A Meteorológiai Világszervezet jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt évben az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben nemhogy csökkent volna, de a növekedés mértéke soha nem látott szintet ért el – írja a Guardian.
2018-ban valamennyi kulcsfontosságú üvegházhatású gáz koncentrációja az elmúlt évtized átlaga felett emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy a klímavészhelyzet kezelésére fordított eddigi erőfeszítések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén mindezidáig teljesen hatástalanok voltak. Azzal összevetve, hogy legyen esély az évszázad végéig a felmelegedés iparosodás előtti szinthez képest másfél fok alatt tartására 2030-ig meg kellene felezni ezen gázok kibocsátását, nem látszik reálisnak a párizsi egyezményben vállalt célok tartása.
Ennek értelmében ugyanis az évszázad végéig az iparosodás előttihez képest lehetőleg másfél Celsius fok alatt kell tartani a globális felmelegedés mértékét, de a vállalás rögzíti, hogy meg kell akadályozni a két fokos felmelegedést – ez azonban a jelenlegi tendenciák alapján egyértelműen tarthatatlan.
A másfél fokos felmelegedés sem lesz egy fáklyásmenet, azonban az ennél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés hatására exponenciálisan nőne az extrém környezeti jelenségek gyakorisága, ami emberek százmillióinak lakóhelyét teheti tönkre – és jellemzően a társadalom alsó szegmensei globálisan jóval kitettebbek, mint a jobbmódúak.
Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára elmondta,
„[az üvegházhatású gázok kibocsátásának tekintetében] a párizsi egyezményben tett valamennyi, a klímaváltozást érintő vállalás ellenére nincs jele lassulásnak, nemhogy hanyatlásnak. Az emberiség jövőbeni jóléte érdekében növelnünk kell az ambíció szintjét.
Érdemes emlékeztetni, hogy a Föld légkörében utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt a mostanihoz hasonlóan magas a szén-dioxid koncentrációja. Akkoriban 2-3 fokkal volt melegebb, a tenger szintje pedig 10-20 méterrel volt magasabb a mostaninál.”
Szakértői elemzések szerint a 2015-ben tett elköteleződések háromnegyede „teljesen hiábavaló” és klímakatasztrófához vezet, amennyiben nem születnek szigorúbb vállalások. Más kutatások pedig kimutatták, hogy a globális fosszilis energiahordozó-kitermelés 2030-ban több, mint kétszerese lesz annak, amennyit a másfél fokos cél tartásához elégethetnénk.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a szén-dioxid átlagos koncentrációja világszinten elérte a 407,8 ppm-es szintet (parts per million, vagyis egymilliomodrész), szemben a 2017-es 405,5 ppm-es szintről, ami az 1750-es érték másfélszerese. Ráadásul 1990 óta a légkörben lévő üvegházhatású gázok felmelegedést erősítő hatása 43 százalékkal nőtt, ennek legnagyobb része szén-dioxid, de a metán és a nitrogén-oxid is fontos szerepet játszik a folyamatban.
Vagyis, habár az elmúlt bő kétszáz évben jelentősen nőtt a légkör üvegházhatású gáztartalma, az elmúlt harminc év a termelés és a fogyasztás volumenének exponenciális növekedésével együtt exponenciálisan növelte ezen gázok kibocsátását is.
Amennyiben pedig a globális gazdaság szerkezetét nem alakítjuk át radikálisan, a kapitalista rendszerből működéséből fakadó folyamatos növekedési kényszer arra fogja ösztönözni mind a gazdasági szereplőket, mind az egyes országuk tőlük függő vezetőit, hogy a lehető legkisebb költség mellett növeljék a cégek profitját.
Ez pedig, a jelenlegi technológiai szinten további fosszilis energiahordozók kibányászását és elégetését jelenti, vagyis még több üvegházhatású gáz kibocsátását a profit növelése érdekében. Viszont a felmelegedés negatív hatásait azok fogják legsúlyosabban érzékelni, akik a gazdasági növekedésnek is éppúgy elszenvedői.
A klímaváltozás a Mérce kiemelt témája, erről szóló cikkeinket itt találjátok. Ha pedig ti sem értetek egyet azzal, hogy a rövidtávú gazdasági haszon érdekében fel kellene áldozni a jövőnket, gyertek el ti is november 29-én a IV. globális klímasztrájkra!
