Bár a „legjobb szándékkal” vág neki a szabadkereskedelmi tárgyalásoknak Nagy Britannia, nem fog az EU-s szabályokhoz igazodni – ezt Dominic Raad brit külügyminiszter mondta vasárnap a BBC szerint.
A tárgyalások várhatóan márciusban kezdődhetnek meg, miután az Európai Tanács kijelölte saját tárgyalóbizottságát. Erre már csak azért sem fog korábban sor kerülni, mert az EU-s tárgyalóknak egységes álláspontot kell majd képviselniük a tárgyalásokon, márpedig ebben még meg kell állapodnia a 27 tagállam vezetőinek.
Az MTI-n szombaton megjelent, kiszivárgott információ szerint Micehl Barnier eddigi EU-s brexitügyi főtárgyaló arra tesz majd javaslatot, hogy az EU kössön társulási megállapodást az Egyesült Királysággal, ami azt jelenti, hogy az EU nem csak egyszerű szabadkereskedelmi megállapodás megalkotására törekszik, hanem a leendő kapcsolatokat, beleértve a biztonsági együttműködést, egyetlen keretbe foglalt szabályrendszert adó megállapodásban szeretné rögzíteni. A társulási megállapodásokat mind a 27 uniós tagállamnak ratifikálnia kell, hogy hatályba léphessenek.
Boris Johnson miniszterelnök hétfőn fog nyilatkozni arról, hogy milyen alapállásból rugaszkodnak majd neki a rendkívül feszültnek és hosszúnak kinéző egyezkedésnek.
A BBC szerint a miniszterelnök preferenciái a tárgyalási feltételek kapcsán már előre tudhatók: egyrészt várhatóan nyilvánvalóvá fogja tenni, hogy készen áll a vámellenőrzések bevezetésére az EU felől érkező árukra vonatkozóan, amennyiben nem a britek szája íze szerint alakulnak majd a tágyalások. Emellett az is sejthető, hogy Johnson a kanadai kereskedelmi modell lemásolásának örülne a legjobban az EU és az Egyesült Királyság között (ez azt jeleténé, hogy a javak többségével vámmentesen lehetne kereskedni, ám ez alól kivételt képezne a szolgáltatói szektor, amely nem mellékesen brit munkhaelyek 80 százalékát is adja).
Az EU álláspontja is számos kérdésben ismert: az Unió várhatóan azt szeretné majd, ha a britek továbbra is az EU-s szabványok és állami támogatások rendszerét alkalmaznák, és perdöntőnek ismernék el vitás kereskedelmi kérdésekben az Európai Bíróság ítéleteit. Ez utóbbi kérdésben előre láthatóan nehezen fognak közeledni az álláspontok, Johnson már többször kifejezte makacsságát a szuverén bíráskodás tekintetében. Arról is beszélt már korábban, hogy saját szabályozást szeretne az EU-s helyett például a dolgozói jogok, az élelmiszerhigiénia vagy a környezetvédelem területén.
Írország – amelynek szárazföldi határa eddig is a legproblémásabb pontja volt a Brexitnek, és ezután is minden bizonnyal a legfontosabb nyitott kérdés lesz – miniszeterlnöke, Leo Varadkar viszont önmérsékletre inti a britiket: szerinte egyenrangú tárgyalófélként kell majd kialkudniuk ez EU-val való szabad kereskedést.
Varadkar szerint lehet ugyan kanadai típusú megállapodást kötni az EU-val, de azt látnia kell a briteknek is, hogy Kanada nem az EU: egészen más a helyzet, ha fizikailag közel van egymáshoz a két fél, ha ugyanazon a tengeren és légtéren osztoznak. Leszögezte, ha tényleg vám- és kvótamentes kereskedelmet akarnak az EU-val, akkor nekik is egyenlő feltételeket kell garantálniuk.
Az átmeneti időszak, ameddig az EU-s jogszabályok érvényesek Nagy-Britanniában, pénteken kezdődött és 2020. december 31-ig tart, amelynek meghosszabbítását kérheti ugyan a brit fél, de Boris Johnson többször kijelentette már, hogy erre nem kerülhet sor.
„Megszabadulván” az EU-tól, a britek mindeközben nem lennének restek minél hamarabb szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatni olyan országokkal, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán vagy Új-Zéland.
(BBC, MTI)
