Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tizedik alkalommal hozta nyilvánosságra éves jelentését az emissziós résről. Ebben azt vizsgálják, hogy mekkora a különbség a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célok és a valóság között. A válasz pedig az, hogy ijesztően nagy.

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, a Meteorológiai Világszervezet is a napokban közölte jelentését, ami szerint az összes fontos üvegházhatású gáz koncentrációja az évtizedes átlag felett emelkedett 2018-ban, tehát nemcsak, hogy nem sikerült kellőképpen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, az még tovább emelkedett.

Az UNEP szerint minél később kezdik el az országok csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, annál drasztikusabb megoldásokra lesz szükség a válság kezelésére.

Az eredetileg kitűzött cél, miszerint 2100-ra ne növekedjen 1,5 illetve 2 Celsius foknál többet a föld átlaghőmérséklete egyre inkább lehetetlennek tűnik. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az évszázad végére 3,2 Celsius fokos növekedést jósolnak a szakértők, ami gyakorlatilag az emberi civilizáció végét jelentené.

Már az 1,5 és a 2 fokos célok közt is hatalmas különbségek vannak az emberiség jövőjének szempontjából. Ez a fél fokos különbség is már azzal járna, hogy az északi féltekén eddig csak ritkán előforduló extrém hőhullámok valószínűsége 50%-kal nőne, a mezőgazdasági ültetvények terméshozama, és a megtermelt növények tápanyagtartalma 10-15%-kal csökkenne, illetve a sarkvidéki jég, és az üvegházhatású metánt hatalmas készletekben tartalmazó permafroszt olvadása is drasztikusan felgyorsulna, ami akár pestisjárványhoz is vezethet.

A jelentés külön kitér arra, hogy a világ vezető 20 gazdasága, azaz a G20 sokkal rosszabbul áll a környezetszennyezés visszaszorításával, mint a világ többi része.

Ez azért is aggasztó, mert ők felelnek a Föld károsanyag-kibocsátásának 78%-áért. A G20 hét országa, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Japán, Kanada és az Egyesült Államok még a Párizsi Klímaegyezményben tett vállalásaiktól is jócskán elmaradnak.

A jelentés külön javaslatokat is felvázol a G20-országoknak a vállalásaik betartásához, nagyrészt a közlekedés és az energiatermelés terén, de például elég valószínűtlennek tűnik, hogy a javaslatokat megfogadva Kína betiltja a szénalapú energiatermelést, miközben jelen pillanatban is több szénerőművük épül.

Jövő héten Madridban rendezik az ENSZ Klímaváltozási Konferenciáját (COP25), pénteken pedig világszerte megtartják a IV. globális klímasztrájkot, amelyhez Budapesten is lehet csatlakozni.

A klímaváltozásról szóló többi cikkünk itt található.

(via Qubit)