Az ÁSZ 15 nappal a választások után teszi közzé, mennyit költöttek a pártok a hagyományos médiában, az viszont már látható, hogy mennyiért reklámozták magukat a jelöltek a Facebookon. Fontos észben tartani, hogy ezen adatok elemzésével csak a kampány egy viszonylag olcsó, és bizonyos választói csoportokat elérni képtelen formájáról nyerünk közelítő képet.

A teljes kampány során elköltött, feltehetően sok milliárd forint nagyjáról alig bírunk információval. Az öt évvel ezelőtti kampány becsült költéseiből következtethetünk az önkormányzati kampánypénzek nagyságára, és a reklámozó pártok közötti anyagi erőviszonyokra. A legnépszerűbb közösségi oldalon azonban kiegyenlített volt a verseny.

A hirdetési adatokat az önkormányzati választásokat megelőző három hónapra vonatkozóan töltöttük le a Facebookról. Az alábbi ábrában rákereshetsz, hogy egy adott településen a Facebookon hirdető jelöltek, szervezetek vagy a választáshoz köthető más szereplők mennyi pénzt költöttek Facebook-reklámokra.

A településeket és a kampányolókat azok oldalai alapján kötöttük össze. Szólj, ha hibát észleltél! A 100 forintnál kisebb összegben költő szereplőket kihagytuk. Ugyanígy nem jelenítettük meg azokat az egyébként amúgy sem nagy összeget kitevő költéseket, amiket nem tudtunk egyértelműen politikai kampányhoz kötni (pl. a K-Monitor 40 ezer forintért hirdette az Ez a Minimum! kezdeményezését és a választókat segítő Voksmonitort).

Új ablakban

Fontos újra megjegyezni, hogy a közösségi média a kampányoknak csupán egy szűk szegmense, az erőviszonyokra vonatkozó általános képet ebből levonni nem lehet. Ráadásul a Facebook adatbázisát összeállító algoritmusok is tévedhetnek, nem lehetünk biztosak az adatok teljességében.

Ezzel együtt viszonylag átlátható és jól szűrhető adatbázis vált elérhetővé, ennek tükrében különösen kiábrándító, hogy mennyire nem transzparens a kampány többi felülete. Nem sok információ áll rendelkezésünkre, ha az óriásplakátok, a szórólapok, az önkormányzati krumpliosztások, ajándékok és rendezvények, a kormány egyéb tájékoztató programjai, a közmédiához való egyenlőtlen hozzáférés (sok milliárdos) költségeit szeretnénk összeszámolni.

Ugyancsak láthatatlanok a pártok nyúlfaroknyi éves beszámolóiban a kiszervezett elemek, mint korábban a CÖF plakátkampányai, vagy most az ellenzéki Ez a Lényeg nyilvánvalóan kampányszámba menő hirdetései, melyet formailag egy magáncég fizetett.

Az Ez a lényeg azért fontos, mert ők költöttek a legtöbbet FB-kampányra, az ő (ellenzéki kampányt segítő) költéseikkel billent el a mérleg az ellenzék felé országosan. Nemcsak az Ez a lényeg, de más oldalak is tolták a kampányolók szekerét.

Politikai hirdetéseknek beillő cikkeket reklámozott az Ez a lényeg mellett a MINap Online miskolci önkormányzati orgánum (3,2 millió Ft), vagy éppen a Bors (635 ezer Ft) és sok más, a Fidesz-közeli KESMA-ba tolt cég, akik leginkább a fővárosi kampányba kívántak beleszólni. Ha a kampány teljességét nézzük, ugyanígy említenünk kell az évi 90 milliárdból működő közmédiát, vagy azokat a kormányhirdetéseket, amelyekből az idei kampányra is jutott („Jobban teljesít”). 

Új ablakban

A második ábrából jól látszik, hol zajlott intenzív online kampány. Míg például Budapest XIII. kerületében, ahol lejátszott volt a mérkőzés, a kampányolók mindössze 1,7 forintot költöttek minden kerületi lakos után, úgy a kiélezettebb versenyt hozó Szegeden közel 75, Miskolcon majdnem 200 forint került a Facebookhoz lakosszámra vetítve. Érdekesség, hogy Szegeden masszívan túlköltötte a regnáló Botka Lászlót fideszes ellenfele, Nánási Pál, mégsem tudta megszorítani.

Hódmezővásárhelyen is intenzív volt a FB-kampány, ott a fideszes Grezsa költött többet, mégsem nyert Márki-Zay Péter ellenében. Pécsett és Miskolcon viszont a választásokat megnyerő ellenzék költött többet.

Brutális fölényben volt a Fidesz a VIII. kerületben, ahol végül mégis az ellenzéki Pikó Andrásék futottak be, nekik úgy tűnik, „lábon” sikerült megverniük az ellenfelüket.

Az eredeti számok és a táblázatok az Ad Library report oldalon tekinthetők meg. A Facebook elképesztő nemzetközi nyomásra 2018-2019-ben elérhetővé tette számos országban, hogy milyen oldalak mennyit költenek politikai, társadalmi hirdetésekre a közösségi hálón és a hozzá tartozó oldalakon. A szolgáltatásnak sajnos így is számos hiányossága van.

A magyarországi kampánypénzek átláthatóságát illetően valódi előrelépést csak a kampányoló szervezetek megregulázásával lehetne elérni, hiszen nem egy amerikai cég jóindulatán, hanem megfelelő törvényi szabályozáson kellene, hogy múljon, a választók tudnak-e tájékozódni a jelöltek költéseiről, az őket célzó kampányolás hátteréről.

A jelenlegi szabályozási környezetben azonban azt, hogy az itt feltüntetett százezres-milliós költéseket valójában ki és milyen forrásból juttatta kampányolásra, teljes egészében soha nem fogjuk megtudni. Ahogy azt sem, hogy összesen mennyi pénzt költöttek a pártok és a jelöltek, az egyes politikai közeli szervezetek, valamint az állam és az önkormányzatok a választók befolyásolására.