Vasárnap mutatja be programját Karácsony Gergely, az ellenzéki összefogás főpolgármester-jelöltje a budapesti Trip hajón, a Batthyány térnél. A bemutatón részt vesz és felszólalt Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum, és Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció volt főpolgármester-jelölt jelöltjei, akiket Karácsony a budapesti előválasztáson győzött le. A bemutatót a Mérce is közvetíti, a videót itt láthatjátok:

Karácsony volt vetélytársai mellett részt vesznek az összefogás pártjainak budapesti vezetőségének nagy része, valamint a kerületi polgármesterjelöltek java.

Kálmán Olga eddig viszonylag kevésszer jelent meg a nyilvánosság előtt, miután elvesztette az előválasztást, ugyanakkor mindkét volt jelölt kijelentette korábban, hogy teljes mellszélességgel beállnak a győztes Karácsony mögé, és támogatni fogják a kampányban.

Kerpel-Fronius Gábor elmondta, mikor jelölt lett, első dolga volt felhívni Karácsonyt, melynek eredményeképp már jelöltként megvitatták a várospolitika kérdéseit, emellett kifejtette az előválasztás nem csupán technológiai újítás volt, de lehetőséget nyújtott, hogy a szakpolitikákról beszéljenek.

Úgy látja, sikerült bizonyítani, hogy lehet másképp politizálni, mint ahogy a kormánypárt teszi.

A Fideszt maffiához hasonlította, tagjaikat megélhetési politikusnak nevezve, és emlékeztetett, Karácsony „Vegyük vissza Budapestet!” jelszava eredetileg tőlük származik, és kifejezi, hogy a választókkal közösen kívánnak cselekedni.

Véleménye szerint rengeteg hosszútávú szerződés van, melyek nem a város népe, hanem a fideszes körök érdekeit szolgálják, ezeket pedig felül kell majd vizsgálnia egy esetleges Karácsony-féle vezetésnek, a felelősöket pedig felelősségre kell vonni.

Az új vezetés alatt ezzel szemben minden szerződésnek nyilvánosnak kell lennie, és csak akkor lehet majd alkalmazni őket, ha az interneten közzétették a tartalmát, ahogy a jelenlegi szerződésállományt is átláthatóvá kívánja tenni.

Emellett antikorrupciós szobákat hoznának létre, ahol az érdeklődő polgárok és újságírók szabadon hozzáférhetnek a főváros ügyeivel kapcsolatos információkhoz.

Emellett közérthetővé is kívánják tenni a szerződéseket, hogy ne csupán azok számára lehessenek hozzáférhetők, akik életvitelszerűen ilyenekkel foglalkoznak.

Ezen intézkedésekkel összhangban pedig be kívánják vonni a város lakóit is a döntéshozatali folyamatba, nem csupán hozzászólási joggal, de a döntések meghozatalának nyomon követhetőségét is biztosítanák.

Kifejtette, véleménye szerint az önkormányzatok jelenleg

„voltaképpen nagyon-nagyon idegen testként működnek a polgárok életében”,

ezzel szemben ők nyitott önkormányzatot akarnak.

Fontosnak tartja azt is, hogy az önkormányzatok együtt tudjanak működni az önkormányzatokkal, emiatt

konkrét fizikai teret is kívánnak nekik biztosítani, továbbá pályázati pénzeket, melyeket a fontos társadalmi feladatot ellátó civilek igényelhetnek majd.

Kerpel-Fronius arról ugyanakkor nem beszélt, miért nem az önkormányzat végzi el a bizonyos fontos feladatokat.

A Momentum politikusa többször hangsúlyozta a részvételi önkormányzatiság eszméjét, mely szerint a város lakosait nem akadályoznák, hanem bátorítanák, hogy tehetségük, kedvük szerint részt vegyenek a város működését érintő döntések meghozatalában, hogy az az ő érdekükben történjen, ne a fideszes gazdasági köröket szolgálják.

Kerpel-Fronius után Kálmán Olgát konferálta fel Barabás Richárd. Kálmán beszédét a szabadságra, illetve az azzal összefüggő önkormányzatiság elvére fűzte fel.

Kiemelte, hogy Tarlós István jelenlegi főpolgármesternek „szava nem volt”, amikor a kormány elvette a polgárok szabad önrendelkezését az egészségügy, a kultúra, a tudomány területén.

A volt televíziós műsorvezető szerint önkormányzatiságról kell beszélni, és nem parancsuralmi rendszerről. Ezzel kapcsolatban tette fel a kérdést:

Politikai parancsokat hallgató polgármestert akarunk-e Budapest élére, vagy olyat, aki azon gondolkodik, hogy hogyan nyerhetnénk vissza az önrendelkezési jogunkat?

Kálmán Olga ezután kiemelte azt a témát, ami számára – elmondása szerint – a legfontosabb Karácsony Gergely programjában, ez pedig az egészségügy volt. Rávilágított, hogy fontosnak tartja többek között az ellátás gyorsaságának megszervezését, illetve a háziorvosi rendszer megerősítését.

Visszatérve eredeti gondolatmenetéhez, beszéde végén Kálmán Orbán Viktor 2002-es elhíresült mondatára reflektált:

„Egy politikus azt mondta 2002-ben: ‘A haza nem lehet ellenzékben!’ Miniszterelnök úr! A szabadság nem lehet ellenzékben!”

Karácsony Gergely, az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje elmondta, büszke, hogy számos vita, adott esetben nézetkülönbség után egységesen tud kiállni az ellenzék (habár Puzsér Róbert továbbra is külön indul).

Mint mondta, tényleg működik, hogy a korábbi riválisok együtt dolgozzanak.

Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy minél több szakértelmet használjon a város vezetése, emellett mint mondta, Kerpel-Froniustól megtanulta, hogy a hivatalos politikában is szükség van a civil kurázsira.

Méltatta a vita fontosságát, azonban kihangsúlyozta, hogy ha valaki csupán el akarja nyomni a másikat, azzal nem lehet vitatkozni – utalva ezzel a Fidelitas akcióját, mikor egy cirkuszi zenét játszó teherkocsival állta el a Margit körutat, hogy megzavarják sajtótájékoztatóját.

Ezúttal egy motorcsónakon érkezett a cirkuszi hangulat:

Mint mondta, Kálmántól is sokat tanult, többek között hogy meg kell kérdezni a budapestieket, hogy milyen várost akarnak.

A jelenlegit sorsdöntő választásként értékelte, és elítélte, hogy ellenfele, Tarlós István elzárkózik a vita elől és leginkább a baráti médiában jelenik meg. Ezzel véleménye szerint a főpolgármester nem veszi komolyan a budapestieket, emellett Karácsony úgy véli, víziója sincs, azon kívül hogy jóban kell lennie a kormánnyal.

Felemlegette rossz példaként a Duna Arénát, mely végül jóval drágább lett a tervezettnél, és nem is olyan minőségben valósult meg, mint ahogy tervezték – vagyis véleménye szerint Tarlós fent vázolt stratégiája megbukott. Vagyis véleménye szerint természetesen együtt kell működni a kormánnyal, mikor lehetséges, de nem minden áron.

Kifejtette véleményét, miszerint XXI. századi tudással kell irányítani a várost, Tarlósé viszont elavult.

Többször hangsúlyozta, hogy továbbra is szeretne vitázni Tarlóssal, és bármilyen formában hajlandó leülni vele, akár Puzsér Róbert és Berki Krisztián jelöltek társaságában is.

Úgy gondolja, a jelenlegi politikának nincsenek értékalapjai, hanem folyamatosan az aktuális érdekeknek megfelelően változik. Ezzel szemben úgy véli, le kell számolni a puszta hatalomszerzés logikájával, és stabil értékek mentén kormányozni a várost –

ezeket pedig Budapest alkotmányában rögzítenék.

Ennek létrehozására a választás után elindítanának egy városi konzultációt, melynek keretében Budapest népével közösen dolgoznák ki a dokumentumot.

Elmondta azt is, vezetése alatt megőriznék a város örökségét, melyért a Fidesz nem sokat tesz. Emlékeztetett, nemsokára 150 éves lesz a város, és amellett hogy az elmúlt évekre emlékezünk, meg kell terveznünk a következő 150-et is, melyet legalább olyan jól kell teljesíteni, mint az előzőt.

Karácsony véleménye szerint Budapest legsúlyosabb problémája az egészségügy állapota, melyet a kerületekkel közösen állítanának talpra, ahogy sok más kérdésben is együttműködnének a kerületi önkormányzatokkal.

Az orvoshiányt a háziorvosok tudásának használatával segítene enyhíteni, és azt is elmondta, hogy a városban addig nem fognak újabb stadiont építeni, míg nem rendezték az egészségügyi helyzetet.

Ezután elmondta, az egyik legfontosabb kezelendő helyzet a lakáskrízis.

Ebből látszik, mennyire szét van szakadva a társadalom, hisz miközben egyre-másra nőnek ki a csillogó paloták a földből, nap mint nap lakoltatnak ki családokat, a város pedig nem tesz semmit a lakhatási szegénységben élőknek, és

erről szól a Tiborcz-adó javaslata.

Ennek jegyében minden félmilliárd forintot meghaladó értékű ingatlant meg szándékoznak adóztatni, valamint létrehoznak egy budapesti lakásügynökséget, melyen keresztül a lakástulajdonosok kiadhatnák lakásaikat – így küzdve azért, hogy ne legyen üres lakás a városban.

Vállalta, hogy megválasztása esetén hozzájárul a szegények fűtésköltségeihez, hogy senkinek ne kelljen fáznia, így legalább 20.000 forint támogatást adnak minden rászoruló nyugdíjasnak és nagycsaládosnak, emellett létre szándékozik hozni a budapesti esélyegyenlőségi irodát, valamint érvényesíteni tervezik az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is.

A Kerpel-Fronius által emlegetett átláthatósági és részvételi politikáját, melynek segítségével egy lopásra alkalmatlan önkormányzatot kíván létrehozni, emlékeztetve, hogy zuglóban ezt már jobbára megvalósították, utalva ezzel a parkolási rendszer reformjára.

Az emberek politikába vetett hitét azzal kívánja visszaadni, hogy bevonja a városlakókat a döntések meghozatalába, ehhez pedig a momentumos politikus hangsúlyozta elveket is implementálni kívánja, oly módon is, hogy lebontanák a városházát határoló falat.

„Budapest vagy zöld lesz, vagy egy olyan város, ahonnan elmenekülnek az emberek”

– mondta a fásítási programról.

Ennek keretében minden újszülött után ültetne egy fát, és összesen tízezer fa helyett létrehozna egy új városligetet, véleménye szerint Észak-Csepelen és Ferencvárosban nem új stadionokra lenne szükség – ahogy az egyébként a jelenlegi városstratégiából is következik.

Emellett a Dunát a város részeként kívánja használni, és létrehoznának egy tíz kilométer hosszú rekreációs zónát, érintve a Római-partot és a fővárosi szigeteket is, hiszen a budapestiek „imádják” ezeket a tereket.

Kihirdetné a klímavészhelyzetet is.

Miután az országgyűlésben meghiúsult a klímavészhelyzet kinyilvánítása, úgy látja, hogy Budapestnek kell élen járnia ebben, ennek fényében pedig a közgyűlés valamennyi döntésének meghozatalakor figyelembe kellene vennie annak környezeti hatásait.

A közlekedés terén fejlesztené a BKV-t, kiselejtezné a „kohószökevény” buszokat, és olyan várost teremtene, mely alternatívát tud nyújtani az autóhasználatnak, hisz az hogy túl sok az autó, nem az autósok, hanem a város hibája is.

Emellett úgy véli, túl drága a tömegközlekedés.

Ezért a társadalmi igazságosságot szolgáló lépésekkel csökkentené a közlekedés költségét, sőt, mi több, a 14 év alattiaknak eleve ingyenessé tenné.

Azzal a mítosszal is leszámolt, hogy a kormány pénzt adna a fővárosnak, holott a fővárosból csak viszik a pénzt, miközben az itt megtermelt javak mindössze két százalékáról rendelkezhet a főváros. Ahogy az EU-s források is elérhetőek lesznek a települések számára, ezzel újabb lehetőségeket nyitva.

Karácsony elmondta, ő nem erőszakos, hanem erős szeretne lenni, amit a budapestiek erejéből merít, ehhez pedig arra van szükség, hogy – ahogy a Pál Utcai Fiúk musicalben – mindenki eljöjjön, és támogassa őt a főpolgármesteri pozíció megszerzésében.