Átalakítanák a pedagógusok közalkalmazotti jogállását az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2019 tavasza óta tervezett ún. „pedagógus-státusztörvény” keretében. A Magyar Narancsnak nyilatkozó források szerint a közoktatásban több tanár, és szakszervezeti források is olyan információkat kaptak, amelyek alapján akár még a teljes, állami fenntartású iskolákban dolgozó tanári kar is elveszítheti közalkalmazotti jogállását.

A hetilapnak Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervetének elnöke azt mondta, semmiféle hivatalos forrásból nem kapott egyelőre megerősítést a terveket illetően. Gosztonyi hozzátette, bármiféle törvénytervezetről, de főleg ilyen lényegi változásról az EMMI köteles őket tájékoztatni, sőt, elviekben a szakszervezeteknek minden ilyen tervezethez véleményezési joguk is lenne. Ilyen meg keresés viszont a szaktárca részéről még nem történt.

Gosztonyi szerint a valamikor számos szakmára egységesen vonatkozó közalkalmazotti törvény mellett már jelenleg is már közel 20-féle jogállás alakult ki: másféle bértábla, és szabályok vonatkoznak a rendőrökre, honvédelemre, egészségügyre, köztisztviselőkre, és egészen más a közalkamazottakra is, ahova jelenleg a KLIK égisze alatt dolgozó pedagógusok is tartoznak.

A PSZ tiszségviselője azt is hangsúlyozta, a státusztörvény tervei körül így jelenleg is csak teljes bizonytalanságról tud beszámolni.

Feltételezése szerint annak bevezetése járhat enyhe, vagy keményebb következményekkel is: lehetséges, hogy csak a köznevelési törvény egy újabb módosítására kerülne sor, azon belül is főleg a bértáblával variálhatnak, de azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a minisztérium olyan szinten venné ki a tanárokat a közalkalmazotti státuszból, ahogyan az a szakképzések esetén már megtörtént.

A Narancsnak nyilatkozó tanárok viszont egyöntetűen állították, olyan híreket kaptak, hogy közalkalmazottak sem lesznek majd a továbbiakban. Ennek egyértelmű oka a kialakuló tanárhiány, amelyet közalkalmazottként csak helyettesítéssel oldhatnának meg, ha viszont új jogállást találnának ki nekik, már lehetővé válna nagy mértékű túlóráztatásuk is külön díjazás nélkül.

A szakszervezet szerint azonban a tanárhiány, és a helyettesítés kérdése jóval egyszerűbben is kezelhető lenne, ha hajlandóak lennének tisztességes bért fizetni a pedagógusoknak, és a szakmai pálya vonzóbbá válna a kezdők számára is.

A jelenlegi szabályozás szerint napi 2, heti 6 és tanévre számított 30 órás, eseti helyettesítés még külön díjazás nélkül is kérhető egy pedagógustól. E fölött elvileg azonnal, még az esedékes héten ki kell fizetni minden tanárnak, az újonnan bevezetett, digitális KRÉTA-rendszerben azonban Gosztonyi szerint egyszerűen „le vannak tiltva” arról a pedagógusok, hogy minden helyettesítést szabályszerűen bevezessenek, ráadásul a helyettesítések kifizetése még enélkül is jócskán csúszni szokott.

A teljes közoktatási rendszert részben tovább nyirbáló, részben pedig a sarkaiból kifordító 2019-es köznevelési törvény-módosítások után a pedagógusi státusztörvény esetleges drasztikus formában való leporolása egyébként jól illeszkedne abba a folyamatba, amelynek során Kásler Miklós minisztérium és a kormány kezelni próbálja a tanárhiány kérdését az oktatásban, miközben saját, ideologikus elképzeléseit is érvényesítené.

Először például az derült ki, hogy a speciális nevelési igényű (SNI) diákok számára kiemelten fontos magántanulói jogállást nagy részben megszünteti a köznevelési törvénymódosítás, belenyúltak az osztályzás rendszerébe, valamint elvették a szabad igazgatóválasztás jogát is az általános- és középfokú, állami oktatási intézményektől.

Mindezek mellett a szakképzésben dolgozó pedagógusok átkerülése a Palkovics-féle Innovációs- és Technológiai Minisztérium égisze alá, illetve elvesztették a közalkalmazotti státuszt is.

A Pedagógusok Szakszervezete pedig éppen kedden közölte, hogy a kialakult helyzet miatt immár sztrájbkizottságot is alakított a központi vezetőségük, amely együttműködik a többi pedagógus szakszervezettel is, illetve a kormánynak is megküldték – többek között a szakképzésben dolgozókat érintő változások felülvizsgálatát is magába foglaló – követeléseiket.