A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint átvette a vezetést Elizabeth Warren a demokraták amerikai elnökségért zajló előválasztásában. A baloldali szenátor támogatottsága hónapok óta erősen emelkedett, így ha a trend folytatódik, Donald Trump jövőre vele fog megmérkőzni az eddig befutónak vélt Joe Biden helyett.
A Quannipiac keddi felmérése szerint már a demokrata szavazóbázis 29 százaléka támogatja Warrent, és már csak 26 százaléka áll Biden mellett. A RealClearPolitics pedig összesítette az összes amerikai közvéleménykutató-cég eredményét, aminek eredményeképp úgy tűnik, hogy a jelenlegi szenátor országos szinten 2 ezrelékponttal előzi Joe Bident, Barack Obama egykori alelnökét.
Ahogy azt a szenátorról szóló portrénkban januárban bemutattuk, Warren kétségtelenül az új idők politikusa. Habár Bernie Sanders-szel ellentétben ő nem a kapitalizmus meghaladásában látja a lehetőséget, a piacot így is megreformálná állami szabályzásokkal: csökkentené a befektetők, vállalkozók és vállalatvezetők befolyását, és a nép érdekeit tartaná szem előtt.
Ezen kívül ígéretet tett arra is, hogy évente 2 százalékos adót vetne ki az 50 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező háztartásokra, amiből 10 év alatt 3,8 trillió dollár folyhatna be az államkasszába. Ezt az összeget a meglévő diákhitelek elengedésére, ingyenes felsőoktatásra, gyermekgondozásra, az opioidválság rendezésére és a gyárak környezetbarátabbá formálására fordítaná. Warren emellett bejelentette azt is, hogy feldarabolná a tech cégeket a gazdaságra és a demokráciára gyakorolt túl nagy hatalmuk miatt.
Az „emberarcú kapitalizmus” ideája mellett a kedves, emberközeli imidzse is sokaknak szimpatikus lehet, amihez nagyban hozzátett például az is, hogy gyakran személyesen hívja fel és köszöni meg a támogatóknak a hozzájárulást kampányköltségeihez, még akkor is, ha valaki mindössze néhány dollárt küldött. Ebből egyébként az amerikai médiában mém is lett, a Vox elemzése szerint pedig a személyes hívás kifejezetten okos ötlet volt a kampánystábtól.
A New York Times a Warrenről szóló portréjában kifejtette, hogy a demokrata szavazóbázis centristáinak már ezek a célkitűzések is túl progresszívnak tűnhetnek, így lehet, hogy nehéz lesz megszerezni a szavazatukat. Ugyanakkor a szenátor elmondása szerint bízik abban, hogy ambiciózus tervei így is meggyőzik a szavazók nagy részét, és reméli, az elnökválasztáson mindkét tábor szimpatikusnak fogja találni, hogy a politikai reformjainak célja az amerikai dolgozók megvédése lesz. A számok pedig az ő igazát bizonyítják, ugyanis a FiveThrityEight elemzése szerint Warren már nem csak a diplomásokat tudhatja támogatói között, hanem egyre több fehér és színes bőrű munkásosztálybelit is.
Habár egyelőre nehéz felmérni a hatását, többek szerint köze lehet Warren sikerének ahhoz, hogy Joe Bidenről nem fest jó képet az alkotmányos vádeljárási botrány. Ahogy azt mi is megírtuk, az amerikai hírszerzés egyik munkatársa névtelen közérdekű bejelentést tett arról, hogy Donald Trump elnök egy júliusi telefonbeszélgetésben nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre annak érdekében, hogy Ukrajna indítson büntetőeljárást legnagyobb demokrata riválisa, Joe Biden és fia, Hunter ellen. Hogy ezt elérje, Trump még júliusban látszólag különösebb indoklás nélkül befagyasztotta az Ukrajnának szánt, az amerikai törvényhozás által is jóváhagyott 391 millió dollárnyi hadisegély átutalását.
A republikánusok vádja szerint azonban Biden és fia korrupt módon viselkedtek Ukrajnában, amikor Biden még Barrack Obama alelnöke volt. Szerintük Biden 2016-ban megzsarolta az ukránokat annak érdekében, hogy váltsák le a főügyészt, aki korrupciós vizsgálatot folytatott egy ukrán vállalat ellen, aminek igazgatótanácsában ott ült Hunter Biden. És bár az elnökjelöltségért versenyző politikus erősen küzd azért, hogy tisztára mossa nevét, nem mindig reagált túl jól a vádakra.
