Ahogy arról a Mércén már sokszor írtunk, Magyarországon komoly lakhatási válság állt be: az albérletárak egyre drágulnak, miközben Budapesten a háztartások nagy százaléka erőn felül költ lakhatásra, tavaly év végén pedig az is kiderült a nemzetközi összehasonlításokból, hogy rendkívüli mértékben fokozódott itthon a lakásszegénység.
A lakhatási problémák jelenlétére – és azok kezeletlenségére – erősít most rá a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kutatása is, amely során 1227 embert kérdeztek meg a bérlakások hazai helyzetéről, és arról, hogy milyen bérlakást szeretnének.
„Az elmúlt években a jövedelmeket meghaladóan nőttek az ingatlanárak és a bérleti díjak. Jelenleg sem a drága piaci, sem a többségében rossz minőségű szociális bérlakásokból nincs elegendő, a kettő között pedig nincsen kínálat. Felvetődik, hogy Magyarországon is kerüljön bevezetésre egy bérlakásépítési, bérlakásüzemeltetési rendszer, amely választ ad ezekre a kihívásokra” – írják közleményükben.
A szervezet szerint jó lenne az osztrák mintát követni, ahol közhasznú építőtársaságok (GBV) építenek a piacinál olcsóbb, jó minőségű bérlakásokat a középréteg számára. Az építőtársaságok viszont csak akkor kapják meg a projekthez az állami kedvezményeket, ha bizonyítják, hogy valóban van kereslet a tervezett bérlakásokra. Ezzel a felméréssel a TLE most azt szerette volna megmutatni, hogy minderre itthon is lenne igény.
A kérdőívet főleg 18-35 év közötti személyek töltötték ki, akiknek közel 60 százaléka budapesti lakos, míg 22 százalékuk megyeszékhelyen él. A válaszadók háromnegyede aktív kereső, míg 19,25 százalékuk diák, ez pedig rávilágíthat arra is, hogy a lakhatási problémák egyáltalán nem csak a mélyszegénységben élőket érintik, a dolgozó és/vagy tanuló emberek számára is egyre inkább megfizethetetlenek a piaci árak.
A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők több mint kétharmadának segítséget jelentene, ha tudna lakást bérelni a jelenlegi piaci díjnál olcsóbban, és különösen a nagyvárosokban élők között magas ez az igény.
A válaszadók arról is nyilatkoztak, hogy leginkább havi 65 ezer forintot vagy 85 ezer forintot látnának elfogadhatónak egy 2 gyerekes család számára egy budapesti, 65 négyzetméteres, új építésű bérlakásért.
A kapott eredmények közül érdekes még, hogy sok külföldi országgal ellentétben itthon továbbra is fontos szempont az albérlet helyett a saját lakás birtoklása – a válaszadók 96, 8 százaléka szeretne lakástulajdonossá válni hosszú távon.
Arra pedig szintén majdnem mindenki (97,58 százalék) igennel válaszolt, hogy Magyarországon jelenleg szükség lenne egy hosszú távú lakásprogramra. Ráadásul 92,6 százalékuk szerint mindez a családalapítást és a gyermekvállalást is ösztönözné.
„Magyarországon évtizedek óta nincsen meghirdetett lakásprogram, amely kijelölné a lakásépítési, lakásfelújítási célszámokat, és ehhez forrásokat rendelne.
A lakásprogramnak választ kellene adnia a tulajdonszerzési és bérleti lehetőségekre, ki kellene jelölnie a kapcsolódási pontokat a demográfiai, energiahatékonysági, üzemeltetési, környezetvédelmi, vidék- és városfejlesztési, valamint építészeti elvekkel. A lakásprogramnak biztosítani kellene a lakásállomány minőségi megújítását és az épített környezet színvonalának, élhetőségének javítását is” – áll a felmérés összefoglalójában.
A teljes tanulmány és az összes eredmény itt érhető el.