A második kerületi Alsó-Jegenye-völgy foltos szalamandráiért aggódnak a helyiek, miután a tudomásukra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. építési telekként kezdte értékesíteni a védett kétéltűek élőhelyét.
A budaligeti völgy mintegy 1800 foltos szalamandrának ad otthont, ami kisebb csodának számít ilyen közel a városhoz.
A Budai-hegyekben a foltos szalamandra egykor gyakori fajnak számított, a város terjeszkedése és az élőhelyek tönkretétele miatt azonban mára kiszorult a térségből. Az elmúlt közel száz évben a foltos szalamandra előfordulásáról nem volt adat a Budai-hegységből. Egy II. kerületi, budaligeti lakos hívta fel a figyelmet arra 2008 októberében, hogy kertjében és a környéken foltos szalamandrákat látott. Bejelentése a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre jutott el, ahol annak természetvédelmi jelentősége miatt azonnal intézkedtek és megindultak a felmérések. A területen található foltos szalamandra állomány jelenleg a faj egyetlen ismert előfordulása a Budai-hegységben.
A helyiek petíciót indítottak az állatok védelmében (a szalamandrák mellett egyébként több védett kétéltű- és hüllőfajról, védett vörös mókusról, illetve növény- és madárfajokról is szó van), a gödödöllői Szent István Egyetem, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület professzorai, kutatói és munkatársai pedig egy tanulmányt is készítettek, melyben bemutatják a szalamandrák védelmének fontosságát, illetve javaslatokat is tesznek arra.
Mint írják, a budaligeti Alsó-Jegenye-völgyben a
„védett természeti értékek közül kiemelkedő a stabil, jelentős létszámú, egészséges foltos szalamandra állomány. Ez a kis kiterjedésű élőhely különleges mikroklímájával és vízviszonyaival még utolsó mentsvárat jelent ennek a korábban ebben a térségben gyakori, összefüggő elterjedést mutató fajnak.”
Úgy vélik, ha a Vagyonkezelő további ingatlanokat ad el a területen, az a foltos szalamandrák jelenleg ismert, amúgy is rendkívül kicsi élőhelyének felét megszüntetné. Ez először az állomány csökkenéséhez, majd végső soron a felszámolásához, eltűnéséhez vezetne.
A civilek és a szakemberek első és legfontosabb követelésükkel a II. kerületi önkormányzathoz fordulnak: azt kérik, rendeljenek el változtatási tilalmat a területen még beépítetlen telkekre, illetve biztosítsanak védelmi sávot is. Erre azért van szükség, mert a Vagyonkezelő már eladott 3 ingatlant, melyek a vízbázis védelmét szolgáló területen találhatók. Az itt összegyűlt, leszivárgott csapadékvíz a völgyben futó patak vízhozamát és a benne élő szalamandralárvák fejlődését biztosítja, ezért a beépítése végzetes lenne.
Emellett többek közt azt is kérik, hogy indítsák el a terület védetté nyilvánítását, ami így már törvényileg is védhető lenne.
A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely ma Facebook-posztban reagált a civilek segítségkérésére. A polgármester azt írja, a Fővárosi Önkormányzat bevonásával egyeztetést kezdeményeznek a környékbeli civil közösséggel a helyzet megoldásáról.
Céljuk, hogy ellehetetlenítsék a konkrét beruházást, továbbá az érintett terület Natura 2000 besorolású védettséget kapjon, amivel örökre megakadályozzák a foltos szalamandrák életterének felszámolását.
„Ez az a cinikus és felelőtlen politika, aminek véget akarunk vetni Magyarországon! Elfogadhatatlan, hogy visszaállíthatatlan természeti értékeket romboljon bárki, különösen az állam, csak azért, hogy máshol is felépíthető ingatlanok létesülhessenek.”
– írja Őrsi.
A polgármester posztját nemrég Karácsony Gergely főpolgármester is megosztotta saját Facebook-oldalán a következő szöveggel:
„Haladéktalanul megkezdjük a terület védetté nyilvánítását és Szalamandra-völgyre való átnevezését!”
Mindez egyébként épp 2019-ben történik, amikor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének a foltos szalamandrát választotta, felhívva ezzel a figyelmet a faj megőrzésére.
Az MNV-t megkerestük kérdéseinkkel. Amint választ kapunk rájuk, frissítjük a cikket.
