Ha a szakma, illetve a döntéshozók nem tesznek valamit, egy-két év múlva külföldi mákkal leszünk kénytelenek készíteni a karácsonyi bejglit, mákos gubát vagy flódnit – hangzott el a máktermesztés hazai helyzetét értékelő szakmai rendezvényen az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében a magyarmezőgazdaság.hu beszámolója szerint.

A máktermesztés kétfelé oszlik: nagyobbik részét a gyógyszeripar használja fel, a kisebbiket pedig az élelmiszeripar. Az hazai ipari mákot korábban a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Zrt. vásárolta fel, az iparimák feldolgozásával és a morfin gyártással kapcsolatos tevékenységeiket azonban másik telephelyre helyezte át, így a termesztők sokkal kiszolgáltatottabbak a nemzetközi ipari igényeknek, azt ugyanis, hogy melyik ipari mákfajtát vessék, a megrendelők határozzák meg. Előfordul azonban, hogy a kívánt fajta a hazai klimatikus viszonyokon kevesebbet terem, illetve hogy kisebb a morfin- vagy más hatóanyagtartalma.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a mákhoz hasonló kis kultúrákat nehéz fenntartani állami támogatás nélkül, nem könnyű megfelelni a gyakran változó EU-s szabályozásoknak sem, kutatás-fejlesztés hiányában pedig a termelők kénytelenek maguk kísérletezni. Nemesítés sem történik, így a klímaváltozással sem képesek felvenni a harcot a termelők: őszi mákra lenne szükség a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására, ebben azonban nem kapnak segítséget.

Mindezek következtében a 2016-os 4600 hektárról 2017-ben 4000, 2018-ban pedig 3272 hektárra csökkent a mák vetésterülete Magyarországon.

Kiszámítható szabályozás és állami támogatás nélkül a becslések szerint a mák és más kis mennyiségben termesztett növények 5-15 év alatt eltűnnek, és hazánk elindul az ökosivatagosodás felé.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb forróság és szárazság ökológiai katasztrófával fenyeget. A melegebb égövek határai északabbra tolódnak, aminek hatására a flóra, fauna és az élővilág is átalakulóban van. A nálunk ismert, mérsékelt égövi növényzet helyét fokozatosan át fogja venni a délebbi, melegebb területeken honos, amely jobban tűri a hőséget és a szárazságot.

A mák teljes eltűnését jóval megelőzte például a málna, amelyet a nyolcvanas években még többezer hektáron termeltek Magyarországon, a forró, aszályos nyarak miatt azonban mára a 100 hektárt sem éri el a termőterülete, nagy részét Szerbiából és Lengyelországból importálják (és a szeder, illetve a fekete ribizli sorsa is hasonlóképp alakult).

De említhetnénk még a szőlőtermesztésre váró teljes átalakulást is, ami akár a tokaji aszú végét is jelentheti, az aszúsodást előidéző penészgomba ugyanis száraz időben nem él meg. A gyümölcsfák nagyobb gombafertőzésnek és bakteriális betegségnek vannak kitéve az ősztől tavaszig tartó magasabb hőmérséklet miatt, a trópusi és szubtrópusi kártevők a mérsékelt égövben is egyre nagyobb számban jelennek meg, a beporzók száma pedig veszélyes mértékben csökkenhet.

A globális felmelegedés már most látványos hatással van a hazai növény- és állatvilágra. Folyamatosan megfigyelhető, hogy a melegebb égövekhez szokott, így ellenállóbb növényzet veszi át az őshonos fajok helyét, azokat folyamatosan kiszorítva. Ezek a folyamatok hosszú távon az egész ökoszisztémára, így az állatfajokra és az emberre is visszafordíthatatlan veszélyt és kárt jelentenek.

A Meteorológiai Világszervezet decemberi jelentése szerint az összes fontos üvegházhatású gáz koncentrációja az évtizedes átlag felett emelkedett 2018-ban, tehát nemcsak, hogy nem sikerült kellőképpen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, az még tovább emelkedett.

A klímaváltozás megfékezésének olyan gyökeres gazdasági és társadalmi átalakulással kell járnia, amely radikálisan változtatná meg a termelési és fogyasztási viszonyokat.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint minél később kezdik el az országok csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, annál drasztikusabb megoldásokra lesz szükség a válság kezelésére.