Több mint egy hónapja sztrájkolnak a pedagógusok Horvátországban, előbb gördülő sztrájk formájában naponta más-más megyében szüntették be a munkát, majd november 18-án országos sztrájkba léptek. Ezzel rákényszerítették az egyébként kéréseikkel nem túlzottan szimpatizáló kormányt, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
A szakszervezetek azonban pénteken bejelentették ezek a tárgyalások sem hoztak eredményeket, a belső szavazáson a tagság elutasította a kormányzat utolsó ajánlatát is.
Az Andrej Plenković vezette konzervatív kormányzat egyébként 10 százalékos, négy lépésben, 2020 végéig megvalósuló béremelési javaslatot tett le az asztalra, ám a sztrájkoló tanárok a pedagógusokra érvényes közalkalmazotti illetményszorzók 6,11 százalékos emelését szeretnék elérni, ami nem egyszeri béremelést jelentene csupán, hanem hosszabb távra emelne a szakma státuszán.
A tiltakozók ugyanis úgy vélik, a havi 7.290 kuna (kb. 325 ezer forint) körüli átlagfizetésük igazságtalanul elmarad más közalkalmazottak és közszolgák bérétől, ami kihatással van a munkájuk megbecsültségére is. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni.
A tanárok hétfőn Zágrábban hatalmas tüntetést is tartottak, az ország minden pontjáról nagyjából 20 ezer pedagógus, szülő és támogató állampolgár gyűlt össze. A kormány ezután a nagy demonstráció után ült tárgyalóasztalhoz, igaz Plenković miniszterelnök nem vett részt az egyeztetéseken.
A tanárok megmozdulása mögött jelentős politikai és társadalmi konszenzus alakult ki, összefogott mindegyik jelentősebb ágazati szakszervezet és a politikai pártok, illetve más szakszervezetek túlnyomó többsége is támogatja a követeléseket. A rendőrök szakszervezete például nyilvánosan kritizálta a kormányzatot, amiért utasításba adta, hogy „biztonsági okokból” ellenőrizzék a hétfői tüntetésre vidékről érkező autókat és buszokat.
A szakszervezet vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy az ország vezetése a rendőri egyenruha látványával akarja megfélemlíteni a tiltakozó pedagógusokat.
Csütörtökön Andrej Plenković „abszurdnak” és „igazságtalannak” titulálta a sztrájkot, mondván a diákok és a szülők már nagyon türelmetlenek. A kormányzat egyébként a tiltakozás kezdete óta manipulatív álhírekkel próbálta kihúzni a szőnyeget a sztrájk alól, nem reprezentatív fizetési nyilatkozatokat téve közzé, és azzal riogatott, hogy a munkabeszüntetés miatt egy egész évfolyam nem fog tudni lediplomázni ebben a tanévben.
Ez a dolgozói kollektív érdekérvényesítést aláásó, nálunk is ismert trükk azonban nem jött be, részben a média kritikusabb hozzáállásának, de főként a szülők kiállásának köszönhetően. A szülők az elmúlt hónapokban a közösségi médiában szerveződtek, és koordinált kampány folytattak, hogy kivegyék a szelet a kormányzati rémisztgetés vitorláiból.
