Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere elég nagy indulatokat kavart azon ötletével, miszerint honlapot indítana, Vérbíró.hu néven, amelyen listázná azokat a bírókat, akik „politikailag elfogultak”. Hogy milyen kritériumok alapján történne ez a listázás, azt nem fejtette ki bővebben az ellenzéki polgármester, de ahogy az az Index beszámolójából is kiderül, azért sejteni lehet, hogy mire gondol:

„Majd a vérbiró.hu-t elindítjuk, és előbb-utóbb elszégyellik magukat” – mondta akkor Márki-Zay.

Természetesen a PestiSrácoktól a 888-ig rárepült a témára a kormány propagandakommandója, viszont azt is érdemes megjegyezni itt, hogy a listázásnak – oldaltól függetlenül – azért nincs túl jó felhangja.

Így látja ezt egyébként a Magyar Helsinki Bizottság is, amely ma délelőtt közleményt adott ki Márki-Zay listázásával kapcsolatban. Ebben többek közt azt írják:

„A Magyar Helsinki Bizottság elfogadhatatlannak, veszélyesnek és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalomra nézve rendkívül károsnak találja az elképzelést a következők miatt.”

A Helsinki 3 pontban indokolta meg, hogy miért tartják veszélyesnek ezt a fajta gyakorlatot.

1. A bíróságok tevékenysége viták és kritika tárgya lehet. Erre szükség is van az ítélkezés társadalmi és szakmai kontrollja érdekében. Azonban nem mindegy, hogy ki a bírálat forrása, mi (illetve ki) a bírálat célpontja és milyen a bírálat hangneme.
2. A bíróságtól különböző – és a hatalommegosztás elve alapján a bíróságokkal szemben valamiféle kontrollt gyakorló – hatalmi ágakat képviselő szereplők (politikusok) sokkal szűkebb körben és óvatosabban mondhatnak véleményt a bíróságokról és egyes ügyekről vagy ítéletekről, mint mások, mivel megnyilvánulásaik potenciális hatása a bíróságok tevékenységére jelentősebb, mint bárki másé. Ezt könnyű belátni, ha belegondolunk, hogy az Országgyűlésnek vagy a kormánynak milyen szerepe van pl. a bírói előmenetel szabályainak, a bíróságok szervezetének vagy éppen költségvetésének meghatározásában. Minél távolabb van valaki ezektől a hatalmi ágaktól, annál tágabbá válnak a véleménynyilvánítás határai. Attól azonban, aki olyan pozícióra aspirál, amelyben érdemi hatással tud lenni a bírósági tevékenység kereteire, szintén fokozott óvatosság várható el az igazságszolgáltatással kapcsolatos álláspontja megfogalmazásakor.
3. Márki-Zay Péter nem egyes bírói döntések kritikus elemzését helyezte kilátásba, hanem a – szerinte – politikailag elfogult, erkölcstelen ítéleteket hozó bírák névsorának összeállítását és publikálását, párhuzamot vonva a jelenleg ítélkező bírák és az ötvenes évek koncepciós pereinek bírói között. Ilyet már láttunk, mégpedig a kurucinfón, amely nagyon hasonló szöveggel listázta a 2006-os ügyekben a szélsőjobboldali honlap szerkesztőinek nem tetsző ítéleteket hozó bírókat.

A Helsinki Bizottság ezek okán felhívta arra is a figyelmet: amellett, hogy a súlyos megbélyegzés kilátásba helyezése és a listázásban óhatatlanul benne rejlő fenyegetés magában hordja az ítélkező munka befolyásolásának veszélyét és ekként csorbítja a bírói függetlenséget, egyúttal aláássa az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi bizalmat is.

Mint fogalmaznak:

„Könnyű ezt belátni, ha átgondoljuk: amennyiben egy listázott bíró a névsor összeállítójának peres ügyében az ellenérdekű félnek kedvező ítéletet hoz, az a vád fogja érni, hogy politikai elfogultsága alapján döntött. Míg, ha a listázónak ítél, azt a megfélemlítés eredményének fogják betudni (és ugyanez igaz akkor is, ha pusztán a listázás fenyegetése, lehetősége vet árnyékot a bírói tevékenységre). Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben az ítélet óhatatlanul politikai térbe kerül, és a közvélemény szemében mindenképpen elveszíti érvényességét, hitelességét.”

Ezek miatt pedig azt javasolják Márki-Zay Péternek, „hogy álljon el a lista létrehozásától, és más eszközökkel folytassa a jogállamiság helyreállítása érdekében kifejtett tevékenységét.”

A Helsinki Bizottság közleménye itt olvasható: