Január elsejétől 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege, előbbi bruttó 161 000 forint lesz, a utóbbi pedig 210 600 forint – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter mai sajtótájékoztatóján.

A miniszter szerint a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést tudhat maga mögött, a GDP közel öt százalékkal emelkedett 2019 folyamán.

Miután a kormány tavalyi bérfejlesztési ajánlatát nem írták alá, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Pénzügyminisztérium decemberben közzétett elemzésére reagálva idén is közleményt adott ki, szerintük az idén nagyobb bevétellel rendelkező államkasszából

nemcsak a minimálbért, hanem a nyugdíjakat, a családi pótlék, a GYES és az árvaellátás összegét, valamint az otthonápolási díjat is sürgősen emelni kell.

A tavalyinál dinamikusabban növekvő államháztartási bevétel indokolná a magasabb mértékű, legalább tízszázalékos béremelést, azonban a kedvező államháztartási mutatók alapján a MASZSZ szerint ebből már kell, hogy jusson a béremelésen kívül másra is.

Kordás László, a MASZSZ elnöke felhívta a figyelmet a bérek között tátongó óriási szakadékra is, aminek kialakulása és évek óta tartó konzerválása mindenképpen a kormány és a vállalkozók felelőssége. A MASZSZ megrendelésére a Policy Agenda végzett részletesebb elemzést a magyar bérhelyzetről és -szakadékról, ők kimutatták, hogy

 Magyarországon a munkavállalók legjobban kereső tíz százaléka, alig több mint 400 ezer ember tavaly annyit vitt haza, mint az alacsony jövedelműek kétharmada csaknem 2,8 millióan.

Másfél millióan 94 820 forintnál, a létminimum összegénél is kevesebbet keresnek havonta.

Elérkezett az idő, hogy ezt a végtelenül igazságtalan helyzetet rendezze a kormány, hiszen éppen most adta hírül, hogy a vártnál jelentősebb többletre tett szert. Ebből a munkavállalóknak is jár. Most ők következnek

– jelentette ki Kordás László.