Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium a Varga Judit igazságügyi miniszter utasítására készült jelentést a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében. A 13 oldalas dokumentum azt hivatott tisztázni, hogy a győri gyerekgyilkosságot megelőzően történt-e a hatóságok részéről olyan mulasztás, ami nélkül a tragédia megelőzhető lett volna.
A jelentés egyaránt tartalmazza az ügy 2016-os előzményeit, valamint a különféle intézmények elhibázott döntéseinek sorozatát.
Ez vezetett ahhoz, hogy az elkövető, H.Gábor a büntetése kétharmadát letöltve már feltételesen szabadlábra kerülhetett, valamint gyermekei láthatási jogát sem vonták meg tőle.
A jelentés időrendben tárgyalja, hogy mi vezetett ahhoz, hogy december 15-én Győrben a 25 éves H.Gábor megölte 10 éves fiát és 13 éves nevelt lányát, majd öngyilkosságot követett el.
A jelentésből kiderülnek H.Gábor első bűncselekményeinek részletei is, ami még 2016 májusában történt: ekkor H.Gábor feleségét többször fejen ütötte kalapáccsal, majd egy szikével megvágta a nő arcát, nyakát és mellkasát. Az eseményeket végignézték és -hallgatták az akkor 3, 7 és 10 éves gyerekeik. A férfit emiatt 2017 decemberében emberölés kísérlete és kiskorú veszélyetetése miatt 5 év fegyházra ítélték, majd idén szeptember 11-én feltételes szabadlábra helyezték.
Bár a feltételes szabadságra bocsátást mind a büntetés-végrehajtási intézet, mind az ügyészség ellenezte.
Az ügyészség szerint
„az elítélt társadalomba való sikeres beilleszkedése megkérdőjelezhető volt, befogadó és munkahelyi környezete pedig aggályosnak tekinthető, valamint a büntetés végrehajtása alatt nem tanúsított kifogástalan magatartást”
valamint a BV intézet véleménye sem volt kedvező, szerintük
„az elítélt a sikeres reintegráció megvalósulása érdekében különösebb aktivitást nem mutatott, tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett”.
A férfi mégis kiszabadult a börtönből szeptemberben, valamint kijelölt pártfogójánál is jelentkezett az előírt időpontokban, 2019. december 13-án aztán H. Annamária több napos láthatásra vitte három gyermekét volt férje győri lakására. A nő telefonos kapcsolatot tartott ennek során H. Gáborral, utoljára december 14-én este nyolc körül beszéltek, volt férje ekkor azt mondta, hogy a nagyobb gyerekek már alszanak, a legkisebb még mesét néz. A rendőrséget másnap délután 14:44-kor értesítette H. Annamária amiatt, hogy csak a legkisebb gyermekével tud kommunikálni, majd a hatóságok kiérkezésekor kiderült, hogy este H. Gábor az idősebb gyerekeket megfojtotta. Reggel még megetette hatéves lányát, majd a mellékhelyiségben megpróbálta felvágni saját ereit, sikertelenül, így végül felakasztotta magát.
A jelentés az ún. jelzőrendszeri tagok felelősségére nem tér ki, munkájukról csak azt mondja el, hogy a család veszélyeztetettségére utaló bármilyen jelzés, adat hiányában ezen intézmények mulasztása nem állapítható meg.
„A gyermekvédelmi jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgálatok által működtetett együttműködési rendszer az egészségügyi és oktatási intézményekkel, különböző hatóságokkal. Célja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése.” – írja a parlament.hu.
A jelentés megállapításokkal és megtett intézkedésekkel zárul, ezek lényegében megegyeznek Varga Judit hétfői imázsfilmjének tartalmával, melyben a miniszter a videóhoz mellékelt szövegben össze is szedte mondanivalójának és áldozatvédő terveinek sarkalatos pontjait:
- Zéró tolerancia az erőszakkal szemben.
- Aki más életére tör, azt ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani! Tavasszal szigorítjuk a feltételes szabadságra bocsátás szabályait.
- Meg kell vizsgálni azt is, hogy a bíróságok megfelelő szigorral lépnek-e fel az élet elleni bűncselekmények esetében. Érvényesül-e a középmérték szabálya a büntetések kiszabásánál?
- A bírói joggyakorlat felülvizsgálatát kezdeményezzük a szülői felügyelet és kapcsolattartás, valamint a gyermekelhelyezés tekintetében is.
- A gyermekvédelmi jelzőrendszer működését is felül kell vizsgálni mindezzel összefüggésben.
- 2020 az áldozatsegítés éve az IM-ben. Megduplázzuk az Áldozatsegítő Központok kapacitásait, erre idén 600 millió forintot költünk.
- Az Isztambuli Egyezménynek az ügyhöz semmi köze, a magyar jogrendszer a nők védelmében az Egyezménynél hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít. Nem ratifikáljuk a migrációt is támogató Egyezményt, amely azt is állítja, hogy az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek.
Ezzel kapcsolatban mi is írtunk, valamint tegnap a Helsinki Bizottság és különböző nőjogi szervezetek is reagáltak Varga Judit terveire. A NANE és a Patent Egyesület közösen kiadott közleményében a két szervezet felsorolta, hogy 2014 márciusa óta 121, a győri eset óta pedig már öt nőt gyilkolt meg öt férfi Magyarországon (Pilis 2019.12.18; Mélykút 2019.12.18; Kőbánya 2019.12.30; Oroszlány 2019.12.31; Zalaegerszeg 2019.01.04), és három férfi támadott életveszélyesen, késsel és gázpisztollyal három nőre (Bátaszék 2019.12.15; Érd 2019.12.24; Budapest XI. 2019.01.03). És ezek csak azok az esetek, amikről a nyilvánosság tudomást szerzett, ezek mellett jelenleg is több mint kétszázezer nő él bántalmazó kapcsolatban az országban.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
Segélyvonal bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).
