Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a kormánypárti hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat.

Ahogy arról mi is beszámoltunk itt a Mércén, 2018 áprilisában az akkor még Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő közé tett egy listát a Magyarországon szerintük a kormány ellen dolgozó Soros-zsoldosokról, Soros-ügynökökről.

A lista „különlegessége” egyébként az volt, hogy olyanok is szerepeltek rajta, akik már elhunytak, az összeállításban többször felemlegetett titkossága a névsornak pedig annyira volt komolyan vehető, hogy egy az egyben kimásolták hozzá egyes, az Open Society Foundations által támogatott szervezetek nyilvánosan elérhető a honlapján található dolgozók névsorát.

A cikk megjelenése után a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen ajánlott képviseletet az abban szerepeltetett érintetteknek, akik közül ketten gondolták úgy, hogy sérti személyiségi jogaikat, ha „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosaként állítják be őket.

Már az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy első ránézésre is jogsértő a cikk tartalma, amely a civileket Soros György akaratának végrehajtójaként állította be – emlékeztet a TASZ közleményében a végső ítélet előzményeire.  A Figyelő akkor többek között azzal próbált védekezni, hogy a lapot perelő civilek nem igazolták, hogy személyük azonos a cikkben szereplőkkel, valamint hivatkozott a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

Mivel a Figyelő időközben betagozódott a csaknem félezer kiadványt összefogó kormánypárti médiaalapítványba (KESMA), így a kiadó jogutódjaként a Mediaworks Zrt.-nek kell megfizetnie 500-500 ezer forint sérelemdíjat a két listázott civil számára. Emellett közzé kell tenni a Figyelőben, hogy a jogerős ítélet milyen jogsértést állapított meg – közölte a TASZ.

A bíróság megállapította, hogy az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság nem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre. Az ítélőtábla rámutatott: a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket közöljön.

A két felperest Nehéz-Posony Kata, a TASZ ügyvédje és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte.

„A jogerős ítélet megerősítette, hogy a hatalmat szolgáló propaganda nem bélyegezhet meg közszereplőnek nem minősülő civileket önálló akarattal nem rendelkező zsoldosokként. Az ilyen lejáratás ellen fel lehet, és fel is kell lépni” – jelentette ki Nehéz-Posony Kata.

„Az ítélet azt is bizonyítja, hogy politikailag érzékeny ügyben továbbra is van Magyarországon független, szakmai alapokon nyugvó bíráskodás. Ahogyan azt is világossá tette, hogy bármilyen ténybeli alap nélkül senkit nem lehet a magyar nemzet ellen dolgozó zsoldosnak titulálni. Akkor sem, ha a kormány egyes tagjai így gondolkodnak a velük egyet nem értőkről” – közölte Tóth Balázs.