soron kívül kapjanak kiszolgálást, hogy többek között könnyítsék a Házi segítségnyújtással járó feladatokat?
  15. A szakellátásban nevelkedő gyermekek számára hogyan biztosítják a távoktatásban való részvételt? A nevelőszülő vagy a gyermekotthon, lakásotthon köteles a saját költségvetéséből eszközt biztosítani?
  16. A Fogyatékos személyek nappali ellátását hogyan kell átalakítani? Aki nappali ellátást vesz igénybe a járványra való tekintettel, az ellátás biztosításának módja, tartalma hogyan változik? Az intézményt egy fő jelentkező esetén is ki kell nyitni? Van létszám limit? Hogy valósítják meg az ügyeletet?29.
  17. Hogyan lehet megoldani, hogy a legkisebb faluba is eljusson a segítség (étel, gyógyszer, egyéb áruk bevásárlása) azokhoz a családokhoz, ahol beteg, fogyatékossággal élő hozzátartozót ápolnak?
  18. Ha karanténba kerül egy intézmény, mi lesz a munkavállalók gyerekeivel? A Család és Gyermekjóléti szolgálatoknak, a gyámügynek van megfelelő megoldása és kapacitása a kialakuló helyzetre?
  19. Milyen anyagi forrásokból, milyen munkaerő-kapacitásból és meddig tudja a menedzselni egy intézmény a működését (pl. egy civil szervezet által fenntartott CSÁO, vagy hajléktalanok rehabilitációs intézménye)?
  20. A kliensszámok és feladatmutatók több szolgáltatás-típusnál tartósan le fognak esni, ami normatíva-kiesést eredményez. Hogyan előzhető meg, hogy az egyébként is forráshiányos szektorban a nem állami és nem egyházi intézmények be ne csődöljenek?
  21. Az éjjeli menedékhelyeken, nappali melegedőkben hogy valósulhat meg a kijárási tilalom? Reggel útnak indulhatnak a lakók?
  22. Gyermekjóléti szolgálatok, központok esetén ebben az időszakban mi legyen a határidőkkel, az adatlap továbbítható az ügyfél aláírása nélkül? Kapcsolattartási ügyelet meddig és pontosan hogyan működhet?
  23. Környezettanulmányra felkérés mennyire lehet releváns és biztonságos? Megtagadható-e?
  24. Elképzelhető, hogy a gyermekjóléti központok, szolgálatok ügyeleti rendszerre fognak átállni? Ha átállnak ügyeleti rendszerre, akkor hetente 2-3 napot fogunk dolgozni? Elveszítik a fizetésük egy részét és a pótlékok is időarányos levonásra kerülnek?
  25. Mi lesz azokkal a családokkal, ahol a szülő elvesztette a munkáját, napi, illetve heti kifizetésben voltak, az ápolási segélyen élőkkel, akiknek nincsenek tartalékaik? Lesz -e krízis alap arra, hogy élelmiszerre, gyógyszerre, tisztítószerekre költhessek a központok, így is segítve a családokat?
  26. A gyógypedagógiai, gyógytornászi ellátás folytonosságát hogyan lehet megoldani az SNI-s, a szellemi és testi fogyatékossággal élő gyermekek esetében? Hogy lehet támogatni a gyógypedagógusokat, pszichológusokat, gyógytornászokat, ezáltal a rászoruló családokat eszközökkel, megoldásokkal, hogy a gyógypedagógiai fejlesztések, fizioterápiák tovább folyhassanak, mivel többek között a korai fejlesztésben való kimaradás behozhatatlan lemaradásokat okozhat?
  27. A felügyelt kapcsolattartásokkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy sok szülő külföldön is járt a munkájából kifolyólag, senki nem tudja, hogy fertőzöttek -e? Milyen intézkedések foganatosíthatók az ilyen és hasonló esetekben?
  28. A gazdasági válságot lakhatási válság fogja kísérni tervezi-e a kormány bővíteni az átmeneti otthonok létszámát, avagy valamiképpen az országos férőhelykapacitást?
  29. A gazdasági válság (és egy esetleges karantén) növelni fogja a családon belüli és a párkapcsolati erőszak előfordulását. Tervezik-e az Országos Kríziskezelő Központ férőhelyeinek jelentős bővítését? Milyen megoldásokat terveznek a lehetséges krízisek kezelésére?
  30. Utolsóként egy gyakorlati kérdést tennék fel, hogy a használt szájmaszk és gumikesztyű nem minősül veszélyes hulladéknak?

Várom megnyugtató válaszait!
Tisztelettel:
Ungár Péter (LMP)
Budapest, 2020. 03. 20.

 

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán