Némi szünet után Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter egy beterjesztéssel ismét elővette a Waldorf nevelési rendszerű magániskolák ellenőrzésének ügyét a fiókból. A 444.hu-n megjelent, elég kétségbeesett hangú Waldorf Szövetség-közleményből kiderül, a kormány tervei szerint a nemzeti alaptantervtől eltérő nevelési rendszerű tantervek a jövőben „külön miniszteri engedélyezés alá esnének”, így tehát az EMMI miniszterének kellene ellenjegyezni, hogy adott tantervet a kormány támogatja-e és így be lehet-e vezetni. Mindehhez 2020 április 1-ig kellenek a Waldorfnak az emberi erőforrások minisztere elé terjesztenie teljes tantervét és nevelési rendszerét, felülvizsgálatra.
A probléma csupán az, hogy az új módosítók elvileg nem is adnának a miniszternek lehetőséget arra, hogy a Waldorf sajátos módszereit engedélyezni tudja majd, ez pedig szöges ellentétben áll azzal, amit az iskolaszövetségnek ezelőtt ígértek.
Júliusban, a nemzeti köznevelési törvény (NKT) módosításának parlamenti elfogadása előtt a Waldorf Szövetség már erős lobbitevékenységet fejtett ki a kormányra, akik először végül leültek velük tárgyalni, itt pedig mind Kásler Miklós emberierőforrás-minisztertől, mind pedig a közoktatási ügyek környéként is láthatóan egyre inkább tüsténkedő Palkovicstól ígéretet vettek ki arra vonatkozóan, hogy a Waldorf-iskolákat „nem érinti majd” a KNT aktuális módosítása.
Ez akkor végül be is bizonyosodott, és az utolsó pillanatban eltűnt a magániskolákra vonatkozó ellenjegyzési követelmény a módosítók közül, amelyek amúgy akkor bevezették a különleges nevelési igényű gyermekek valódi oktatásának ellehetetlenítését a közoktatásban éppúgy, mint az iskolai demokrácia felszámolását is, ez utóbbit azzal, hogy a szülői munkaközösségek és iskolai tantestületek, valamint a diákönkormányzatok nyártól kezdve már nem is véleményezhetik az igazgatóválasztás során kijelölt személyeket.
Ezenkívül az új NKT-módosítók lényegében felszámolták az egyedi nevelésre még éppen alkalmas magántanulói státuszt is. A csomagból akkor kikerült, alternatív tanterveket is lehetetlen helyzetbe hozó módosító néhány hónap után most tért vissza Palkovics, majd onnan az Országgyűlés elé.
Szabó Zoltán, a Waldorf Szövetség vezetője a nyári módosító eltűnése előtti, minisztériumi találkozóról az Indexnek úgy nyilatkozott,
„az egyeztetésen azt tapasztalták, hogy az oktatási államtitkárság elismeri a Waldorf-iskolák eredményeit, és nem volt olyan szándék, hogy a működésüket ellehetetlenítsék. Ez meglepő is lett volna azután, hogy idén januárban a Műcsarnokban rendezett Waldorf-napon a minisztérium delegáltja az oktatási államtitkár szavait tolmácsolva külön kifejezte, mennyire fontos szereplőjének tartják a hazai általános köznevelésnek a Waldorf iskolákat.”
Ennek ellenére a Waldorf Szövetség most ismét úgy látja, a módosítóval éppen ez, tehát az iskolák működésének ellehetetlenítése történik:
„A Javaslat azért súlyosan sérelmes, mert törli az alternatív intézmények működésére vonatkozó 2003. óta törvényben deklarált megfelelő felhatalmazást, amelynek alapján a Waldorfintézmények a pedagógiai tevékenységüket az általánostól eltérő szabályok szerint végezhették és végezhetik. A Javaslat elfogadása esetén a köznevelési törvényben egyáltalán nem jelennek meg említés szintjén sem az ’alternatív’ pedagógiák, kerettantervek és óvodapedagógiai programok. A Javaslat a tanszabadság, a tanítás szabadsága, a nevelés szabad megválasztása alapjogának sérelmét okozva Alaptörvénybe ütköző. A Javaslat a Waldorf-intézmények létét alapjaiban kérdőjelezi meg.”
A fellelt NKT-módosító alapján pedig a Waldorf Szövetségnek van is oka az aggodalomra. Mint az ők is kiemelték, míg a korábbi tervek szerint csak 30%-os eltérést engedélyeztek volna az alternatív tantervekben, és ez volt az a tervezett intézkedés, amelyet sérelmeztek, és amit a kormánypárti beterjesztők végül visszavontak,
addig a mostani tervek szerint nemhogy 30%-ban nem lehet majd eltérni, de minden egyes, alaptantervtől eltérő tantervet, vagy azokhoz kapcsolódó tananyagot egyenként kellene engedélyeztetni a miniszterrel, miközben az alternatív iskolák és nevelési módszerek támogatása még csak említés szintjén sem jelenik meg az új tervek között, és ezek engedélyezésére sem kaphat felhatalmazás a szaktárca vezetője, így tehát eleve kizárttá válik, hogy azokkal működjön tovább egy nevelési intézmény.
Ezzel a Waldorf-kormány csata nemhogy megoldódott volna az előző körben, de a magániskolai szövetség rosszabb helyzetbe jutott ebben, mint valaha is volt, hiszen jogilag a helyzet alapján a Waldorf-iskolák és óvodák működése a módosító elfogadása esetén egyszerűen jogsértővé válna.
Mindezzel elég kétségessé vált, hogy Szabó és a Waldorf Szövetség reményei, mely szerint az állami, közoktatási rendszernél jelentősen több forrással és tanár-diák aránnyal rendelkező fizetős iskolák, és az ugyancsak jobb helyzetben lévő óvodák megúszhatják a kormányzati, oktatásügyi bulldózert.
