Frissítés, 23.30: Donald Trump és Benjamin Netanjahu végül Washingtonban egy új izraeli-palesztin rendezési tervről állapodtak meg, amelyet Trump elnök „az évszázad üzletének” is nevezett.
A terv maga azonban katasztrófát jelent a palesztin államiságra nézve, ugyanis, pusztán egy USA-Izrael megegyezés alapján jelentős, az ENSZ által palesztin földnek elismert területet egyszerűen és egyoldalúan adna át Izraelnek, miközben a palesztin felet be sem vonták a megegyezésbe..
Hivatalosan is vádat emeltek Benjamin Netanjahu hivatalban lévő izraeli miniszterelnök ellen ma este vesztegetés és a közbizalom megsértésének ügyében. A zsidó állam legfőbb ügyésze azután nyújtotta be hivatalosan is a vádiratot egy jeruzsálemi bírósághoz, hogy Netanjahu az utolsó pillanatban visszavonta azt a folyamodványt, amelyben miniszterelnöki pozíciója jogán kért volna mentességet az eljárás alól, ezzel elgördítve az utolsó jogi akadályt is korrupciós pere útjából.
Izraeli vádirata hivatalos benyújtásának idején a miniszterelnök az ugyancsak éppen jogi és politikai problémákkal szembenéző Donald Trumppal tárgyalt Washingtonban. Azt, hogy végül mentelmi jogától is megvált, hosszú jogi huzavona előzte meg. A miniszterelnök továbbra is tagadja bűnösségét a felmerült ügyekben.
A vádemelés már csak azért is rendkívül rosszul jött a kormányfőnek, mert két, 2019-es, és egyértelmű többséget nem eredményező választás után március 2-án immár harmadszorra is időközi választáson járulnak majd az izraeliek az urnák elé. Ezen a választáson is Netanjahu fog majd megküzdeni a Likud színeiben fő riválisával, Beni Gantz-cal, aki a Kék-Fehér Szövetség (Kahol Lavan) élén továbbra is Netanjahu korrupciós ügye, és a vádemelés köré építi politikai startégiáját, miközben lényegében támogatja Netanjahu agresszív, nacionalista, és palesztin-ellenes külpolitikáját.
Utóbbira jellemző, hogy Netanjahu az újabb választási kampány előtt megígérte híveinek: hivatalosan is annektálni igyekszik majd a most is csupán nagyon gyenge, névleges autonómiával rendelkező, a Jordán folyó nyugati partján elterülő Palesztin Autonóm területeket.
A tényleges annexió tervei a nemzetközi közösségben ugyan hangos felháborodást keltettek, a palesztinok azonban már évek óta, mint gyakorlati megszállással szembesülnek például az izraeli hadsereg jelenlétével és beavatkozásával a Nyugati Parton, miközben Izrael a Hamasz által uralt Gázával is folyamatos konfliktusban áll.
Netanjahut a legfőbb ügyészség azért vádolja korrupcióval, és a hivatali visszaéléssel gyakorlatilag azonos „bizalomsértéssel” (angol jogi formula szerint breach of trust), mert összesen 264 ezer amerikai dollár (81,1 millió forint) értékben fogadott el hosszú hivatali ideje alatt különböző nagy értékű ajándékokat (a vádirat szerint drága pezsgőt és szivarokat is), nagyvállalkozóknak tett szívességekért cserébe, holott mindez egy izraeli miniszterelnök számára törvény által tiltott tevékenységnek minősül.
A per tehát a fejlemények tükrében megkezdődhet Jeruzsálemben, a tárgyalás időpontját azonban később fogják kitűzni.
