Se az érintetteknek, vagyis a szociális dolgozóknak, se Ungár Péter országgyűlési képviselőnek nem hajlandó a koronavírus-járvánnyal és a meghirdetett veszélyhelyzet miatt megváltozott szabályozásokkal és körülményekkel kapcsolatos kérdésekre nem hogy kielégítő, de bármilyen választ adni az Emberi Erőforrások Minisztériuma, írja Facebook oldalán Ungár.
A képviselőt állítása szerint tucatnyi, a szociális szférában dolgozó ember kereste meg, miután nem jutottak hozzá a munkájuk során létfontosságú információkhoz.
„Sokat mondták, hogy az ellenzéknek konstruktívnak kell lennie a koronavírus idején. Ezzel teljesen egyetértek, én megpróbáltam. Körülbelül egy tucat szociális dolgozó írt nekem a veszélyhelyzet bevezetése után, hiszen nem tudtak információhoz jutni fontos kérdésekben”
– írja bejegyzésében Ungár.
A politikus kollégáival összeállította a kérdéseket, melyek a szociális dolgozók szempontjából fontosak, majd nem hivatalos megkeresésben, hanem egyszerű e-mailként elküldte a minisztériumnak, így ugyanis az EMMI nem lenne köteles nyilvánosságra hozni a válaszokat, azonban Ungár így sem kapott válaszokat, melyeket eljuttathatott volna az érintetteknek.
A minisztérium azonban tíz napja nem hajlandó válaszolni a kérdésekre, melyek közül több még mindig aktuális, telefonon pedig azt közölték a képviselővel, hogy majd húsz nap múlva válaszolnak.
„Így nagyon nehéz konstruktívnak lenni. A szociális dolgozók a hátukon viszik a jelenlegi védekezést a járványhelyzet ellen. Legalább információt megérdemelnek”
– írja Ungár az eljárásról.
A kérdésekből pedig kiderül, hogy olyan alapvető információknak vannak híján a szociális területen dolgozók, mint hogy milyen szabályok vonatkoznak a családok átmeneti otthonában élőkre, vagy hogy az olyan dolgozók, akik eddig kijártak terepre segítséget nyújtani, berendelhetők-e kórházi munkára.
A kérdések kitérnek olyan dolgokra is, melyekre azóta fény derült – például a közlekedési hozzájárulás, melyet az egészségügyi dolgozók például megkaptak – azonban sok kérdésre a mai napig nem született válasz. A képviselő teljes, a minisztériumnak írt levelét a cikk alján olvashatjátok.
A kormány koronavírus-járvány kezelés területén végzett kommunikációs munkájával kapcsolatban korábban is merültek már fel kritikák, az egyik legjellemzőbb és leglátványosabb, folyamatosan fennálló probléma például az operatív törzs napi sajtótájékoztatója utáni rendszeres kibújás a kérdések alól, amit Kovács Zoltán még szemtől szembe, különösen lekezelő stílusban tett meg, Müller Cecília és társai azonban már előben jelenlévő újságírók híján közvetlen következmények nélkül kerülhetik meg a válaszadást.
Amiatt is többen kritizálták a kormányt és a különböző szerveket, hogy nem adnak megfelelő információkat a járvány elleni védekezés módjáról, a rendelkezésre álló infrastruktúráról, valamint a betegekről és az elhunytakról – habár utóbbiról immár részletes tájékoztatás érhető el a járvány hivatalos magyarországi honlapján.
Az ugyanakkor újdonság, hogy a minisztérium sem az érintett dolgozók, sem egy országgyűlési képviselő kérdéseire nem hajlandó válaszolni a járvány elleni védekezésre és a mindennapi életre vonatkozó kérdésekre, ezzel nemcsak közvetlenül a dolgozók, de a velük kapcsolatba kerülő rengeteg életét is befolyásolva.
Ungár Péter levele:
Tisztelt Miniszter Úr!
A rendkívüli helyzetben számos szociális és egészségügyi területen dolgozó keresett meg személyes kérdéseivel. Olyan kérdésekkel, melyekkel a mindennapokban találkoznak, melyek a feladatvégzés során a gyakorlatban felmerülnek, nehezítik, akadályozzák az amúgy is nehéz, önfeláldozó munkájukat. A kormány számos intézkedést hozott a koronavírus megfékezésére, illetve útmutatókkal támogatják a dolgozókat, de szükségük lenne olyan konkrét válaszokra is, melyek csökkentik a bizonytalanságot, a gyakorlatban segítik a munkájukat.
Kérem Tisztelt Miniszter Urat szíveskedjen a lehetőségekhez képest mihamarabb válaszolni az alábbi kérdéseimre, hogy a dolgozók olyan megnyugtató válaszokat kapjanak, hogy zökkenőmentesebben, akadályok nélkül végezhessék a munkájukat az amúgy is bizonytalan helyzetben.
Valószínű, hogy a gyors változások miatt már nem minden kérdés lesz aktuális, de szeretnék minél teljesebb körű válaszokat adni azoknak, akik aggódva, kétségek között próbálnak helytállni.
A kérdések a következők:
- Első körben szeretném megkérdezni Miniszter urat, hogy milyen információs csatornán keresztül kaphatnak konkrét válaszokat, információkat a dolgozók, ha felmerülő kérdéseik vannak? Bár a szociális szakma legnagyobb szervezetei állandó kapcsolatban állnak a szociális államtitkársággal és a szociális területen ellátottak igényeit leginkább a helyi közösségek ismerik és tudják kezelni, ezért önkormányzati hatáskörbe tartozik, ennek ellenére az intézmények dolgozói hogyan informálódhatnak a felmerülő problémákról egységes információkat kapva? Lehet -e egységesíteni országosan a tájékoztatást és a rendelkezéseket?
- A második és leggyakrabban feltett kérdés, hogy a szociális szférában, az intézményekben, de a házisegítségnyújtások esetében is szinte minimális a védőfelszerelés. Mikortól tudják folyamatosan biztosítani a megfelelő védőruházatot, (jó minőségű maszk, gumikesztyű, kézfertőtlenítő, esetleg egyszer használatos köpeny) az intézmény dolgozóinak annál is inkább, mivel a járvány idején a dolgozók nagy része számára elkerülhetetlen a fizikai kontaktus, másik ember érintése, közelsége (főként idős/házigondozás)? Milyen beszállítási lehetőségek tudják biztosítani az ellátást?
- A jelenlegi helyzet miatt fennállhat az egészségkárosító kockázat, ezért számíthatnak a szociális dolgozók veszélyességi pótlékra?
- Történnek -e változtatások a GYOD összegének házhozszállítása esetében? Kiszállítja -e a posta a százezer forint feletti összeget vagy be kell -e menni a megjelölt fiókba?
- Az Országos Tisztifőorvos március 17-én kiadott határozata alapján a látogatási tilalom valamennyi szociális szakosított ellátást nyújtó intézményre, a gyermekvédelmi szakellátásra, a javítóintézetekre, valamint a családok és gyermekek átmeneti otthonára is kiterjed. A látogatási tilalommal egyidejűleg a bentlakásos intézményekből való kijárás is tilos a továbbiakban az ott lakóknak. Rendelkezik a határozat továbbá arról is, hogy az intézményekben felvételi zárlatot kell elrendelni. Szeretném ezzel kapcsolatban megkérdezni, hogyan lehet a valóságban a kijárási tilalmat megoldani? A szolgáltatásokat önkéntesen igénybe vevő ellátottakra vonatkozik-e a 30.000-Ft-tól 5.000.000.-Ft-ig terjedő pénzbírság, vagy esetleg azokra a segítő szakemberekre is, akik nem akadályozzák meg őket (pl. a gyermekes családokat) az intézményből való kijutásban?
- Vásárlás céljából sem lehet kimenni a Családok Átmentei Otthonából? Ezeket az intézményeket az önkormányzatok fogják élelemmel és gyógyszerrel ellátni, mint a házi karanténban lévőket és a 70 felettieket? Hogy lesz erre kapacitásuk? Az önkormányzatoknak, a fenntartóknak erre milyen forrásuk van?
- A gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában látogatási tilalom, valamint az intézményi elhagyási tilalom bevezetésre került. Miért kell a gyermekvédelmi gyámoknak és nevelőszülői tanácsadóknak lakásotthonokba később tanítani menni?
- A gyermekotthonokban, a Családok Átmeneti Otthonában dolgozók milyen védelmet kapnak, illetve, hogy tudják megvalósítani, hogy ők se adják át a betegséget úgy, hogy náluk a gyerekekkel való érintkezés elkerülhetetlen?
- A bezárt nappali intézmények alkalmazottainak milyen lehetőségei vannak egyéb intézményekben elhelyezkedni, illetve, ha nem tudnak munkát végezni, mi biztosítja hosszútávon a megélhetésüket?
- Berendelhetik-e az ápolónőt a kórházba, aki eddig hivatalból kijárt időseket gondozni, mert a család nem tudta megoldani, mivel pl. náluk súlyos fogyatékos gyerek is van?
- Fontos gyakorlati kérdés, hogy kapnak -e utazási támogatást, illetve ingyenes parkolási lehetőséget a jelenleg munkába járó alkalmazottak, különösképpen a házi gondozásban dolgozók, ha a fertőzés elkerülése végett inkább a gépkocsival való közlekedést választják?
- A Házi Segítségnyújtást, hogy lehet megoldani a járvány felerősödése esetén? Milyen lehetőségeket tervez a kormány megvalósítani? Ki fogja a költségeket megtéríteni? Az idős személyek vagy az önkormányzat fog fizetni érte?
- Azok esetében, akiket házi gondozásban részesítenek, pl. fürdetnek, hogy kapnak ellátást karantén idején.
- A gyógyszertárakban van, hogy órákat kell várakozni a kiszolgálásra. Lehetséges -e egyeztetni a Gyógyszerészi Kamarával, hogy a szociális és egészségügyi dolgozók soron kívül kapjanak kiszolgálást, hogy többek között könnyítsék a Házi segítségnyújtással járó feladatokat?
- A szakellátásban nevelkedő gyermekek számára hogyan biztosítják a távoktatásban való részvételt? A nevelőszülő vagy a gyermekotthon, lakásotthon köteles a saját költségvetéséből eszközt biztosítani?
- A Fogyatékos személyek nappali ellátását hogyan kell átalakítani? Aki nappali ellátást vesz igénybe a járványra való tekintettel, az ellátás biztosításának módja, tartalma hogyan változik? Az intézményt egy fő jelentkező esetén is ki kell nyitni? Van létszám limit? Hogy valósítják meg az ügyeletet?29.
- Hogyan lehet megoldani, hogy a legkisebb faluba is eljusson a segítség (étel, gyógyszer, egyéb áruk bevásárlása) azokhoz a családokhoz, ahol beteg, fogyatékossággal élő hozzátartozót ápolnak?
- Ha karanténba kerül egy intézmény, mi lesz a munkavállalók gyerekeivel? A Család és Gyermekjóléti szolgálatoknak, a gyámügynek van megfelelő megoldása és kapacitása a kialakuló helyzetre?
- Milyen anyagi forrásokból, milyen munkaerő-kapacitásból és meddig tudja a menedzselni egy intézmény a működését (pl. egy civil szervezet által fenntartott CSÁO, vagy hajléktalanok rehabilitációs intézménye)?
- A kliensszámok és feladatmutatók több szolgáltatás-típusnál tartósan le fognak esni, ami normatíva-kiesést eredményez. Hogyan előzhető meg, hogy az egyébként is forráshiányos szektorban a nem állami és nem egyházi intézmények be ne csődöljenek?
- Az éjjeli menedékhelyeken, nappali melegedőkben hogy valósulhat meg a kijárási tilalom? Reggel útnak indulhatnak a lakók?
- Gyermekjóléti szolgálatok, központok esetén ebben az időszakban mi legyen a határidőkkel, az adatlap továbbítható az ügyfél aláírása nélkül? Kapcsolattartási ügyelet meddig és pontosan hogyan működhet?
- Környezettanulmányra felkérés mennyire lehet releváns és biztonságos? Megtagadható-e?
- Elképzelhető, hogy a gyermekjóléti központok, szolgálatok ügyeleti rendszerre fognak átállni? Ha átállnak ügyeleti rendszerre, akkor hetente 2-3 napot fogunk dolgozni? Elveszítik a fizetésük egy részét és a pótlékok is időarányos levonásra kerülnek?
- Mi lesz azokkal a családokkal, ahol a szülő elvesztette a munkáját, napi, illetve heti kifizetésben voltak, az ápolási segélyen élőkkel, akiknek nincsenek tartalékaik? Lesz -e krízis alap arra, hogy élelmiszerre, gyógyszerre, tisztítószerekre költhessek a központok, így is segítve a családokat?
- A gyógypedagógiai, gyógytornászi ellátás folytonosságát hogyan lehet megoldani az SNI-s, a szellemi és testi fogyatékossággal élő gyermekek esetében? Hogy lehet támogatni a gyógypedagógusokat, pszichológusokat, gyógytornászokat, ezáltal a rászoruló családokat eszközökkel, megoldásokkal, hogy a gyógypedagógiai fejlesztések, fizioterápiák tovább folyhassanak, mivel többek között a korai fejlesztésben való kimaradás behozhatatlan lemaradásokat okozhat?
- A felügyelt kapcsolattartásokkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy sok szülő külföldön is járt a munkájából kifolyólag, senki nem tudja, hogy fertőzöttek -e? Milyen intézkedések foganatosíthatók az ilyen és hasonló esetekben?
- A gazdasági válságot lakhatási válság fogja kísérni tervezi-e a kormány bővíteni az átmeneti otthonok létszámát, avagy valamiképpen az országos férőhelykapacitást?
- A gazdasági válság (és egy esetleges karantén) növelni fogja a családon belüli és a párkapcsolati erőszak előfordulását. Tervezik-e az Országos Kríziskezelő Központ férőhelyeinek jelentős bővítését? Milyen megoldásokat terveznek a lehetséges krízisek kezelésére?
- Utolsóként egy gyakorlati kérdést tennék fel, hogy a használt szájmaszk és gumikesztyű nem minősül veszélyes hulladéknak?
Várom megnyugtató válaszait!
Tisztelettel:
Ungár Péter (LMP)
Budapest, 2020. 03. 20.
