50 aktivista festette fel az aszfaltra ma reggelre, hol húzódnának a városban Puzsér Róbert független polgármester-jelölt elképzelései szerint a budapesti sétálózóna határai.
Kép forrása: Sétáló Budapest / Facebook
Puzsér Sétáló Budapest programjának egyik leghangsúlyosabb eleme az egybefüggő sétálózóna kialakítása: Pesten ez a Nagykörút és a Duna által határolt területet, Budán a Műegyetem környékét, azaz a belső Bartók Béla út, a Karinthy Frigyes út és a Duna háromszögét jelenti, továbbá a Gellérthegy, a Vár, a várlejtők, a környező parkok és a Víziváros alkotja a sétálózónát.
A Sétáló Budapest programját 70 szakértő (építész, urbanista, tájépítész, szociálpolitikai szakértő, oktatásügyi szakértő, közlekedéssel szakértő, hulladékgazdálkodási szakértő, idegenforgalmi szakértő, vendéglátással és a vállalkozásokkal foglalkozó szakember) dolgozta ki Puzsér Róbert víziója alapján – áll a Sétáló Budapest Facebook-oldalán.
Azt hozzá teszik még, hogy „(a)z áruszállítás, a sürgősségi forgalom, a taxik korlátozott hozzáférése, a meglevő nagy garázsok megközelítése nyilván lehetséges marad a belvárosban is”, mint ahogy a tömegközlekedés is „természetesen megmarad”, és a nagyobb főútvonalak átjárhatóságát is megtartanák. A Lánchidat viszont lezárnák az autóforgalom elől, az úttesten csak biciklisek és tömegközlekedési eszközök haladhatnának, a járdákat pedig „konfliktusmentes gyalogosútvonallá” tennék.
Mint írják, a sétálóövezet létrehozásának oka
„egy új szemléletmód, amiből következik a jobb tömegközlekedés és kerékpáros lehetőségek biztosítása; majd azokon túl, az egész városra nézve pedig a fenntarthatóság, a humanizmus és az emberközpontúság. Amikor a központi sétálózóna által fémjelzett programot megalkotjuk, akkor életteret, közösségi teret tervezünk, egyben használható és végrehajtható útmutatást adunk a cél eléréséhez – nem szakadunk el sem a várost használó emberektől, sem a professzionális megoldásokat követelő valóságtól.”
