Kedden közösségi médiaoldalán jelentette a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, Dobrev Klára, hogy konzultációt indít az európai minimálbér kérdéséről. Mint fogalmazott,
„az Európai Bizottságban most kezdődik meg a valódi konzultáció az európai minimálbér bevezetéséről. A kihívás nagy, a cél megvalósítható. Ha valamiért, akkor ezért érdemes küzdeni.
Orbán ezt nem akarja megvitatni velünk. Úgy látszik, nem akarja, hogy mi, magyarok is úgy éljünk, mint nyugat-európai társaink.”
A bejegyzés tanúsága szerint a politikus a következő hét hétben magyarországi szakszervezetekkel, a munkáltatók képviselőivel, illetve kutatókkal fog párbeszédet folytatni arról, „hogy miként történjen az európai minimálbér bevezetése.”
„A DK EP-képviselőjeként azért harcolok, hogy minden európai embernek, köztük nekünk, magyaroknak is járjon a garancia egy tisztességes életre. Ehhez kell az európai minimálbér” – tette hozzá.
Dobrev hazai konzultációja kapcsolódik az Európai Bizottság által szintén ma indított, szintén hét hétig tartó uniós szintű konzultációhoz, amely ugyanezt a témát érinti. Az Eurológus beszámolója szerint a Bizottság célja, hogy minden országban legyen meghatározott minimálbér (jelenleg csak 28-ban van), amely minden európai munkavállaló számára méltóságteljes életszínvonalat biztosít.
Az európai minimálbér gondolata jó ideje foglalkoztatja a magyarországi közbeszédet, felmerült a tavaly májusi EP-választási kampányban, de a 2018-as országgyűlési választások hajrájában is tematizálták az ellenzéki pártok.
Fontos hangsúlyozni – így tesz a Bizottság is – hogy az európai minimálbér gondolata nem azt jelenti, hogy egy brüsszeli döntés után, egyik napról a másikra minden uniós tagállamban ugyanakkora minimálbér járna az embereknek. Ahogy arra Büttl Ferenc közgazdász a Mércének korábban elmondta, az európai minimálbér csupán egy közös kritériumrendszer felállítását jelenteni, amely azonos feltételeket szabna az tagállamoknak saját minimálbéreik megállapításában.
Ilyen közös kritérium lehetne például, hogy minden tagállamban az egy főre eső nemzeti össztermék (GDP) x százalékának kell a minimálbérnek lennie, vagy az adott tagállamban érvényes létminimum valahányszorosának. Ezzel például elkerülhető lenne, hogy egyes tagállamok a dolgozói bérek kárára próbáljanak szomszédaikkal versenyezni a külföldi tőke bevonásában.
Magyarán: a jelenleginél nagyobb védettséget adnának a dolgozóknak.
Az európai minimálbérről készült videónkat itt megnézhetitek, ebből további részletek derülnek ki erről a kezdeményezésről:
A Fidesz a kezdetektől elutasítja az európai minimálbér gondolatát, a párt EP-képviselői rendre „felelőtlen baloldali ígéretnek” minősítették az ötletet. A kormányzat, amely alapvetően a magyar munkaerő kiszolgáltatottabbá tételével és a nagyvállalati adókedvezményekkel csábította ide a külföldi tőkét, ez persze nem meglepő álláspont.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság és annak foglalkoztatáspolitikáért felelős biztosa, a luxemburgi Nicolas Schmit elmúlt hetekben-hónapokban tett nyilatkozatai előrevetítik, a Fidesznek nincs mitől tartania, valószínűleg a korábban sem túl radikális elképzeléseknél is felvizezettebb keretet fog majd elfogadni az EU. Erre enged következtetni Schmit mai nyilatkozata is:
„Egységes minimálbér bevezetésére nem kerül sor. Minden lehetséges javaslatban tükröződni fognak a nemzeti hagyományok, akár kollektív szerződésekről, akár jogi rendelkezésekről van szó.”
