Rendőrségi megfigyelés alatt állt és három év börtön után helyezték nemrég szabadlábra Sudesh Ammant, aki London Streatham városrészében sebesített meg életveszélyesen egy embert tegnap, a délutáni órákban.
Ammant a londoni rendőrség a helyszínen agyonlőtte, és csak később derült ki, hogy a késes támadás előtt az akkor a londoni Northwest College-ban tanuló Ammant 2018 decemberében „szélsőséges propaganda terjesztése” miatt már egyszer bebörtönözték, de hároméves büntetése előtt jóval kiengedték a börtönből próbaidőre.
Sudesh Ammant ezek után elvileg szoros rendőrségi megfigyelés alatt tartották. Mindezek ellenére látszólag bármiféle akadály vagy a megfigyelés során történt jelzés nélkül hajthatta végre a támadást Streatham egyik kifejezetten népes utcáján, fényes nappal.
A biztonsági kamerák felvételei alapján egyébként éppen az ilyen, rejtett, civilruhás megfigyelést végző rendőrökre hasonlító emberek érkeztek a leggyorsabban a helyszínre, és végeztek is Ammannal több pisztolylövés után. A kamerákat átvizsgálva a The Guardian újságírói azt is valószínűsítették, hogy a kézifegyverek típusa alapján is arról lehet szó, hogy az őt megfigyelő titkosrendőrök siettek először a helyszínre. A Scotland Yard és a Metropolitan Police eddig nyilvánosságra hozott információi alapján azonban az már nem világos, miért nem tudták megelőzni a késelést.
A lapnak nyilatkozó, nevét elhallgatását kérő kormányzati források szerint hiába keltett komoly aggodalmat már a börtönben is Amman viselkedése, és hiába jelezték azt a kormányzat felé. Az érvényben lévő utasítások alapján egyszerűen nem volt más lehetősége a brit belügyminisztériumnak, mint idő előtt szabadon engedni őt.
„Ugyanakkor megfigyelés alatt is állt, és emiatt tudott a rendőrség ilyen gyorsan cselekedni. Sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a dolog, ha ez nincs.”
– tette még hozzá ez a forrás.
A mostani, streathami támadás sorban már a második olyan, amelyet magányos támadó követ el a brit fővárosban, és amelynek megszervezését utólag az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. Legutóbb 2019 novemberének végén egy, a terrorszervezettel ugyancsak kapcsolatban álló, ugyancsak börtönviselt férfi, Usman Khan a London Bridge-i támadásban két embert késelt meg, akik később bele is haltak sérüléseikbe.
Khant – Ammanhoz hasonlóan – korábban jó magaviseletért engedték ki a börtönből.
Boris Johnson miniszterelnök az akkori és mostani esetet is a „börtönrehabilitáció kudarcára” vezette vissza, és megígérte, a korai szabadlábra helyezésnek véget vet majd. Ugyanakkor még a London Bridge-i támadás után, akkor még a brit választási kampány alatt többen kiemelték, hogy a kudarc nem is annyira ezen múlt, hanem inkább elsősorban a brit konzervatív kormányok büntető hozzáállásán, és azon, hogy kellő szakértőgárda hiányában képtelenek a hasonló támadásokat megakadályozni.
Arra is felhívták a figyelmet többen (például Jeremy Corbyn ellenzéki vezető, valamint az egyik London Bridge-i áldozat édesapja), hogy Johnson rendszeresen „visszataszító módon átpolitizálja” az iszlám terrorcselekményeket, és ezzel azok áldozatainak emlékét is.
Ráadásul a rendőrség egyre rosszabb kapcsolata a városi muszlim közösségekkel is a bizalmatlanság légkörével ajándékozza meg a háttérben szervezkedő iszlamista terrorszervezeteket.
A legnagyobb probléma persze itt is az, hogy nemcsak az utcákról, de a nyomozó hatóságok irodáiból is számos ember hiányzik a folyamatos megszorítások miatt. A terrorellenes munka viszont éppen a rendőrkapitányságok és a legegyszerűbb közösségi rendvédelem szintjén kellene, hogy kezdődjön.
Dave Thompson, a nyugat-közép-angliai főfelügyelő tavaly májusban már egyértelműen jelezte a kormánynak: számos alkalommal körözött bűnözők menekülnek meg a számonkéréstől a rendőrséget érintő megszorítások miatt, és a helyzet már a napi munkavégzést is veszélyezteti az ország bizonyos területein.
