Százezer lakosból 385 ember halála lenne megelőzhető, derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar egészségügy helyzetéről szóló tanulmányából. Ez a 24.hu számítása szerint Magyarország 9,7 milliós lakosságára vetítve

37 ezer megelőzhető halálesetet jelent. Ezek azok a halálesetek, amelyeket megfelelő ellátással, „a legjobb időben történő beavatkozással” meg lehetett volna akadályozni.

A GKI tanulmánya szerint a visegrádi országok közül nálunk a legmagasabb a megelőzhető halálesetek száma: Szlovákiában 14%-kal, Csehországban 39%-kal, Lengyelországban 43%-kal és Ausztriában egy megdöbbentő 87%-kal alacsonyabb ez a szám. Az EU átlaghoz képest pedig még rosszabbul teljesítünk, méghozzá 89%-kal.

Az Eurostat szeptemberben közzétett, 2016-os évre vonatkozó adatai alapján az EU-ban egyedül Romániában több az elkerülhető halálesetek száma, mint Magyarországon. Az EU 2016-tól kezdve hivatalosan azokat a haláleseteket nevezi elkerülhetőnek, amelyek nemcsak megfelelő ellátással, hanem felvilágosítással is megelőzhetők lettek volna. Ezzel a kategorizálással

az Eurostat szerint Magyarországon a 75 év alatti elhalálozásoknak a 80%-a lett volna elkerülhető. Az EU átlag ehhez képest 68%.

2018-ban 131 045 ember halt meg Magyarországon. Amennyiben feltételezzük, hogy 2016-hoz képest nem változott lényegesen az elkerülhető esetek aránya a nem megelőzhető halálokhoz képest, akkor ez azt jelenti, hogy – az Eurostat számítása alapján – nagyjából 100 ezer ember halála lett volna megelőzhető 2018-ban.

Kásler Miklós EMMI miniszter év elején benyújtott egészségügyi terve egy harmadik, a GKI-hoz és az Eurostathoz képest alacsonyabb adatot tüntetett fel a magyarországi megelőzhető halálesetek számánál: a dokumentum állítása szerint, becslések alapján 2017-ben 24 ezer haláleset lett volna megelőzhető, ha az elhalálozottak időben megkapták volna a megfelelő ellátást.

Míg a 100 ezer és a 24 ezer elkerülhető haláleset mértéke között nyilvánvalóan jelentős különbség van, annyi biztos, hogy bármelyik szám is áll közelebb az igazsághoz, a fennálló állapotokkal a kormánynak feltétlenül kezdenie kell valamit. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a megelőzhető halálesetek száma „az egyik legfontosabb adat, amelyből következtetni lehet egy adott ország egészségügyi rendszerének minőségére”. Márpedig ezek az adatok lesújtó képet adnak a magyar egészségügyről.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke összefügg a várható élettartammal és az egészségesen eltöltött évek számával is. Magyarország a GDP 7,4%-át költötte az egészségügyre 2016-ban, ezzel az OECD országok között a 17. helyen állunk, azonban, ahogy a 24.hu cikke kiemeli, az EU-ban ezzel csak a 21. helyezést értük el. Az első helyen álló Németországhoz képest Magyarország harmadannyit költ az egészségügyre.

(24.hu)