A hmongok egy nagyjából 4-5 millió főt számláló kelet ázsiai etnikai kisebbség, akik Kínából, a sárga folyó környékéről (ahol közel 8000 évig éltek) vándoroltak a 17. és 18. századok során délfelé, a mai Laosz, Thaiföld és Észak-Vietnám területére, az őket elnyomó Csing dinasztia elől. Bár a hmongok nagyrésze (2,7 millió ember) a mai napig a délkínai régióban él, ott a történelem során többször váltak népirtás áldozatává, miután mandzsu főuraik Miao-nak azaz „barbároknak” címkézte őket.
A hmongok a vietnámi háború során jelentős segítséget nyújtottak az amerikai haderőknek, mind partizánakciókkal és hírszerzéssel, mind pedig Laoszon is átívelő, a Vietnámot az orosz és kínai szövetségeseivel összekötő titkos Ho Si Minh útvonal megzavarásával.
Amikor az amerikai csapatok vesztesként a régió elhagyására kényszerültek, az őket segítő hmongok élete is veszélybe került. Ekkor, és az elkövetkező évtizedekben, nagy számban menekítették át a kisebbség tagjait az Egyesült Államokba. A laoszi Pathet Lao kommunista vezetés megtorlása elől sokan a dzsungelbe menekültek, ahol ezres nagyságrendben élnek a mai napig nyomorúságos körülmények között, a kormány időnkénti kifüstölési próbálkozásainak ellenére. Illetve sokan a szomszédos Thaiföldön kerestek menedéket, ahol táborokba kényszerülve reménykedtek további amerikai kimenekítő hullámokban.
A háború során nagyjából 35 ezer hmong esett el, összehasonlításként ez olyan mintha a 16,5 millió amerikai veszett volna oda, azzal a különbséggel, hogy a hmongok mások harcait vívták egy jobb élet ígéretében.
Ennek ellenére, egy most kiszivárgott levél szerint Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter az elmúlt hónap során tárgyalásokba kezdett a laoszi vezetéssel az USA-ban elő, állampolgársággal nem rendelkező hmongok deportálásáról, amennyiben azok ellen bűnügyi vagy bevándorlási eljárás van folyamatban.
Ezzel az egyik probléma, hogy a nagyjából ötezer érintett húsz évvel ezelőtt vagy régebben, gyerekként érkezett az országba. Amerikában nőtt fel, angolul beszél, ott élte le egész életét. Laoszhoz, annak kultúrájához semmi köze nincsen. Viszont cserébe egy olyán országba küldhetik most akarata ellenére, ahol a mai napig érhetik retorziók szülei, nagyszülei amerikaik oldalán történt szerepvállalása miatt.
Jelenleg nagyjából 300 ezer hmong él az USA-ban, nagyrészük állampolgárként, vagy zöldkártyával, legnagyobb számban Wisconsin és Minnesota államokban, ahol a választások során akár kimutatható következményei is lehetnek, ha az elnök valóban véghez viszi kiszivárgott tervét:
„A hmong közösség az urnákhoz fog vonulni, ha ez a döntés végül átmegy, úgy, hogy arra emlékezni fognak.”
-Jelentette ki Yee Leng Xiong az wausaui Amerikai Hmong Központ igazgatója.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Donald Trump kétes indíttatással elárulna egy amúgy is veszélyeztett, Amerika oldalán harcoló népet. Tavaly, október 7-én egy Erdogannal folytatott telefonos beszélgetést követően kivonta csapatait Észak-Szíriából, ezzel magára hagyva az Iszlám Állam elleni harcban nem kis segítséget nyújtó kurdokat. Az ezt követő rojavai eseményeket, az ISIS újraerősődését, a bevonuló török erők kegyetlenkedéseit és kurd nép harcait a Mércén is kiemelt figyelemmel kísérjük.
