Átment a brit törvényhozás felsőházán (Lordok Háza) az a törvényjavaslat, amely kizárja a rendezetlen brexit lehetőségét. Az új törvény elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök által hevesen ellenzett indítványt szerda éjjel fogadta el – többek közt a kormány ellen „lázadó” konzervatív képviselőknek köszönhetően – 327-299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

A Hilary Benn munkáspárti képviselő által benyújtott törvény (Benn Bill) értelmében ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnson miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig (a megállapodás nélküli kilépés egyébként még a kormány belső jelentései szerint is élelmiszerhiánnyal, gyógyszerhiánnyal, a gazdaság zsugorodásával és hasonló súlyos következményekkel fog járni).

Johnson csütörtöki beszédében úgy fogalmazott: „inkább feküdne holtan az árokban”, minthogy elhalassza a brexitet.

A lordok csütörtök megállapodtak abban, hogy a megállapodás nélküli brexitről szóló  javaslatot legkésőbb pénteken este ötig (magyar idő szerint hatig) visszaküldik a képviselőházba, azaz a felsőház Brexit-párti tagjai nem próbálják meg obstrukció útján addig elhúzni a döntést, amíg végül nem marad idő a törvény végleges változatának kihirdetésére. A Lordok Háza pénteken aztán nemcsak, hogy jóváhagyta a törvényjavaslatot, módosítókat sem csatoltak hozzá, így tehát nem kell visszaküldeni az alsóház részére, hanem mehet egyenesen királynőhöz jóváhagyásra, aki hétfőn írhatja azt alá.

Ahogy azt korábban mi is megírtuk, kedden a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt elvesztette többségét a Parlamentben, miután egyik képviselőjük, Philip Lee átült az EU-párti Liberális Demokratákhoz (ráadásul tette mindezt pont Johnson beszédére időzítve).

Szerdán aztán a megállapodás nélküli brexit megtiltásáról szóló szavazás után Johnson újabb szavazást veszített el: a miniszterelnök javaslata az volt, hogy a parlament oszlassa fel magát, és írjon ki előrehozott választásokat október 15-re, de a parlament nem szavazta meg a javaslatot.

Korábban a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt is azt mondta, támogatnának egy előrehozott választást, de mivel a brexit-vita jelenleg arról is szól, hogy a kormány el akarja venni a parlamenttől az irányítást, az ellenzéki és volt kormánypárti képviselők attól félnek, hogy a parlament feloszlatása után nem lenne eszközük Boris Johnson trükkjeit kivédeni – amelyekkel így vagy úgy, de véghez vitte volna a brexitet október végéig -, így mégsem szavazták meg a javaslatot.

Most, hogy a no deal brexitet megakadályozó törvény elől elhárulni látszódik minden akadály, kérdés, hogy az ellenzék hogyan fog viszonyulni az előrehozott választás ötletéhez.

Johnson hétfőn este akar újabb szavazást az előrehozott választás lehetőségéről. A BBC szerint a Munkáspárt, a liberális demokraták, a skót nacionalisták (SNP) és a wales-i Plaid Cymru is bejelentette, hogy hétfőn vagy a kormány ellen szavaznak, vagy tartózkodni fognak. Bár hétfőn valószínűleg újabb vereségnek néz elébe a parlamentben, Johnson pénteken egyelőre kizárta annak lehetőségét, hogy lemondjon a miniszterelnöki pozícióról.

(MTI/The Guardian/BBC)