Az utóbbi hetekben több jelzés is érkezett szakszervezetek felé, hogy szeptember óta egyre több cégnél érdeklődtek a munkáltatók, vállalnának-e a dolgozók 400 óra túlmunkát. Ahogy arról októberben írtunk, már körülbelül két tucat autóipari cég elkezdte rábírni dolgozóit a tavalyi rabszolgatörvénnyel bevezetett évi 400 órányi önkéntes túlórázásra, a legfrissebb visszajelzések szerint pedig sok magyar kis- és középvállalkozásról is szó van, ugyanis minél lejjebb helyezkednek el az egyes cégek az értékláncon, annál nagyobb a nyomás – tudta meg a Magyar Hang László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.

Van, ahol kifejezetten összekötötték a 13. havi bér kifizetését a túlóra vállalásával, illetve elbocsátásokat is kilátásba helyeztek, de sokszor nem is kell különösebb nyomást gyakorolniuk a cégeknek, mert eleve olyan alacsonyak a fizetések, hogy sokan az egészségüket kockáztatva is vállalják a rengeteg pluszmunkát. Más esetekben pedig azért van szükség a túlóráztatásra, mert a cégek – reagálva az autóipar jövőjével kapcsolatos negatív hírekre – több dolgozót bocsátottak el, mint kellett volna.

A szakszervezetek számítottak rá, hogy ősszel kezdhetik meg a munkáltatók a rabszolgatörvény adta lehetőségek kihasználását, ugyanis az alapvetően maximálisan elrendelhető 250 (illetve a kollektív szerződések alapján maximum 300) óra túlórakeretek ekkorra merülnek ki.

A Vasas szervezeteinek eddig mintegy 10 százalékától jelezték, hogy tapasztaltak nyomást a 400 órás  „önkéntes” túlmunka vállalásával kapcsolatban.

Ez valamivel több mint húsz cég 12–15 ezer alkalmazottját érinti, ez a szám pedig valószínűleg nőni fog.

A Fidesz által előterjesztett rabszolgatörvényt 2018. december 12-én fogadta el az Országgyűlés. Mint az emlékezetes, a törvényjavaslat megszavazása előtt utcára vonultak a szakszervezetek, a parlamenti szavazást pedig obstrukcióval próbálta megakadályozni az ellenzék (még a levezető elnök pulpitusát is elfoglalták, aki ezt követően a padsorok közül, teljes káoszban vezényelte le több törvény megszavazását is). Végül minden tiltakozás ellenére 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett a fideszes kétharmad megszavazta a Munka Törvénykönyve módosítását, melynek köszönhetően 2019 januárjától 250-ről 400 órára emelkedett az évente maximálisan elrendelhető túlóra mennyisége.

Ahogy arról végig részletesen beszámoltunk, Budapesten már aznap tüntetés szerveződött, a következő hetekben pedig országos tüntetéshullámot indított el a felháborodás. A kormány ennek hatására sem vonta vissza a rabszolgatörvényt, melynek igazán csak most kezd el érződni a hatása.

„Mindössze 44 éves volt kollégánk, amikor a múlt héten minden előjel nélkül megállt a szíve. Ugyancsak az elmúlt napokban vettünk végső búcsút egy másik munkatársunktól, aki 61 évesen, munka közben kapott agyvérzést. A magyar dolgozók jó része nincs fizikailag megfelelő állapotban, nehezen tűrik a stresszt. Még jobban tönkreteszik az egészségüket, ha önként belemennek a további kizsákmányolásba, és aláírják a 400 órás túlmunkáról szóló megállapodásokat”

– mondta a lapnak László Zoltán.