Szomorú látvány tárul mostanság az Erdőspuszta természetvédelmi területén kirándulók elé, ugyanis a Debrecen mellett található egykor horgásztóként is működő két víztározó (Fancsika I. és II.) kiszáradt, a benne élő több ezer hal pedig elpusztult, vagy a még megmaradt pocsolyákban vergődik – derül ki a tavak életét részletesen dokumentáló Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál mai bejegyzéséből, amit a Blikk szúrt ki.

Az utóbbi hónapokra jellemző aszály miatt nem gyűlt össze annyi víz a Dél-Nyírségi vízgyűjtő területen, hogy eljusson a Fancsika I-ig, így a tó nyáron teljesen kiszáradt, mára pedig a Fancsika II-t is elvesztették Erdőspuszta természeti értékei közül (1995 óta harmadjára).

Mint írják,

„Szomorú ez azért is, mert a fancsikai-tórendszeren, és azok feltöltő tavain kívül Debrecen keleti vonzáskörzetében semmilyen jelentősebb méretű vízfelület nem található.”

Az erdőspusztai vizes élőhelyek ráadásul számos védett növény- és állatfajnak adnak otthont, melyeket a természetjárók tanösvényeken ismerhetnek (vagy ismerhettek) meg. 

A portálról kiderül az is, hogy a pár kilométerrel arrébb található – a másik kettőhöz hasonlóan szintén állami tulajdonban álló – Hármashegyi-tó is hasonló sorsa juthat rövid időn belül, a tónak ugyanis év eleje óta nincs üzemeltetője, bérlő híján pedig a Hármashegyi-tó hivatalosan nem lehet horgásztó. A Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal meg is tiltotta rajta a horgászatot, és miután a mesterséges vízutánpótlás megszűnése, illetve a szárazság miatt rohamosan csökkenni kezdett a vízszint, a portál kérdésére több illetékes személy is megerősítette: ilyen vízállás mellett biztosan nem fogják az erdőspusztai tavat  horgászati hasznosításra megpályáztatni, kiadni.

Bérlő nélkül azonban úgy tűnik, megmentője sem lesz a tónak.

A vízszint jelenleg kb. 25 cm, a partja már most rendkívül szemetes, a még benne élő halakat pedig elkezdték kilopni.

Bár a portál szerint korábban tervbe volt véve az erdőspusztai tavak vízutánpótlásának megoldása a Civaqua program keretein belül, ezt azonban 1980 óta halasztják, így a jópár évvel ezelőtti 20 millió forintos költségei mára 50 millióra rúgnak, az pedig nem tisztázott, hogy a vízutánpótlást elvégző átemelőművek üzemeltetése kinek a költsége lenne.

„Az főleg sajnálatos, hogy itt a mi térségünkben is, ahol rengeteg fellengzős, felesleges  műdolgokra euró milliárdokat dobnak ki, nincs forrás Debrecen egyetlen régóta közkedvelt vizes környezetének rendbe tételére. Tehát minden csak akarat, hozzáállás és persze érdek kérdése. Úgy látszik, itt az érdek hiánya nem mozgatja az akaratot és a hozzáállást!”

– írja az üggyel foglalkozó portál.