Kiút néven önálló különszámot szerkesztett és juttatott el a postaládákba a Baranyi Krisztina vezette ferencvárosi önkormányzat februárban a családon erőszakról. Az önkormányzat pénzén megjelent különszám a családon belüli és párkapcsolati agresszió témakörében adja át a kerület lakóinak a legalapvetőbb tudnivalókat, információkat, és a kerületi laphoz hasonlóan ingyen kapta azt meg mindenki, összesen 40 ezer példányban.

A kiadvány előszavában Baranyi Krisztina polgármester azt írta, a lap, a Ferencváros című kerületi újság különszámát az előző, fideszes polgármester, Bácskai János már jó előre megrendelte, és benne a polgármestert mutatták volna be az általuk várt, október 13-i győzelem után.

Baranyi azonban, miután novemberben átvette a kerületi önkormányzatot, úgy határozott, hogy a különszámnak nem az ő, vagy képviselői sikerpropagandája, hanem a magyar társadalom egyik legégetőbb problémája lesz a témája:

„Polgármesterként nem csak a felelősségem nagyobb az alapvető állampolgári felelősségnél. Jóval több lehetőségem is van cselekedni, mint egy felháborodott civilnek.”

-írta a polgármester az előszóban.

A kiadvány első felében a családon belüli erőszakról szóló, legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze a szerkesztők: meg lehet tudni, melyek a bántalmazás első legfontosabb jelei, ki lehet-e lépni bántalmazó kapcsolatból és hogyan, kiket kereshetnek az áldozatok vészhelyzet esetén, vagy hogy egyáltalán mi számít családon belüli erőszaknak és mi nem.

Az ingyenes újság második felében pedig többet is megtudhatunk arról a „védett ház”-programról, amelyet a kormányzati, törvényi szigorítási tervek elégtelenségére hivatkozva, még januárban hirdetett meg Baranyi és Csárdi Antal (LMP), a választókerület egyéni parlamenti képviselője, és amelyhez idáig 8 önkormányzat már csatlakozott. A program lényege az lesz, hogy az önkormányzatok saját lakásállományukból különítenek el ingatlanokat krízisotthonokra. Ide bajbajutott nők, kisgyermekes anyák juthatnak be, hogy a bántalmazás ellenére ne kelljen a továbbiakban a támadóval egy háztartásba kényszerülniük, és az általuk elszenvedett traumát is könnyebb legyen feldolgozniuk.

A védett házak így az önkormányzatok részéről enyhítenék a szociális ellátó- és jelzőrendszer ma Magyarországon fennálló, komoly hiányosságait is.

Szó esik még az újságban arról is, hogy Baranyiék szerint miért lenne létfontosságú a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezmény minél előbbi, hazai ratifikálása is. De beszél a problémáról a ferencvárosi integrált szociális intézmény igazgatója, a kerület rendőrkapitánya és szakpszichológus is.

A 24.hu egyébként kiemelte, a ferencvárosi védett ház-programról június 30-i határidővel dolgoz ki egységes protokollt Baranyi, a közgyűlés ezt követően szavaz annak a gyakorlatba való átültetéséről is.

A jelenleg elérhető adatok szerint Magyarországon hetente 1 nőt gyilkoltak meg családon belüli erőszak következtében. Ennél is több azonban a nem halállal végződő, de esetleg súlyos bántalmazási esetek száma. A meggyilkoltak esetében a nők 51%-át más adatok szerint egyenesen 76%-át a volt, vagy jelenlegi partner, illetve valamelyik – jellemzően férfi – rokon, vagy családtag ölte meg.

A probléma súlyosságára az itthon is, minden november 25-én megrendezésre kerülő „néma tanúk” vonulása igyekszik felhívni a figyelmet.