Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A KSH 1,7 millió embert kihagy az átlagbér számításakor, és ezt hivatalos levélben ismerte el

Ez a cikk több mint 4 éves.

Még december 4-én nyújtott be adatigénylést Székely Sándor, a Szolidaritás országgyűlési képviselője, független képviselő a Központi Statisztikai Hivatalnál, hogy megtudja, mekkora a különbség a hivatal által közzétett adatok és a valós magyarországi átlagbér között, és a válasz szerint bizony nem kevés – írja a Munkások Újsága.

A KSH válaszából ugyanis kiderült, 1,7 millió magyarországi dolgozó adataival egyáltalán nem számol a hivatal, mikor kiadja havi adatait az átlagbérről.

Hogy miért? A KSH részletes válaszának első bekezdésében ott is van a lényeg, miszerint

„A KSH 2019. január vonatkozási időszaktól új adatforrásra támaszkodva publikálja a keresetstatisztikai információkat. 2019-től a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a (Központosított Illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó) költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja. Magyarországon 1999 óta a keresetstatisztikai adatközlés a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokra, a költségvetési intézmények teljes körére és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkozik[Kiemelés tőlem – KSÁ.] E folytonosság megőrzése érdekében a KSH a jövőben is folytatja az erre a körre vonatkozó adatközléseit. Ez több hatályos – a KSH kereseti adatára vonatkozó – jogszabályi hivatkozásnak is megfelel.”

Magyarán a lényeg az, hogy egy törvényi szabályozásra hivatkozva a statisztikai hivatal, melynek feladata a minél hitelesebb adatok közlése lenne, az átlagbér kiszámításához egy szűkített mintát vesz alapul – vagyis a társadalom egy jelentős részének keresetével nem számol.

Tehát még egyszer: a KSH tud róla, hogy nem hiteles, de legalábbis nem teljes a minta, ami alapján az átlagbért számolja.

Székely számításai szerint ez azt jelenti, hogy a valós nettó átlagbér 170.000 forint körül lehet, ami nem túl combos érték még régiós összehasonlításban sem. Mint írja,

„Számításaim alapján a bruttó hazai átlagbér nincs 280.000 forint, tehát jó ha a 170.000 nettót hazavihetnek a bérből és fizetésből élők, tehát ennyi Magyarországon az átlagbér. 531 Euro, ami az unió legalacsonyabb bére.”

Arról már korábban is írtunk, hogy a KSH számításai félrevezetőek lehetnek a valóságot illetően. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által nyáron elvégzett vizsgálat alapján százból hetven ember nem keresi meg a KSH szerint akkor átlagbért (bruttó 358 400 forint), a felső tizedbe tartozók viszont annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen.

Mindemellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy az átlagbér számításakor a felfelé kiugró értékek torzítják az eredményt, magyarán a bérből élők tömegéhez képest viszonylag kevés, de nagyon magas fizetés felfelé húzza az átlagot. Így a valós kép megismeréséhez érdemes lenne ismerni a mediánértéket is, vagyis ha a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba állítjuk a fizetéseket, milyen értéket látunk középen.

via MUON
Címlapkép: Mérce