Törvénysértőnek nyilvánította a londoni parlamenti ülésszak lezárását a brit legfelsőbb bíróság kedden ismertetett jogerős végzésében, és megsemmisítette az arról hozott döntést.
A legfelsőbb bíróság indoklása szerint azonban a parlament felfüggesztése „szélsőséges hatással volt a demokrácia alapjaira”, és jogszerűtlennek ítélte azt a testület.
Azt is hozzátették: a felfüggesztés „ésszerű indoklás nélkül akadályozta meg a parlamentet abban, hogy ellássa alkotmányos funkcióját”.
A tizenegy legfelsőbb bíró egyhangú döntésének értelmében a parlament felfüggesztése lényegében meg nem történtté válik: annullálták a törvényhozás berekesztését, a törvénykezés folytatása mostantól az alsó-, illetve a felsőház házelnökein múlik majd.
Augusztus végén a Theresa May helyére megválasztott Boris Johnson brit miniszterelnök a királynőtől kérte a parlamenti ülésezés berekesztését szeptember közepétől lényegében az EU-ból való tervezett kilépés határidejéig, október 31-ig kitolva. Mivel a ceremoniális szerepet játszó királynő akkor nem tehetett mást, jóváhagyta a miniszterelnök kérését.
Johnson szerint a felfüggesztésre azért volt szükség, hogy a kormány új törvényhozási csomagot állíthasson össze olyan fontos területeken, mint a közbiztonság vagy az egészségügy. Ám kritikusai szerint valójában azt akarta elérni, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a Brexitet.
Korábban a brit alsóház elnöke, a teljes ellenzék, illetve befolyásos kormánypárti képviselők, például Philip Hammond korábbi pénzügyminiszter is antidemokratikusnak minősítette Johnson lépését, többen közülük „államcsínyről”, illetve „alkotmányos merényletről” beszélve.
Boris Johnson közölte, hogy nem ért egyet a brit parlamenti ülésszak lezárását törvénysértőnek minősítő, kedden kihirdetett legfelsőbb bírósági döntéssel, de tiszteletben tartja a határozatot.
Az alsóház elnöke, John Bercow üdvözölte a verdiktet, és a BBC szerint úgy fogalmazott: „a parlamentnek haladéktalanul össze kell ülnie” ő maga pedig sürgősen megkezdi az erről való egyeztetést a parlamenti pártok elnökeivel.
A parlament összehívását követelte a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is, aki egyben lemondásra szólította fel Boris Johnsont is. Johnson azonnali lemondását követeli a Skót Nemzeti Párt és a walesi párt (Plaid Cymru) parlamenti vezetője is. Szerintük a legfelső bíróság döntése is bizonyítja, hogy Johnson semmibe veszi a jogállamot és a demokratikus berendezkedést.
A legfelsőbb bíróság mostani ítéletével Gina Miller, a Brexit ellen és az EU-s állampolgárok jogaiért kampányoló aktivista fellebbezésének adott helyt. Miller keresetét, amely a parlament felfüggesztése ellen irányult, a londoni felsőbíróság azzal ütötte el szeptember elején, hogy Boris Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését. Ennek ellentmondó ítélet született a múlt héten a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróságon, amely azt mondta ki, hogy törvénysértő a parlamenti ülésezés berekesztése.
A BBC elemzője, Clive Coleman szerint „a független bíráskodás precedens nélküli, legdrámaibb példáját” láthatjuk a mai ítélethirdetésben.
Mint arról mi is többször írtunk a Mércén, a parlament szeptember közepi felfüggesztése előtt jelentősen felpörögtek az események a brit törvényhozásban: ekkor úgy tűnt, az ellenzéknek – és a brexit ellen fellépő toryknak – néhány napja maradt, hogy utolsó lehetőségeiket kihasználva valahogy megakadályozzák a rendezetlen brexitet, azaz az Egyesült Királyság feltételek és rendezés nélküli kilépését az Európai Unióból. Ez alatt az idő alatt a parlament kétszer is elkaszálta Boris Johnson előrehozott választásról szóló kezdeményezését, valamint sikerült megszavaznia azt a törvényt, amely megtiltja a konzervatív párti kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból.
(MTI, BBC, The Guardian)
