Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ma közölte: a 2020-as költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számoltak, ezért januártól ennyivel magasabb ellátást kapnak az idősek, ami havonta átlagosan csaknem 4500 forintot jelent.
Az államtitkár azt is jelezte, novemberben nyugdíjkorrekcióra is sor került. Mivel az infláció tavaly 0,7 százalékkal magasabb lett a tervezettnél, ezért ekkora kiegészítésben részesültek az érintettek, egy összegben az egész évre. A korrekció beépül a nyugdíjakba, így tavaly januárhoz képest 3,5 százalékkal magasabbak az ellátások. Ha idén 2,8 százaléknál magasabb lenne az infláció, a különbözetet ismét megkapják az idősek egyösszegű utólagos nyugdíj-kompenzáció formájában – hangsúlyozta.
A legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azonban jelezte: jóval az infláció feletti, 3,5 százalékos nyugdíjemelést, illetve annak igazságosabb számítását kéri a kormánytól 2020-ra.
Mint azt korábbi közleményükben is hangsúlyozták, a nyugdíjak inflációhoz való utólagos igazításával az a probléma, hogy legalább tíz hónapig éppen a legszegényebbek, a létminimumon vagy az alig felette élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét. Ugyanis ha beigazolódik a Magyar Nemzeti Bank becslése, és valóban több mint 3,4 százalékos pénzromlással kell számolni, az azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak novemberig hitelezni kell az államnak, mert csak akkor kapják meg a január-augusztusi inflációs jelentés alapján az elmaradt emelést, egyben, egész évre.
Juhász László, a NYUSZET elnöke nemrég arról beszélt, bár a nyugdíjemelés novemberi kiegészítése és a nyugdíjprémium pillanatnyi megkönnyebbülést jelent csaknem másfél millió idős embernek, tévedés azt gondolni, hogy ez a módszer lehet a végleges megoldás az idősek súlyos megélhetési problémáira.
A nyugdíjas érdekvédelem szerint a nyugdíjrendezéskor nem csak az infláció jelenti a problémát. A szervezet továbbra is követeli, hogy 2021-től vezessék be a vegyes indexálást, vagyis a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést. A szervezet vezetője felhívta a figyelmet, hogy
a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer rendkívül igazságtalan, hiszen a béremelés általában 10 százalék, míg a nyugdíjemelés csak 3 százalék körül van.
A fizetésemelések és a nyugdíjemelések közötti szakadék miatt az idősek relatív elszegényedése tapasztalható, és mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez alkalmazkodnak, a nyugdíjasok abszolút elszegényedése sem kizárható.
Rétvári Bence államtitkár ezzel szemben ma azt mondta:
„Az elmúlt években, 2016 óta 273 milliárd jutott az idősek kiegészítő juttatásaira, Erzsébet-utalványra, nyugdíjprémiumra, rezsiutalványra. Ez is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon az Európai Unióban a hetedik legalacsonyabb azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik kitettek a szegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázatának”
Bár Rétvári 4500 forintos átlagos emelkedésről beszélt, érdemes megjegyezni, hogy az idei 2,8 százalékos nyugdíjemelés a 28 500 forintos minimálnyugdíjnál alig több mint havi 800 forint pluszt jelent, egy átlagnyugdíjasnak pedig kicsivel több mint havi 3800 forint lesz az emelés.
Ahogy arról decemberben beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tovább növekedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya, ami azt jelenti, hogy
